Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Tizenkettedik ének: A fal megostromlása.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Patroklosz tehát Eurüpüloszt ápolja, miközben tovább tombol a csata a hajókat védő fal közelében.

A görögök azonban elkövették azt a hibát, hogy amikor a falakat és bástyákat építették, az árkokat ásták, akkor nem mutattak be hekatombát az isteneknek.

Ezért az istenek úgy értékelik az építkezést, mintha a falakat ellenük emelték volna. Egyenlőre azonban nem tesznek semmit ellene, de Homérosz leírja, hogy később, amikor a háború majd véget ér és 10 évi ostrom után beveszik Tróját, akkor az istenek teljesen el fogják pusztítani a falat.

Ez tehát majd egy jövőbeni esemény lesz, Amikor Apollón és Poszeidón parancsot adnak a trójai fennsík folyóinak (Rhészosz, Heptaporosz, Gréníkosz, Karészosz, Aiszéposz, Rhodiosz, és Szkamadrosz), hogy pusztítsák el a falakat, már ami megmaradt belőlük a háború után.

A folyók pedig kilenc napon át ostromolják a falakt, míg a végére mindent belemosnak a tengerbe és a Trója előtti tengerpart ismét üres lesz.

Ez azonban még sokára lesz, most még tombol a harc a hajók előtti falnál. Most a trójaiaknak kedvez a hadiszerencse, Hektórral az élükön kegyetlenül mészárolják a görögöket.

Hektór úgy gondolja, hogy itt a lehetőség, hogy elfoglalják a görög hajókat, parancsot ad a támadásra. A probléma azonban az, hogy a görögök által épített, a hajókat védő fal előtt még egy mély és széles árok is van, aminek az aljára hegyes karókat vertek le.

Ezen az árkon a trójaiak nem tudnak harci szekereikkel átugratni, Hektór bármennyire is ezt szeretné.

Végül Púlüdamász lép Hektór mellé és áll elő egy új ötlettel: hagyják a trójaiak a harci szekereket az árok szélén, és harcosok gyalog kelljenek át az árkokon, úgy ostromolják meg a falat.

Hektórnak tetszik az ötlet, öt csapatra osztja a támadó sereget:

  • Az első csapatot Hektór vezeti, benne van még többek között Púlüdamász és Kebrionész is.
  • A második csapatban van Parisz, Alkathoosz, Agénór.
  • A harmadik vezetője Helenosz és benne van még Déiphobodz és Ásziosz is.
  • Aineiász vezeti a negyedik csapatot, amiben benne van még Arkhelokhosz és Akamász is.
  • Az ötödik csapat vezére Szarpedón, itt harcol még Glaukosz és Aszteropaiosz is.

A trójaiak tehát egységesen elfogadják Púlüdamász tanácsát és gyalog akarnak átkelni az árkokon. Kivéve a harmadik csapatba beosztott Ászioszt, aki nem akarja harci szekerét és szép lovait az árok partján hagyni.

Ásziosz harci szekerével a görög hajók bal szárnyának ront, itt nincs árok, csak fal és kapu. Ásziosz aonban elszámítja magát, mert a kaput a görögök két kiváló dárdavetője védi, Polüpoithész és Leonteusz.

Ásziosz nekik támad embereivel, Íamenosszal, Oresztésszel, Ásziadésszel, Adamásszal, Thónnal és Oinomaosszal.

Polüpoithész és Leonteusz azonban keményen állja a támadást a kapunál, a trójaiak nem bírnak velük. Annyira nem, hogy Ásziosz még Zeuszt is elkezdi szidni, mert szerinte a főisten az ígérte, hogy aznap legyőzik a görögöket, hazugsággal vádolja Zeuszt.

Zeusz azonban nem foglalkozik vele, mert ő Hektórnak szánja a diadalt.

Ne feledjük Zeusz valójában nem a trójaiakkal van, most csak azért segíti őket a harcban, hogy a görögök rájöjjenek, Akhilleusz nélkül semmire se mennek és kiengeszteljék őt, amiért Agamemnón elvette a zsákmányrészét.

Közben Polüpoithész megöli Damaszoszt, Pülónt és Ormenoszt, Leonteusz  pedig Hippomakhoszt, Antiphatészt, Menónt, Íamenoszt és Oresztészt.

Ennél a kapunál tehát nem tudnak bejutni a trójaiak, de a többi helyen is keményen dúl a csata.

Hektór és Púlüdamász csapata azonban kis időre elakad, mivel isteni jelet látnak. Hektórék éppen átvergődnének az árkon, amikor egy sast látnak meg az égen, ami balról halad el felettük és egy mérges kígyót visz a csőrében.

A kígyó azonban még nem döglött, oda-oda mar a sasnak, mire az elejti a kígyót, ami a csatázók közé esik.

A trójaiak megijednek, mert isteni intésként értékelik a dolgot. Púlüdamász azt mondja Hektórnak, hogy szerinte a sas a trójaiakat jelenti, a kígyó pedig a görögöket. Vagyis a trójaiak hiába zárták körbe a görögöket, ugyanúgy nem fognak bírni velük, mint ahogy a sas sem bírt a kígyóval, hiába kapta el, végül kénytelen volt elengedni.

Hektórnak persze nem tetszik ez az érvelés. Kijelenti, hogy ő nem hisz a madarakban, meg a kígyókban, sokkal inkább Zeusz ígéretében, hogy legyőzik a görögöket. Púlüdamász egyébként sem jós, hogy isteni jeleket fejtsen meg, és h megpróbál valakit visszatartani a harctól az isteni jelre hivatkozva, akkor Hektór egyszerűen le fogja szúrni.

Miután Hektór helyre tette Púlüdamászt, parancsot ad a támadásra, a trójaiak kiugranak az árokból és megostromolják a falat. A falról pedig a görögök védekeznek.

Hiába azonban Hektór lelkesedése, a görögök kitartanak, a trójaiak sehol sem tuják megbontani a falat, vagy bevenni valamelyik kaput.

A dolgot Szarpédón unja el, (aki egyébként Zeusz fia és Lükia királya) és pajzsát a mellére szíjazva, két hatalmas lándzsát lóbálva indul a fal ellen. Glaukosz és a többi lükiai harcos követi.

A falnak ezt a szakaszát Menesztheusz védi, aki látja Szarpédón és Glaukosz közeledését és tudja, hogy segítségre lesz szüksége, ha vissza akarja őket verni.

Meneszthetusz Thoótészt, a hírnököt küldi a fal egy másik részéhez, ahol a két Aiász harcol és azt üzeni, hogy jöjjenek segíteni, mert kritikus a helyzet. A legjobb az lenne, ha mindkét Aiász jönne, de ha nem lehet, akkor legalább Nagy Aiász segítsen és Teukrosz, aki a nyilazásban kiváló.

Nagy Aiász, Teukrosz és annak fegyvernüke, Pandíón éppen idejében érkezik Menesztheusz megsegítésére, Szarpedón és emberei már elözönlötték a falat.

Nagy Aiász rögtön megöli Epiklészt, Teukrosz pedig nyíllal megsebesíti Glaukoszt, aki kénytelen visszavonulni. Szarpedón is látja kedves barátja sebesülését és bosszúból megöli Alkműónt, és egymagának sikerül rést nyitnia a falon.

Nagy Aiász és Teukrosz is rátámad Szarpedónra, de Teukrosz nyila csak a Szarpedón mellé keresztbe futó szíjat találja el, míg Nagy Aiász is csak lelassítani tudja lándzsájával a trójait.

Patthelyzet alakul ki, a trójaiak nem tudnak bejutni a résen, de a görögök sem tudják megtisztítani a falat a támadóktól.

A szűk helyen borzalmas mészárlás alakul ki, mindenhol ömlik a vér, hullanak a harcosok, a sebesültek jajgatnak.

Végül azonban Hektórnak csak sikerül átugrania a falon, felkap egy hatalmas sziklát, amit két mai ember sem tudna megmozdítani és belülről az egyik kaput tartó oszlopokhoz vágja.

A kő szétszúzza az oszlopokat és a kapun lévő zárakat, a trójaiak most már akadálytalanul át tudnak jutni a kapun.

A hajók köré épített fal egyik kapuja tehát elesett, a trójaiak özönlenek a görög hajók felé.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..