Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Harmadik ének: Eskükötés. Szemlélgetés a falról. Alexandrosz és Meneláosz párviadala.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

A görög sereg tehát felkészül a támadásra és megindul Trója felé. A trójaiak azonban nem várják be őket a várban, hanem kivonulnak eléjük.

A trójai sereg élén Parisz királyfi halad harcra készen, míg a görög csapatok élén Meneláosz. Azonban – egyenlőre – nem kerül sor kettejük összecsapására, mert amint Parisz meglátja Meneláoszt, rögtön visszahúzódik a trójaiak tömegébe, vagyis elmenekül.

Látja ezt Hektór is, Parisz testvére, rögtön szidni is kezdi őt. Gyász Parisznak nevezi, aki csak az asszonyok között tud sikereket elérni, de amikor férfiként kéne viselkedni, vagyis harcolni kéne, akkor persze megfutamodik.
ne
Hektór szavaira Parisz megembereli magát, kijelenti, hogy hajlandó párviadalban megküzdeni Meneláosszal, aminek tétje Helené és a vele együtt elrabolt kincsek.

Megörül ennek Hektór, hiszen így viszonylag könnyen rendezni lehetne a konfliktust, nem halna meg a csatában még több trójai. A már-már összecsapó seregek közé áll és elkiabálja Parisz ajánlatát.

Mindenki Meneláosz reakciójára vár, elvégre ő a sértett fél, az ő feleségét rabolták el. Meneláosz pedig beleegyezik a párviadalba, abba, hogy kettejük harcra döntse el a vitát. Egyetlen feltétele van, tegyenek esküt a harc előtt (áldozzanak egy-egy bárányt), hogy a győztes fél kapja Helenét és a kincseket, a vesztes pedig belenyugszik a vereségbe. Az eskü szentesítéséhez pedig Priamosz trójai király személyes jelenlétét kéri, vagyis Parisz és Hektór apjáét.

A görög és a trójai sereg tagjai is megörülnek ennek, úgy tűnik, végre itt a lehetőség, hogy két ember párbajával befejezhessék a háborút, ne legyen több vérontás.

Hektór két hírnököt küld a várba Priamoszért, Agamemnón pedig Talthübioszt küldi a parton álló hajókhoz, hogy hozza el a görögök áldozati bárányát.

A trójai várban tartózkodó Helenéhez Írisz viszi a hírt Láodiké alakjában, miszerint Parisz és Meneláosz meg fognak küzdeni érte.

Ne feledjük, Helené jelen pillanatban Parisz felesége és Meneláosz felesége is, aki szerette Meneláoszt, de az isteni akarat hatására beleszeretett Pariszba is. Vagyis két férfi szerelme között őrlődik.

Helené két szolgálólányával, Aithrével és Klümenével azonnal a vár Szkaiai kapujához siet, hogy láthassa a párviadalt.

A kapu melletti falon találja Priamosz trójai királyt, aki tanácsadói (Panthúsz, Thümoitész, Lamposz, Klüitosz, Hiketáón, Úkalegón és Anténór) körében figyeli az eseményeket.

Helené csatlakozik a királyhoz, aki a trójai sereg néhány tagjáról: Agamemnónról, Odüsszeuszról, Aiászról kérdezi Helenét.

Helené mindenkiről mesél, amit csak tud, és megjegyzi, hogy a trójai sereg sok tagját ismeri személyesen is, két embert nem lát csak, Kasztórt és Polüdeukészt, a testvéreit.

Odüsszeusznál Agénór jegyezi meg, hogy jól ismeri Ithaka királyát, hiszen az Meneláosszal együtt járt már Trójában.

Innen tudjuk meg, hogy a görögök válasza Helené elrablására nem rögtön a háború volt, előtte Odüsszeusz és Meneláosz még diplomáciai úton próbálta meg elintézni a konfliktust. Elutaztak Trójába és megpróbálták békésen rendezni az ügyet. Mint látjuk, sikertelenül.

Ekkor érkezik Hektór egyik hírnöke, Ídaiosz, hogy Priamosz jelenjen meg a csatamezőn az eskükötésnél. Priamosz pedig Anténór társaságában harci szekérre áll és Hektórékhoz hajtat.

A felek feláldozzák a két bárányt és Agamemnón hangosan közli a párviadal tétjét: ha Parisz győz, akkor megtarthatja Helenét és a kincseket, a görög sereg pedig elvonul Trója alól. Ha Meneláosz győz, akkor Parisz kiadja Helenét és a kincseket, ráadásul még bírságot is fizet, olyan mértékűt, „hogy késői unokáink között is járjon a híre.”

Ha viszont Meneláosz győz, de Parisz nem adja ki a lányt, akkor Agamemnón folytatja az ostromot és földig rombolja Tróját.

A felek elfogadják a feltételeket, Priamosz visszatér a várba.

Hektór és Odüsszeusz kimérik a küzdőteret, majd a Hektór egy réz sisakból sorsot húz, hogy melyik harcos kezdheti a csatát, azaz melyikük dobhatja először lándzsáját a másikra.

A szerencse Parisznak kedvez, ő dobhat először. El is találja Meneláosz pajzsát, de a dárda hegye elgörbül, nem hatol át a pajzson.

Ezután Meneláosz dob, a lándzsa át is töri Parisz pajzsát, sőt a páncélját is és elszakítja Parisz ingét, amit a vért alatt visel, de Parisz még idejében oldalt fordul, így nem sérül meg. Meneláosz kardot ránt, és Parisz sisakjára sújt, de a kard eltörik.

Meneláosz azonban nem esik kétségbe, elkapja Parisz sisakjának taréját és annál fogva vonszolja a trójai királyfit. Parisz pedig tehetetlenül fuldoklik, úgy tűnik, Meneláosz nyeri a viadalt.

Ekkor azonban érkezik az isteni beavatkozás, Aphrodité menti meg Pariszt azzal, hogy elszakítja a sisak állszíját, így a királyfi kiszabadul.

Meneláosz csak az üres sisakot fogja, és már éppen újra nekiugrana Parisznak, de Aphrodité kimenti a királyfit a csatatérről és a trójai vár hálószobájába viszi Pariszt. Ezután Aphrodité a várfalon álló Helenéhez megy, mondván neki, hogy férje hazatért a harcból, rá vár.

Helené azonban nem akar Pariszhoz menni, vitatkozik Aphroditével. Egy istennő azonban nem ismer nemet, ha akar valamit, hamar rádörren Helenére, aki így félelmében elmegy Pariszhoz.

Helené nem kíméli Pariszt, szerinte a királyfinak vissza kéne mennie a csatatérre, folytatni a küzdelmet Meneláosszal.

Parisz azonban gyáva, de ügyesen becsomagolja, elismeri ugyan Helenének, hogy most legyőzte őt Meneláosz, de majd a következő alkalommal másképp lesz. Ezután ágyába hívja Helenét, aki nem tud ellenállni neki.

Ne feledjük, ezt a szerelmet Aphrodité intézte el, vagyis Helené isteni döntés miatt szerelmes Pariszba, akarata ellenére is szeretnie kell őt.

Közben a küzdőtéren a görög és trójai seregek katonái csak annyit érzékelnek az isteni beavatkozásból, hogy Parisz eltűnt. Aphroditét természetesen senki sem látta.

Meneláosz dühöngve, forgolódva keresi Pariszt, de nem találja.

A helyzetet Agamemnón oldja meg, aki kijelenti, hogy mindenki láthatta, hogy Meneláosz győzött, Parisz eltűnt, tehát elmenekült, tehát veszített. A trójaiak pedig most teljesítsék az esküt: adják ki Helené a kincsekkel és a bírsággal együtt.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..