Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Tizennegyedik ének: Zeusz rászedése

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Miközben tart a csata, Nesztór és Makháón a sátrukban pihennek.

Ne feledjük, Makháón, az orvos, megsebesült a tizenegyedik énekben és Nesztór menekítette ki a csatából

Nesztórnak feltűnik a közeledő csatazaj, vagyis, hogy a harc már a hajók környékén dúl, elhatározza, hogy kimegy szétnézni.

Nesztór csak a sátor előtt szembesül a helyzet súlyosságával, a trójaiak bevették a hajókat védő falat és már a hajókat fenyegetik.

Éppen ekkor jönnek Nesztórral szemben a görög vezérek, Tűdeidész, Odüsszeusz és Agamemnón, akik azért nem harcolnak, mert mindannyian megsebesültek.

Közülük Agamemnón van a legjobban elkeseredve, szinte retteg Hektórtól és a vereségtől.

Nesztór nem látja ilyen borúsan a helyzetet, bár azt elismeri, hogy komoly a baj. Ha már sebesüléseik miatt nem tudnak harcolni, akkor legalább tanácskozás javasol, hogy mi tévők legyenek.

Agamemnón azonban már teljesen lemondott a győzelemről, azt javasolja, hogy a tegyék vízre a tengerhez legközelebb lévő partra húzott gályákat. A többivel várják meg, amíg éjszaka lesz és a trójaiak beszüntetik a harcot. Aztán az éj leple alatt hajózzanak haza.

Ezt már nem hagyhatja szó nélkül Odüsszeusz sem, aki gyakorlatilag leszidja Agamemnónt, amiért a menekülést ajánlja. Odüsszeusz szerint már túl régóta itt vannak, túl soka energiát fektettek az ostromba, hiba lenne most abbahagyni, csak azért, mert pillanatnyilag a trójaiak jobban állnak.

Agamemnón sértődötten jegyzi meg, hogy szívesen meghallgat bármilyen más tanácsot.

Ekkor Diomédész kér szót. Szerinte az a legjobb megoldás, ha előre mennek a csatázókhoz és ha már sebesüléseik miatt harcolni nem tudnak, legalább biztassák az embereiket.

Ezt mindenki elfogadja, a sebesült görög vezérek visszaindulnak a csatába.

Jön az újabb isteni beavatkozás, Poszeidón jelenik meg egy görög harcos képében a vezérek előtt és kijelenti Agamemnónnak, hogy még nincs vége az ostromnak, Agamemnón látni fogja még, ahogy a trójaiak menekülnek előle. Poszeidón ezután hatalmas kiáltással beleveti magát a csatába, jelenléte új erővel tölti el a görög harcosokat.

Közben Héra az Olümposzról figyeli a csatát, eddig nem mert beavatkozni az eseményekbe, hiszen Zeusz szigorúan megtiltotta. Most azonban látja Poszeidónt, amint a görög oldalán harcol, ezért úgy dönt, hogy ő is belenyúl a csatába.

Elhatározza, hogy eltereli és elaltatja Zeusz figyelmét. Ennek érdekében kicsinosítja magát, illatos balzsammal keni be testét, Athéné által készített szép ruház és százrojtos övet, fátylat és csodaszép sarukat vesz fel.

Mivel azonban még ezt is kevésnek ítéli ahhoz, hogy elcsábítsa Zeuszt, ezért el akarja kérni a szerelmi varászt Aphroditétől.

Ehhez nyílván kell egy kis csel, mivel Aphrodité a trójaiakat támogatja, Héra nem mondhatja meg neki az igazságot, vagyis, hogy Zeuszt akarja elcsábítani és elaltatni azért, hogy a görögök jussanak előnyhöz.

Ezért azt mondja Aphroditének, hogy azért van szüksége a szerelmi varázsszerre, mert látogatóba megy Ókeánoszhosz és feleségéhez, Téthüszhosz.

Ehhez tudni kell, hogy amikor Zeusz az apjával harcolt a hatalomért, akkor a harc idejére Hérát Ókeánosz és Téthüsz vette megához és védte.

Héra szerint Ókeánosz és Téthüsz korábban összevesztek és már régen nem beszélnek egymással, Héra pedig Aphrodité szerelmi varázsszerével akarja összebékíteni őket.

Mivel a történet hihető és Aphrodité nem fog gyanút, odaadja Hérának a szerelmi varázsszert tartalmazó övét.

Héra ezután folytatja terve előkészítését. Elmegy Lémnosz szigetére az Álomhoz. Megkéri az álmot, hogy miután ő Aphrodité varázsszerével elcsábította Zeuszt és szeretkeztek, akkor az Álom bocsásson álmot Zeuszra.

Héra cserébe egy arany trónt ajánl Álomnak.

Az Álom azonban nem akar segíteni. Rámutat, hogy egyszer már segített Hérának, elaltatta Zeuszt, de abból is hatalmas botrány lett, Álom alig tudott elmenekülni Zeusz haragja elől, amiért akarata ellenére elaltatta a főistent.

Héra érzi, hogy itt tulajdonképpen csak egy üzleti tárgyalásról van szó. Álom valójában nem Zeusz haragjától fél, egyszerűen csak Héra túl keveset kínált neki.

Hérának azonban van még egy dobása, tudja, hogy Álom régóta szerelmes a Khariszok egyikébe, Pászitheébe. Tehát felajánlja Álomnak, hogy feleségül veheti Pászotheét, ha segít.

A Khariszok a báj, a kellem, a termékenység, a kreativitás istennői, akik a természet harmóniáját testesítették meg. Római megfelelőik a gráciák. Elvileg hárman vannak, de a különböző ókori források többet is felsorolnak.

Álom ennek az ajánlatnak már nem tud ellenállni, beleegyezik, hogy segít Hérának. Mindketten Ida hegyére mennek, ahol Zeusz pihen éppen.

Álom egy kicsit lemarad, még mielőtt Zeusz megláthatná és Khalkisz nevű madár képében várakozik.

Héra pedig egyenesen Zeuszhoz megy, és terve sikerül is. A testére kent balzsam és Aphordité varázsszere segítségével rögtön megszédíti Zeuszt, aki rögtön ágyba akarja vinni.

Héra egy kicsit kéreti magát, mondván, hogy fenn vannak Ida hegyének tetején, ha ott szeretkeznének, akkor minden isten látná őket, ami nem lenne illendő.

Zeuszt azonban már nem lehet megállítani, közli, hogy Héra ne féljen se istentől, se embertől, mert Zeusz beburkolja kettejüket aranyos felhővel, hogy senki se leselkedhessen.

Így is történik, szeretkezés után pedig a készenlétben várakozó Álom bocsát álmot Zeuszra.

A főistent így időleges sikerült kivonni a forgalomból. A hírt Álom viszi meg Poszidónnak, mondván, hogy most már akár nyíltan is segítheti a görögöket, Zeusz nem fogja észrevenni.

Poszeidón pedig kihasználja a lehetőséget, lelkesítő beszéddel tüzeli fel a görögöket, sőt, személyesen vezető őket a trójaiak ellen.

A két sereg újult erővel csap össze. Hektór dob lándzsát Nagy Aiászra, de az megakad az Aiász mellén keresztbe futó két szíjban.

Aiász válaszul egy hatalmas követ dob Hektórra, ami el is találja a trójai vezért. Nem öli ugyan meg, de Hektór komolyan megsérül, a földre rogy.

A görögök rárontanak, hogy megöljék, de a trójai katonák megvédik: Púlüdamász, Aineiász, Agénór, Szarpédón és Glaukosz védik a földön fekvő Hektórt, majd nagy nehezen kimenekítik a csatából.

A Xanthosz folyó partjára viszik, ahol vízzel locsolják. Hektór magához tér ugyan, de vért hány és nem tud tovább harcolni.

Hektór sebesülése persze feltüzeli a görögöket, Aiász megöli Szatnioszont. Szatnioszont testének védelmében Púlüdamász szúrja vállon Preothoénort.

Válaszul Aiász dob lándzsát Púlödamászra, aki kikerüli a fegyvert, de az megöli Arkhelokhoszt. Ezt meg Arkhelokhosz testvére, Akamász nem hagyhatja bosszulatlanul és megöli Promakhoszt.

Most a görög Péneleósz ront rá Alamászra, de az elmenekül előle, viszont Péneleósz megöli Ilioneuszt.

A görögök lassan fölénybe kerülnek Poszeidón támogatásával:

• Nagy Aiász megöli Hürtioszt,
• Antilokhosz megöli Mermeroszt és Phalkészt,
• Mérionész megöli Morüszt és Hippotiónt,
• Teukrosz megöli Prothoónt és Periphétészt.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!