Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Második ének: Agamemnón álma. A népgyűlés. A hajó felsorolása

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

 

Éjszaka Zeusz legfőbb gondja, hogy hogyan teljesítse a Thetisznek tett ígéretét.

Végül úgy dönt, hogy álmot bocsát Agamemnónra. az álomban Nesztór jelenik meg, mert őt tiszteli legjobban Agamemnón, aki azt mondja neki, hogy másnap rögtön intézzen támadást Trója ellen, mert az istenek segíteni fogják.

Reggel, amikor Agamemnón felébred, rögtön összehívja a görög vének harci gyűlését, ahol elmondja, hogy Nesztór jelent meg az álmában, milyen tanácsot adott, és az istenek most biztos segíteni fogják a görögöket.

Ám Agamemnón egy csavart is tesz a támadásba. Kijelenti, hogy próbára teszi a csapatait, vagyis ő azt fogja mondani, hogy ideje hazahajózniuk, mert sohasem fogják tudni bevenni Tróját. A többi görög vezető feladata pedig az, hogy marasztalják a katonákat.

A próba értelme, hogy Agamemnón így megállapíthatja, hogy kik azok, akik még hisznek a győzelemben Trója felett.

Agamemnón terve azonban majdnem balul sül el, ugyanis amikor a vének harci tanácsa feloszlik és összehívják az egész görög sereget, akkor Agamemnón beszédet tart előttük.

A beszédben kijelenti, hogy bár kilenc évvel azelőtt Zeusz azt ígérte neki, hogy beveszi Tróját, most mégis úgy tűnik, hogy az istenek a görögök ellen fordultak, ideje tehát haza hajózniuk.

Erre gyakorlatilag az egész görög sereg egy embereként kezd el rohanni a parton álló hajókhoz, hogy vízre bocsássák őket és elhajózzanak, Agamemnón egyedül nem tudná megállítani őket.

Ekkor azonban isteni segítséget kap Hérától. Héra ugyanis a görögök oldalán álla a háborúban, amiért Parisz, a trójai királyfi nem neki ítélte Erisz aranyalmáját. Héra, látva a távozni készülő görög harcosokat, leküldi közéjük Pallasz Athénét, hogy tartsa vissza őket.

Pallasz Athéné pedig Odüsszeuszt találja meg, neki parancsolja meg, hogy próbálja visszatartani a görögöket. Odüsszeusznak pedig sikerül visszafordítani az embereket, két dologra hivatkozva: egyrészt most már nem szabad abbahagyni Trója ostromát, ha már ennyi görög harcos elesett miatta a harcokban, másrészt pedig Agamemnón most csak próbára akarja tenni az embereit, és később a gyávákat, akik most menekülnek, biztosan megbünteti.

Sikerül is neki visszafordítani az embereket a hajóktól, akik újra Agamemnón köré gyűlnek.

Egyetlen ember van csak, Therszítész, aki ha csak szavakkal is, de szembe mer szállni Agamemnónnal.

Hangosan káromolja a királyt, mondván, hogy az csak kapzsiságból, nyereségvágyból akarja újra csatába küldeni az embereket, pedig már így is mérhetetlenül gazdag.

Therszítész személyes tragédiája azonban, hogy senki sem veszi komolyan, mivel ő a görög sereg legcsúnyább tagja: kancsi, sánta, ferdén áll a válla, melle horpadt, feje csücsökben végződik és kopaszodik. Lássuk be, egy olyan korban, ami mindennél többre becsüli a testi erőt és a szépséget, nem sok esélye van, hogy komolyan vegyék.

Therszítészt végül Odüsszeusz hallgattatja el, mondván, hogy Therszítész ne jósolgasson itt vereségről, meg kapzsiságról, és ne merje káromolni Agamemnónt, aki sokkal magasabban áll nála a társadalmi ranglétrán. Végül akkorát ver a hátára, hogy vére dudor marad a nyomán, mire Therítész természetesen elhallgat és leül, a görög sereg viharos nevetése közben.

Odüsszeusz ekkor a sereghez szónokol, elmondja, hogy milyen régen indultak útnak, mennyi nehézségen mentek keresztül, milyen jeleket kaptak Zeusztól, amik az ígérték, hogy be fogják venni Tróját és megbosszulják Helené elrablását. Most már az út végén járnak, már csak be kell venni Tróját, kár lenne most visszavonulni.

Odüsszeusz szavaira Nesztór erősít rá, aki azt javasolja Agamemnónnak, hogy a görög sereget törzsenként és nemzetségenként ossza csapatokra, így mindenki a társáért harcol majd és hamar kiderül, hogy ki a gyáva.

Odüsszeusz és Nesztór szónoklata fellelkesíti a görögöket, már senki sem akar haza menni, mindenki csatázni, támadni akar.

Agamemnón tehát elrendeli, hogy mindenki vacsorázzon meg, mutasson be áldozatot az isteneknek, majd fegyverkezzen fel és támadnak.

Az éneknek itt még nincs vége, még több száz (egész pontosan 390) soron keresztül folytatódik, azonban ennek a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, mert Homérosz a görög sereget alkotó törzsek és nemzetségek vezetőit sorolja fel, illetve, hogy ki, honnan, hány hajóval érkezett Trója ostromához. Ezt hívjuk enumerációnak, azaz seregszemlének.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..