Antigoné

A Thébai mondakörrel kapcsolatos sorozatunk első részét ott hagytuk abba, hogy Kadmosz komoly nehézségek leküzdése után sikeresen megalapította Thébait, aminek első királya is lett.

Született négy lánya, akik közül három tisztességesen férjhez is ment, ahogy illik.

A negyedik lány, Szemelé estében azonban maga Zeusz fog ismét bekavarni Thébai történetébe.

Szemelé ugyanis olyan gyönyörű volt, hogy szépsége Zeuszt is khm…cselekvésre késztette, és elcsábította a lányt. Cserébe viszont azt mondta Szemelének, hogy azt kérhet tőle, amit csak akar.

Nos, csak erre a mondatra várt Héra, Zeusz felesége, akinek soha nem sikerült ugyan megakadályoznia férje hűtlenkedéseit, de arra mindig hangsúlyt fektetett, hogy a szeretőket, esetleg a velük való kapcsolatokból született gyerekeket ott üldözze, ahol csak lehet.

Így aztán felvette Szemele dajkájának, Beroénak alakját, és azt tanácsolta a királylánynak, hogyha már úgyis bármit kérhet Zeusztól, akkor kérje azt, hogy a főisten teljes isteni pompájában jelenjen meg előtte.

Szemelé pedig megfogadja a – rossz – tanácsot, amit Zeusz kénytelen is teljesíteni, hiszen köti az ígérete.

Szemelé ugyanis nem számolt azzal, amivel Héra nagyon is, hogy halandó ember nem bírja elviselni egy isten látványát, ha az teljes pompájában jelenik meg.

A katasztrófa pedig bekövetkezik, Zeusz égi szekéren, mennydörgés és villámlás közepette jelenik meg Szemelének, aki a látványtól azonnal szörnyethal, ráadásul a hálószobája is kigyullad.

A csavar ott van a történetben, hogy Szemelé ekkor már hat hónapos terhes Zeusztól. A főisten a szerelmét nem tudja megmenteni, de a fiát igen, kiemeli a még fejletlen magzatot a tűzből és saját combjába (!) varja, hogy ott fejlődjön tovább.

Három hónappal később pedig, amikor eljön az ideje, újra felvágja a combját, és megszületik Dionüszosz, aki ekkor még egyáltalán nem a bor és a mámor istene. Zeusz sejti, hogy Szemelé halálában Héra keze volt, ezért igyekszik elrejteni előle a fiát.

Dionüszoszt Hermésznek, az isteni hírnöknek a gondjaira bízza, aki elviszi a fiút Szemelé testvéréhez, Inóhoz, aki a férjétől, Athamásztól született gyermekeivel, Learkhosszal és Melikertésszel közösen neveli.

Bár Dionüszoszt Zeusz parancsára leányruhába bújtatják, Héra elől így sem tudják elrejteni, aki szokás szerint megint azokat bünteti férje hűtlensége miatt, akik nem tehetnek semmiről: őrületet bocsát Athamász királyra, aki elborult elméjével egy vadászaton szarvasnak nézi idősebbik fiát, Learkhoszt és lenyilazza, majd őrülete a felesége ellen fordul és a kisebbik fiával, Melikertésszel menekülő Inót addig üldözi, míg a királyné a fiával együtt a tengerbe nem zuhan egy szikláról.

Zeusz kénytelen cselekedni, ha nem akarja, hogy Dionüszosz is áldozatul essen Héra haragjának. Ismét Hermészre bízza a fiút, aki ezúttal a nüszai erdő egyik árnyékos barlangjában rejti el a gyereket, ahol nimfák nevelik fel.

A Thébai mondakör történetét feldolgozó 5 részes sorozatnak 2. részének még nincs vége, kattints lejjebb az oldalaknál a folytatáshoz!

A mondakör első darabja a város alapítását meséli el, de azt is elég messziről indítja. Bizonyos Európéval kezdődött minden, aki a türoszi király, Agénór lánya volt.

Európé nem csak királyi vérből származott, hanem ráadásként még gyönyörű is volt, és a neve sem véletlen.

Egyik éjszaka a csodaszép Európé álmot lát: az álomban két asszony verseng érte. A két asszony két földrészt személyesít meg, az egyik Ázsiát, a másiknak pedig még neve sem volt akkor.

Mindkét asszony magának akarja a lányt, Ázsia szerint azért az övé, mert az ő földjén született, a másik asszony szerint viszont Zeusz neki rendelte Európét, és róla fogják őt (mármint a földrészt) elnevezni.

A mondakör tehát rögtön az elején választ ad Európa nevének eredetére.

Európét felzaklatja az álom, amit másnap délelőtt a barátnőivel való játékkal próbál meg kiheverni. Mondhatni, hogy vesztére, mert a mezőn sétálgató és virágot szedő Európén megakad Zeusz szeme is.

A főistent elkápráztatja a lány szépsége, magáénak akarja a lányt. Problémát jelent azonban a mindig éber Héra, aki gyanakvó tekintettel követi isteni férje mozdulatait, különösen, ha csinos, fiatal lány is van a közelben.

Zeusz azonban mégiscsak a főisten, nem jelent neki problémát, hogy kicselezze Hérát. Számos mitológiai történet szól a Zeusz által különböző állati alakokban elcsábított szüzekről.

Zeusz most is ezt a jól bevált megoldást alkalmazza: aranyszőrű, szelíd bika képében jelenik meg a mezőn játszó Európé és barátnői között.

A lányok kíváncsian fogadják a barátságos bikát, csodálják nagyságát és szépségét, majd Európé a hátára is felül.

Persze csak erre várt Zeusz, azonnal nekilendül és messzire ragadja társnői közül Európét. Úgy értem tényleg messzire, hamarosan már a tengeren vágtat a bika.

Európét kezdetben leköti az ijedtség és a kapaszkodás a bika hátán, de amikor észreveszi, hogy az állat száraz patával vágtat a tenger felszínén, akkor leesik neki végre, hogy aligha csak egy sima bikával akadt dolga.

Ráeszmél, hogy valószínűleg egy istenről van szó, ezt hamarosan a bika erősíti meg saját szavaival: közli, hogy ő Zeusz és beleszeretett Európéba, akit márpedig feleségül fog venni és híres királyokat fog neki nemzeni.

A monda arról nem szól, hogy ennek mennyire örült, vagy nem örült Európé, de tény, hogy beletörődött a sorsába…

A bika hamarosan Kréta szigetére ér a lánnyal, ahol megtartják a lagzit.

Európé története itt véget ér, de a Thébai mondakör most indul be csak igazán. Ugyanis Európé apja, a türoszi király, Agénór nem tud belenyugodni lánya eltűnésébe.

Parancsot ad három fiának, Kadmosznak, Phoinixnek és Kilixnek, hogy azonnal keljenek útra, és addig ne merjenek hazatérni, amíg meg nem találják a testvérüket.

Más kérdés, hogy ezzel Agénór csak annyit ér el, hogy Európé után három fiát is elveszíti. Ezt ismeri fel a fiúk anyja, Agénór felesége, Télephassza, aki inkább a fiaival tart, mondván, hogy ha már a lánya eltűnt, a fiait nem téveszti szem elől.

A Thébai mondakör történetét feldolgozó 5 részes sorozatnak 1. részének még nincs vége, kattints lejjebb az oldalaknál a folytatáshoz!