Tizenötödik ének: Visszaűzés a hajóktól.
Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története
Briareusz, a százkarú története
Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
A trójaiak nem bírják a Poszeidónnal megtámogatott görgök nyomását, kénytelenek visszavonulni a fal romjain és az árkon keresztül.
Ekkor jön azonban az újabb fordulat, ugyanis Zeusz fölébred. Egyetlen pillantással átlátja, hogy a görögök fölénybe kerültek Poszeidón vezetésével, Hektór sérülten fekszik a Xanthosz partján és mindez Héra mesterkedésének köszönhető.
Meg is fenyegeti Hérát, hogy akciójának könnyen verés lehet a vége. Héra azonban szemrebbenés nélkül hazudik, simán letagadja, hogy ő buzdította volna Poszeidónt a görögök támogatására, szerinte ez Poszeidón magánakciója volt.
Zeusz pedig úgy viselkedik, mint egy halandó férfi, megint hisz Hérának. Sőt, a jövőbeni terveit is közli vele.
Írisz, az isteni hírnök azonnal menjen Poszeidónhoz és közölje vele, hogy hagyja abba a görögök támogatását. Apollón pedig gyógyítsa meg Hektórt, hogy az újra a trójaiak élére állhasson.
Zeuszt azt is elmondja, hogy mi fog történni: Hektór vezetésével a trójaiak újra fölénybe kerülnek, de Akhilleusz továbbra sem hajlandó beszállni a csatába. Patrokloszt viszont engedi harcolni, akit majd megöl majd Hektór. Elesik Zeusz fia Szarpedón is.
Patroklosz halála miatti dühében Akhilleusz hajlandó majd végre harcolni és megöli Hektórt. Hektór halálával pedig a trójaiak vezető nélkül maradnak és a görögök beveszik Tróját.
Zeusz tehát röviden összefoglalja Hérának a jövőt és nem véletlenül ő a főisten, nagyjából minden úgy is történik, ahogy akarja.
Írisz közli Poszeidónnal Zeusz akaratát, hagyja abba a görögök támogatását és vonuljon vissza a csatatérről.
Poszeidón először nem akar engedelmeskedni, elege van már belőle, hogy mindig Zeusz akarat érvényesül, holott elvileg Zeusz, Poszeidón és Hádész egyenrangúak lennének. Poszeidón tehát elsőre nemet mond.
Írisz azonban józanul megkérdezi tőle, hogy biztos-e benne Poszeidón, hogy nem teljesíti Zeusz akaratát. Poszeidón ekkor észbe kap, mégiscsak a főistennel készül éppen szembe szállni.
Úgy dönt, hogy teljesíti Zeusz akaratát, de megüzeni Írisszel, hogy ha ezek után más istenek (Héra, Athéné, Hermész vagy Héphaisztosz) beavatkoznak Trója oldalán, akkor a ő, Poszeidón dühe mértéktelen lesz. Vagyis Poszeidón legalább annyit el akar érni, hogy ha már ő nem segíthet a görögöknek, akkor a trójaiakat se segítse más isten.
Apollón ezalatt Hektórt gyógyítja meg és ad neki isteni erőt, sőt azt is megígéri neki, hogy segíteni fogja őt a harcban.
Hektór visszatérése a harcmezőre alaposan megkeveri az erőviszonyokat, az addig visszavonuló trójaiak új erőre kapnak, a görögök pedig megrémülnek, hiszen tisztában vannak vele, hogy ilyen rövid idő alatt Hektór csak isteni segítséggel gyógyulhatott meg.
A görögök gondolatait Thoász mondja ki hangosan. Ha Hektórt valóban legalább egy isten segíti, akkor nincs értelem ellene harcolni. A görög sereg nagy része vonuljon vissza a hajókhoz, és a visszavonulást a legbátrabb harcosok fedezzék.
Így is történik, a görögök hátrálnak, Thoász, Aiász, Ídomeneusz, Teukrosz, Mérionész és Megész pedig megpróbálják feltartani Hektórt.
Az ellenfelek összecsapnak, de a görögöknek nem sok esélyük van, hiszen a trójaiakat Apollón segíti, ráadásul nála van az aigisz is, Zeusz pajzsa.
Amíg Apollón csak nyugodtan tartja a kezében az aigiszt, addig a küzdelem kiegyenlített, mikor azonban felemeli, akkor a görögöket megszállja a félelem, mintha elfelejtenének harcolni, a trójaiak öldöklik őket:
- Hektór megöli Sztikhioszt és Arkesziláoszt,
- Anieiász megöli Iaszoszt és Medónt,
- Lúüdamász megöli Mékisztetuszt,
- Polítész megöli Ekhioszt,
- Agénór megöli Klonioszt,
- Parisz megöli Déiokhoszt
A trójaiak tehát felülkerekednek, visszanyomják a görögöket az árkon és a falon túlra. Apollón még az árkot is betemeti nekik egy darabon, azon át tudják üldözni a görögöket.
A harc már ismét a hajók közelében folyik (ebből a szempontból megtévesztő az ének címe), amikor Nesztór kezd el imádkozni Zeuszhoz, az isten szemére vetve, hogy győzelmet ígért a görögöknek, most mégis úgy tűnik, mintha elfelejtette volna.
Hatalmas mennydörgés erre Zeusz válasza, jelezve, hogy nem felejtkezett el a görögökről. Azonban ezután nem történik semmi, tehát a mennydörgést a trójaiak úgy értékelik, hogy az istenek nekik jeleztek, még elszántabban űzik a görögöket.
Ekkor jut újra szerephez Patroklosz, aki eddig Eurüpüloszt ápolta a sátrában. Mivel azonban a harc már a hajóknál folyik, annyira, hogy a görögök a hajók tatjáról harcolnak a trójaiakkal, Patroklosz úgy dönt, hogy visszamegy Akhilleuszhoz és megpróbálja rávenni, hogy harcoljon.
Közben a harc a hajók körül ismét kiegyenlített lett, a trójaiak nem tudnak olyan közel menni a hajókhoz, hogy felgyújthassák őket, de a görögök sem tudják kiverni őket a hajók és a sátrak közül.
Aiász megöli Kalétórt, amikor az fáklyát akar dobni az egyik hajóra. Kalétór viszont Hektór rokona volt, aki bosszúból lándzsát dob Aiászra, elvéti, de megöli Lükophrónt, Aiász katonáját.
Teukrosz bosszúból lenyilazza Kleitoszt, majd Hektórra akar lőni, de ekkor Zeusz elszakítja az íj idegét. Teukrosz kétségbe esik, jól sejti, hogy egy isten akadályozta meg a lövésben, Nagy Aiász azonban nem tulajdonít ennek jelentőséget, azt mondja Teukrosznak, hogyha íjjal nem tud harcolni, akkor harcoljon lándzsával és pajzzsal.
Hektór azonban igenis jelentőséget tulajdonít az íjnak, azzal lelkesíti társait, hogy íme, az istenek biztos velük vannak, hiszen a legjobb görög íjásznak tönkretették a fegyverét.
A másik oldalon Aiász lelkesíti társait, mondván, hogy most nem játék a harc, a hajókat meg kell védeni, mert azok a túlélés eszközei.
Folytatódik a csata: Hektór megöli Szkhedioszt, Aiász megöli Láodamászt, Púlüdamász megöli Ótoszt, Megész megöli Kroiszmoszt.
Erre válaszul Dolopsz ugrik Megésznek, de az kivédi ütését, Dolopszot pedig az érkező Meneláosz szúrja le. Antilokhosz megöli Melanipposzt.
A harc egyre jobban eldurvul, a két sereg emberei már annyira összekeveredtek, hogy nem tudnak harcolni íjjakkal és lándzsákkal, hanem csak kardokkal és bárdokkal.
Hektór fő célja, hogy valamelyik bárkát végre felgyújtsák, nem tudja, hogy Zeusz is csak erre vár, csak addig fogja segíteni Hektórt, amíg ezt a cél el nem éri, onnantól ismét a görögöket fogja segíteni.
A trójaiak azonban csak nem tudnak tüzet dobni egyik gályára sem, mert Nagy Aiász hatalmas ugrásokkal terem egyik hajóról a másikra és lándzsával sorra leöli a próbálkozókat.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Eljutottam idáig – huh, hosszu volt o_o – és köszönöm! Nem tudom mihez kezdenék az oldal nélkül.
Kedves Huri Andrea!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Nagyon szeretem az oldaladat, már sokszor kisegített.
Találtam pár kisebb hibát az első fejezetben és gondoltam leírom.
A Tróját ostromló akháj seregek… kezdetű bekezdésben:
Agamenón -> Agamemnón
12 nap után visszatérnek… kezdetű bekezdésben:
,,a” főistent ( nincs ott az ,,a”)
Nem adnak kell -> kellő kárpótlást (nincs ő)
Kedves Karolina!
Köszi, köszi, igazad van, javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf