Tizenegyedik ének: Agamemnón vitézkedése.
Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története
Briareusz, a százkarú története
Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
Diomédész és Odüsszeusz sikeres éjszakai portyája új erőt önt a görögökbe, pláne, hogy ezt még Zeusz is megtámogatja egy kis isteni sugallattal, aminek hatására a görögöknek már eszükbe sem jut hazahajózni, inkább csatázni akarnak.
Agamemnónt sem gyötrik már kétségek, ő is felkészül a harcra, Homérosz részletesen leírja, hogy milyen páncélt, pajzsot, fegyvereket ölt.
Ezután a görögök többsége a hajókat körülvevő fal előtti ároknál hagyja a harci szekereket és gyalog indul csatába.
Természetesen a másik oldal is felkészül a harcra, a trójaiakat Hektór lelkesíti, majd a két sereg összecsap, megindul az öldöklés.
Kezdetben kiegyenlített az egész nap tomboló harc, de délutánra a görögök kezdenek felülkerekedni, főleg Agamemnón tűnik ki a gyilkolásban, megöli Biénort, Oileuszt, Íszoszt, Antiphoszt, Peiszandroszt és Hippolokhoszt.
A trójaiak pedig nem bírják állni Agamemnón nyomását, Hektórral az élen hátrálni kezdenek, hogy visszavonuljanak a várba. Agamemnón azonban nem hagyja, makacsul öli és üldözi őket.
Érkezik a szokásos isteni beavatkozás, Zeusz Íriszt küldi le Hektórhoz az üzenettel: amíg a görögök első sorában látja Agamemnónt küzdeni, addig ő maga hátráljon, de harcosait küldje előre. Ha viszont azt látja majd, hogy Agamemnón megsebesül, akkor Zeuszt erőt ad Hektórnak, hogy seregét a görög hajókig vezesse.
Zeusz ígérete új erőt ad Hektórnak, akinek sikerül megfordítani a trójaiak visszavonulását, újra támadnak. Ez azonban nem akadályozza meg Agamemnónt a gyilkolásban, levágja Íphidamász fejét.
Látja ezt Íphidamász testvére, Koón is, aki egy alkalmas pillanatban lándzsájával átszúrja Agamemnónt könyökét. A görög királyt azonban – egyenlőre – ez sem állítja meg, Koónnak is levágja a fejét.
Agamemnónt még egy darabig viszi a lendület és harci düh, de hamarosan annyira fájni kezd a keze, hogy kénytelen visszavonulni a harcból, pont, ahogy Zeusz megígérte.
Hektór is látja, hogy Agamemnónt harci szekéren mentik ki a csatatérről, tehát a trójaiak élére áll, és kegyetlen pusztítást végez közöttük: megöli Ászaioszt, Autonooszt, Opítészt, Dolopszot, Opheltioszt, Ageláoszt, Aiszümnoszt, Óroszt és Hipponooszt.
A görögök kezdenek kétségbe esni, a helyzetet Diomédész és Odüsszeusz menti meg. Diomédész megöli Molíónt és Agasztrophoszt, Odüsszeusz pedig Thümbraioszt, Hürpeirokhoszt és Hippodamoszt.
Ekkor Hektór is észre veszi, hogy a két görög hős ellenállása megtörheti a trójai rohamot, ezért Diomédészre ront, aki viszont lándzsát dob rá. A lándzsa eltalálja ugyan Hektór fejét, de a sisakja megvédi, mégis kénytelen letérdelni és kifújnia magát az ütés után. Ezalatt Diomédész rontana rá, de Hektór még időben észreveszi és belevegyül a harcolók tömegébe – gyakorlatilag elmenekül előle.
Diomédész persze gyalázza a menekülő Hektórt és dühében levágja Paionidészt.
Ekkor azonban előkerül Parisz és egy nyílveszőt küld Diomédész jobb lábfejébe, majd hangosan dicsekedik, amiért megsebesítette a hős Diomédészt.
Diomédész persze nem hagyja magát, gyávának nevezi Pariszt, amiért nem mer vele szemtől szembe kiállni, csak távolról nyilazgat, és egyébként is, egy nyílvesszővel nem lehet Diomédészt ledönteni a lábáról.
Bármennyire is fogadkozik azonban Diomédész, a seb nem csak egy karcolás, a nyílvesszőt Odüsszeusz húzza ki a lábából, majd Diomédész kénytelen hátra vonulni, hogy ellássák a sebét.
Megsebesült tehát Agamemnón és Diomédész is, Odüsszeusz egyedül marad, szó szerint, ugyanis a görögök kezdenek visszavonulni. Amíg Odüsszeusz azon elmélkedik, hogy visszavonuljon-e ő is, vagy küzdjön tovább, addig a trójai katonák körülzárják.
Persze nem kell félteni Odüsszeuszt, nem adja olyan könnyen magát: megöli Déiopítészt, Thoónt, Ennomoszt, Kherszidamászt, Kharopszot, azonban Szókosz megsebesíti őt.
És bár a bordái fölött megsebesített Odüsszeusz bosszúból megöli Szókoszt, de most már sebesülten ő is kénytelen hátrálni, sőt segítségért is kiállt.
Meneláosz és Nagy Aiász siet Odüsszeusz segítségére és amíg Meneláosz kimenekíti a sebesültet a csataérről, addig Nagy Aiász megöli Dorükloszt, Pandokoszont, Lűszandroszt, Püraszoszt és Pülartészt.
Eközben a csatatér másik végén Hektór buzdítja csapatait, szemben vele Nesztór, Ídomeneusz és Makháón vezeti a görögöket.
Itt nem olyan egyértelmű a trójai fölény, a görögök keményen kitartanak, egészen addig, amíg Parisz vállon nem lövi Makháónt. A sebesült Makháónt Nesztór menekíti ki a harcból.
Közben Hektórnak és kocsisának, Kebrionésznek feltűnik Aiász vérengzése a csatatér túl felén, parancsot adnak a trójaiaknak, hogy Aiászt támadják.
Nagy Aiász vitézül kitart, de a trójaiak nyomása túl nagy, lassan ő is hátrálni kezd, megsebesíteni nem tudják, de kezd kétségbeejtő lenni a helyzete. Eurüpülosz siet a segítségére, de őt combon lövi Parisz, így kénytelen visszahúzódni.
A csata már a görög hajók közelében tombol. Akhilleusz a hajója tatjáról figyeli az eseményeket, látja azt is, ahogy Nesztór valakit kimenekít a harctérről. Ekkor barátjához, Patrokloszhoz fordul és közli vele, hogy szerinte már nincs messze az az idő, amikor a görögök könyörögni fognak neki, hogy térjen vissza a csatába. Ezután elküldi Patrokloszt, hogy tudja meg, Nesztór kit visz a szekerén.
Patroklosz elmegy Nesztór sátrához, ahol Nesztór panaszkodik neki, hogy gyászos nap ez a görögöknek, megsebesült Agamemnón, Diomédész és Odüsszeusz is, és Akhilleusz mégsem hajlandó harcolni.
Nesztór azt akarja, hogy legalább a mürmidonok, azaz Akhilleusz emberei és Patroklosz szálljon be a csatába, ha már Akhilleusz továbbra sem hajlandó.
Patroklosznak tetszik az ötlet, de az engedélyt Akhilleusznak kell megadnia, ezért siet vissza a hajóhoz.
Út közben találkozik a sebesült Eurüpülosszal, akit Parisz lőtt combon. Eurüpülosz Patroklosz segítségét kéri, hogy támogassa el a sátráig és vágja ki a nyílvesszőt a combjából. Patroklosz pedig segít neki.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Eljutottam idáig – huh, hosszu volt o_o – és köszönöm! Nem tudom mihez kezdenék az oldal nélkül.
Kedves Huri Andrea!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Nagyon szeretem az oldaladat, már sokszor kisegített.
Találtam pár kisebb hibát az első fejezetben és gondoltam leírom.
A Tróját ostromló akháj seregek… kezdetű bekezdésben:
Agamenón -> Agamemnón
12 nap után visszatérnek… kezdetű bekezdésben:
,,a” főistent ( nincs ott az ,,a”)
Nem adnak kell -> kellő kárpótlást (nincs ő)
Kedves Karolina!
Köszi, köszi, igazad van, javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf