Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Hetedik ének: Hektór és Aiász párviadala. A holtak összeszedése.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Hektór és Parisz (vagy ahogy Homérosz többször is emlegeti: Alexandrosz) megjelenésével a trójaiak kerülnek fölénybe.

Parisz megöli Meneszthioszt, Hektór Éioneuszt, Glaukosz pedig Íphinooszt.

A görögök visszaszorulását nem nézheti tétlenül Pallasz Athéné, aki ismét megjelenik a csatatéren. Ez viszont Apollónt mozgatja meg, és a két isten szembe kerül egymással.

Apollón azonban érdekes ajánlatot tesz Pallasz Athénénak: intézzék úgy, hogy Hektór kihívjon valakit párviadalra a görögök közül. Ezzel sikerülne beszüntetni arra a napra a harcot.

Pallasznak tetszik az ötlet, ezért Helenoszt, a madárjóst küldik Hektórhoz, hogy rávegye a párbajra.

Hektórnak is megtetszik az ötlet – naná, elvégre az istenek sugalmazták – és parancsot ad a trójaiaknak, hogy hagyják abba a harcot. Diomédész ugyanígy tesz a másik oldalon.

Apollón és Pallasz Athéné pedig saskeselyű képében egy bükkfáról szemlélik az eseményeket.

Hektórtól ezután elhangzik a kihívás: van-e olyan bátor görög, aki hajlandó lenne megküzdeni vele. Hektór megígéri, hogy ha ő győz, akkor jutalma a legyőzött fegyverzete, de a holttestet kiadja a görögöknek, cserébe ugyanezt kéri: ha veszít, akkor a legyőzője viheti a pajzsát, dárdáját és vértjeit, de a holttestét adja ki a családjának.

A görögök némán hallgatják az ajánlatot, ami csábítónak hangzik, de Hektórtól mindenki tart, senki sem mer kiállni ellene.

A görgök némaságát és gyávaságát végül Meneláosz unja meg, leteremti embereit, majd közli, hogyha senki sem mer kiállni Hektór ellen, majd megteszi ő.

Erre viszont a görög törzsek vezetői ugranak fel, hiszen pontosan tisztában vannak vele, hogy Hektór jobb harcos, mint Meneláosz, akinek semmi esélye. Ha pedig Meneláosz meghal, akkor értelmét veszti az egész trójai hadjárat, hiszen azért jöttek, hogy Meneláosz feleségét Helenét visszaszerezzék.

Végül maga Agamemnón beszéli le Meneláoszt a kihívás elfogadásától, mondván, hogy még Akhilleusz is tart Hektórtól, a görögök valaki mást fognak küldeni párbajozni.

Úgy tűnik azonban, a görögök közül senki sem mer kiállni Hektór ellen, szégyenben maradnak. A helyzetet az öreg és bölcs Nesztór oldja meg. Nem gyalázza a görögöket, csak elmondja, hogy ő milyen hőstetteket hajtott végre, amikor fiatal volt, sőt, ha most lenne csak egy kicsit ifjabb, akkor ő maga állna ki Hektór ellen. Úgy látja azonban, hogy a görög hősök elpuhultak, senki sem mérhető már közülük a régiekhez.

A büszke és hiú görög királyoknak és fejedelmeknek csak ez kellett. Félnek ugyan Hektórtól, de azt mégsem tűrhetik, hogy egy öregember alázza le őket, rögtön kilencen is jelentkeznek Hektór ellen: Agamemnón, Diomédész, a két Aiász, Ídomeneusz és fegyvernöke Mérionész, Eurüpülosz, Thoász és Odüsszeusz.

Nesztór elégedetten veszi tudomásul, hogy terve bevált, a görög hősök hiúságát kellett kicsit megpiszkálni. Azt javasolja, hogy a jelentkezők húzzanak sorsot, aki nyer, az fog megküzdeni Hektórral.

A sorshúzás nyertese – vagy vesztese, ahogy vesszük – Nagy Aiász lesz, aki ezt el is fogadja és készülni kezd a párviadalra. A görögök szempontjából jól alakult a dolog, hiszen Nagy Aiász Akhilleusz után a második legerősebb harcos a görög seregben, neki tényleg van valamennyi esélye, hogy legyőzze Hektórt.

A hatalmas termetű Aiásztól, az „akhájok tornyától” még Hektór is elbizonytalanodik kissé, de már nincs visszaút, hiszen ő hívta ki a görögöket.

A két harcos tehát egymás elé áll, majd némi szájhősködés után megkezdődik a harc. Először Hektór dob lándzsát Aiászra, akinek nyolcrétegű pajzsa hetedik rétege felfogja azt.

Ezután Aiász dobja a gerelyt, neki több szerencséje van, áttöri Hektór pajzsát, sőt a mellvértjét is, de Hektór még idejében oldalt fordult, nem sebesül meg.

Most újabba dárdákkal rontanak egymásra, de Hektóré ismét elakad Aiász pajzsán, a görög viszont megsebesíti a nyakán Hektórt.

Hektórt azonban nem hátráltatja a sérülése, hatalmas sziklát kap fel, és Aiászhoz vágja, de annak pajzsa ezt is bírja. Aiász válaszul szintén követ dob Hektórra és most a térdén sebzi meg.

Aiász tehát meglepően jól állja a sarat az esélyesebbnek tartott Hektórral szemben, ezután karddal esnek egymásnak.

Azaz csak esnének, mert maga Zeusz avatkozik bele a küzdelembe: a trójai hírnököt Ídaioszt és a görög hírnököt Talthübioszt küldi a párbajozók közé, mondván, hogy Zeusz szerint mindketten daliák és mindkettőt kedveli a főisten, ideje abbahagyni a harcot, meg amúgy is közeleg az éj.

Aiásznak tetszik az ötlet, de szerinte Hektórnak kell előbb beleegyeznie, hiszen az ő ötlete volt a párviadal. Hektór szintén hajlik a döntetlenre, sőt még kardot is cserélnek Aiásszal.

A felek visszavonulnak saját táboraikba, mindenki a saját hősét ünnepli. A görögök hatalmas lakomát csapnak, ökröt áldoznak, ünneplik Aiászt.

Nesztór emelkedik szólásra, aki szerint másnap hajnalban szedjék össze a rengeteg görög halottat, máglyán hamvasszák el őket, majd közös sírba temessék. Javasolja még, hogy a tengerpartra húzott görög gályákat vegyék körbe őrtornyokkal, falakkal és árokkal, mert kemény csaták várnak még rájuk.

A görögök tehát elhatározzák a hajó környékének megerősítését.

Ennél azonban érdekesebb az, ami a trójai várban történik. Mindenki megkönnyebbült, hogy Hektór túlélte a párviadalt.

Ekkor Anténór kínál megoldást az egész háborúra. Emlékezzünk rá, a harmadik énekben már volt egy párviadal Parisz és Meneláosz között, aminek tétje Helené és a kincsek voltak. Azt a párviadalt elméletben megnyerte Meneláosz, de a trójaiak megszegve az esküt csatáztak tovább.

Most Anténór azt ajánlja, hogy adják ki Helenét a kincsekkel együtt, hadd menjenek a görögök és legyen vége a háborúnak.

Parisznak nagyon nem tetszik az ötlet, de kompromisszumot ajánl: nem adja ugyan ki Helenét, de a vele együtt elrabolt kincseket hajlandó odaadni, sőt, még ráfizetni is, azaz kárpótlást ajánl a lányért.

A végső szót az ügyben Hektór és Parisz apja, a trójai király, Priamosz mondja ki: aznap este mindenki ünnepeljen és másnap hajnalban a hírnök, Ídaiosz menjen el a görögökhöz és adja át Agamemnónnak és Meneláosznak Parisz ajánlatát.

Figyeljük meg, hogy még csak a hetedik éneknél tartunk, de ez már a második lehetőség lenne arra, hogy befejezzék a háborúzást, ráadásul Parisz ajánlata nem is olyan rossz…

Természetesen a hajnalban Ídaiosz által közvetített trójai ajánlatot nem fogadják el a görögök, Meneláosz úgy véli, hogy az ajánlat azt mutatja, hogy a trójaiak gyengülnek, tehát a görgök győzni fogjak. Priamosz másik ajánlatát, hogy addig legyen fegyverszünet, amíg a halottakat összeszedik és elégetik, viszont elfogadják, leginkább azért, mert ez egybe esik a görögök terveivel is.

A háborúnak tehát nincs vége, de a harc egyenlőre szünetel, amíg mindkét fél össze nem szedi a halottait.

A görögök emellett megvalósítják Nesztór terveit is: a partra kivont gályák körül nagy tornyokat építenek, közöttük kapukkal, amiket a harci szekerek ki tudnak vonulni és az egészet mély árokkal veszik körbe.

A görgök építkezését nem jó szemmel nézik az Olümposzon. Poszeidón jegyzi meg Zeusznak, hogy a görögök ahelyett, hogy az istenekhez imádkoznának és hekatombát áldoznának – az ima és az áldozat adja a görög istenek hatalmát – saját erejükből igyekeznek megvédeni magukat azzal, hogy tornyokat és falakat emelnek.

Zeusznak sem tetszik a dolog, de egyenlőre nem avatkozik be, annyit mond csak, hogy Poszeidón majd rombolja le azokat a tornyokat és falakat, de csak azután, hogy a görgök elhajóznak Trója alól.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..