Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Tizenhatodik ének: Patroklosz halála.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Patroklosz felkeresi Akhilleuszt a sátrában, aki úgy tesz, mintha nem tudná, miért szomorú Patroklosz.

Patroklosz pedig elmondja, hogy nagy bajban van a görög sereg, a trójaiak már teljesen beszorították őket a hajók közé és a legvitézebb harcosok (Diomédész, Odüsszeusz, Agamemnón, Eurüpülosz) mind megsebesültek.

Patroklosz kéri, hogy Akhilleusz hagyjon fel végre a haraggal és jöjjön harcolni, mert különben elvesznek a görögök.

Akhilleusz azonban hajthatatlan, nem harcol. Patroklosz ekkor azt kéri, hogy Akhilleusz adja kölcsön neki a fegyvereit és páncélját, hadd vezesse ő a mürmidonokat a csatába.

A trójaiak azt fogják hinni, hogy maga Akhilleusz harcol újra, és menekülnek majd. Akhilleusz belemegy abba, hogy Patroklosz felvegye a páncélját és a fegyvereit, de a lelkére köti barátjának, hogy csak addig maradjon a csatában, amíg a trójaiakat visszakergetik a síkságra és már nem fenyegeti veszély a hajókat. Semmiképp se üldözze Hektórékat Trójáig.

Közben a hajóknál még komolyabb lett a helyzet, már Nagy Aiász sem tudja visszatartani a trójaiakat. Hektór kardjával eltöri Aiász lándzsáját, aki így kénytelen visszavonulni. Most már semmi sem akadályozza a trójaiakat, hogy felgyújtsák a hajókat, néhány lángra is kap.

Patroklosz gyorsan felveszi Akhilleusz vértjeit és fegyvereit, egyedül a lándzsáját nem, mert azt élő ember nem tudja megmozdítani, olyan nehéz. Akhilleusz kocsisa, Automedón közben befogja Xanthoszt és Balioszt, Akhilleusz két lovát a kocsiba, tartalékként pedig Pédászoszt köti a kocsihoz.

Közben Akhilleusz összehívja embereit, a mürmidonokat, akik 2500-an vannak, öt csoportra osztva, öt vezetővel: Meneszthiosz, Eudórosz, Peiszandrosz, Phoinix és Alkimedón.

Akhilleusz beszédet is intéz hozzájuk, mondván, hogy tudja, eddig morogtak az emberei, amiért nem harcolhattak a csatában, de íme, most itt az alkalom, mehetnek, gyilkolhatnak.

Akhilleusz ezután sátrában elővesz egy arany serleget, amit anyjától, Thetisztől kapott, és amiből még soha nem ivott senki. Bort áldoz belőle az isteneknek, majd Zeuszhoz könyörög.

Azt kéri Zeusztól, hogy Patroklosz vezetésével a görögök vissza tudják szorítani a gályáktól a trójaiakat és Patroklosz élje túl a csatát.

Mint tudjuk, Zeusz azonban már régen döntött, Patroklosz segítségével tényleg felül fognak kerekedni a görögök, de ez Patroklosz halálával jár majd. Ezt persze Akhilleusz még nem tudja.

Akhilleusz ezután kiáll a sátra elé, hogy onnan nézze, hogyan alakul a csata.

Patroklosz pedig a mürmidonok élén beleveti magát a csatába.

A 2500 friss katona megjelenése a hajók között természetesen új lendületet ad a görögöknek. A trójaiak bajba kerülnek, annál is inkább, mert mindenki azt hiszi, hogy Akhilleusz végre megbocsátott és ő vezeti a mürmidonokat.

A trójaiak között szinte azonnal kitör a pánik, mindenki menekül az Akhilleusz páncéljában harcoló Patroklosz elől.

A görgök pedig mészárolják őket, ahol csak lehet: Patroklosz megöli Pűraikhmészt, Menoitiadész megöli Aréilükoszt, Meneláosz megöli Thoászt, Phűleidész megöli Amphikloszt, Antilkohosz megöli Atümnioszt, Thraszümédész megöli Mariszt, Kis Aiász megöli Kleobúloszt, Péneleösz megöli Lükónt, Mérionész megöli Akamászt, Ídomeneusz megöli Erümászt.

A trójaiak menekülnek a hajóktól, még Hektór sem tudja megállítani őket. A fal előtti árkon könnyedén jöttek át harci szekerekkel, mert Apollón egy helyen hidat csinált nekik, de most visszafelé a szekerek sorra törnek össze az árokban.

Ráadásul Patroklosz és emberei eléjük kerülnek, a trójaiak nem tudnak kitörni a fennsíkra, egyik oldalról az árok és a hajókat védő fal maradványai, a másik oldalról Patroklosz és a mürmidonok közé szorulnak.

Patroklosz személyesen is kitűnik a harcban, megöli Pronooszt, Thesztórt, Erüláoszt, Erümászt, Amphoteroszt, Epaltészt, Tlépolemoszt, Ekhioszt, Pűriszt, Ípheuszt, Euipposzt és Polüméloszt.

Szarpédón az egyetlen, aki szembe mer szállni Patroklosszal.

Kettejük párviadala előtt kis közjáték zajlik le a csatát figyelő Zeusz és Héra között. Szarpédón ugyanis Zeusz fia, vagyis félisten, és Zeusz már az előző énekben megjósolta, hogy Patroklosz meg fogja őt ölni. Most azonban, amikor ez tényleg bekövetkezni látszik, Zeusz tőle szokatlan módon elgyengül és elgondolkozik azon, hogy talán meg kéne mentenie Szarpédónt.

Héra azonban gonoszul figyelmezteti, hogyha Zeusz kivételezik a fiával, akkor a többi isten meg fog haragudni rá, mert a Trójáért folytatott harcban mindkét oldalon számos isten fia harcol, és eddig senki sem avatkozott be a küzdelembe csak azért, hogy a gyermekét megmentse.

Jól gondolja meg tehát Zeusz, hogy mit tesz, mert igaz, hogy ő a főisten, de Szarpédón megmentésével a többi isten haragját kockáztatja, ami nem biztos, hogy jó ötlet.

Zeuszt erre eláll tervétől, hagyja, hogy az események menjenek a saját útjukon, de Szarpédón tiszteletére véres erős hullat az égből.

Patroklosz közben megöli Szarpédón kocsisát, Thraszüméloszt, cserébe Szarpédón leszúrja Patroklosz egyik lovát, Pédászoszt.

Szarpédón most Patrokloszra dob lándzsát, de eltéveszti, elsuhan a válla felett. Patroklosz azonban nem téveszt, leszúrja Szarpédónt.

Szarpédón sorsa tehát beteljesedett, ahogy Zeusz megjósolta. Utolsó szavaival Glaukoszt, barátját és unokatestvérét kéri, hogy bosszulja őt meg, majd meghal.

Glaukosz azonban hiába hallja barátja szavait, tenni semmit sem tud, mert a tizenkettedik énekben Teukrosz nyíllal átlőtte a kezét, emiatt nem tud harcolni.

Glaukosz ezért Apollónhoz imádkozik, hogy gyógyítsa meg a sebét és adjon neki erőt, hogy megbosszulhassa Szarpédónt. Apollón pedig meghallgatja a könyörgést és meggyógyítja Glaukoszt.

Glaukosz ezután Hektórhoz rohan, közli vele Szarpédón halálát és arra kéri a trójai vezért, hogy legalább a testét mentsék meg a mürmidonoktól.

Szarpédón, Zeusz fia és Lükia királya tehát még halála után is komoly szerephez jut. A görögök mindenképpen meg akarják szerezni a holttestét, mert ő volt az első, aki a hajókat védő falon áttört. A trójaiak is maguknak akarják hősük hulláját, hogy tisztességgel eltemessék.

Megint kialakul a csatán belüli csata, most Szarpédón testéért küzdenek, ráadásul, hogy nehezített pálya legyen, Zeusz még éjszakát is bocsát a küzdőkre.

Mindkét oldalon hullanak a harcosok: Hektór megöli Epeigeuszt, Ídomeneusz megöli Sztheneláoszt, Glaukosz megöli Bathükleuszt, Mérionész megöli Léogonoszt.

Zeusz végül elunja az elkeseredett küzdelmet, Szarpédón már úgyis meghalt. Ezért félelmet ültet Hektór szívébe, aki visszavonul a csatától, a trójaiak követik. Szarpédón véres teste ottmarad a földön.

Zeusz ekkor utasítja Apollónt, hogy hozza ki Szarpédón testét a csatatérről, mossa le, majd az Álommal és a Halállal vitesse el Lükié földjére, ahol tisztességgel temessék el.

Hektór és trójaiak közben menekülnek a trójai vár felé. Patroklosz pedig annak ellenre üldözi őket, hogy Akhilleusz megparancsolta neki, csak addig harcoljon, amíg a hajók mellől elűzi a trójaiakat.

Patrokloszt azonban hajtja a csata lendülete, megöli Andrésztoszt, Autonooszt, Ekhekloszt, Perimoszt, Episztórt, Melanipposzt, Múlioszt, Elaszoszt és Pülartészt.

Patroklosz annyira lendületben van, hogy már Trójai falainál jár, sőt, a falat ostromolja. A vár faláról azonban maga Apollón löki vissza háromszor Patrokloszt, és amikor az negyedjére is támadna, akkor Apollón ráüvölt, hogy ne merjen egy isten ellen küzdeni.

Patroklosz észhez tér és visszahúzódik a falaktól.

Közben a még mindig tétovázó Hektór azon töpreng, hogy mi tévő legyen, indítson ellentámadást, vagy vonuljon be seregével a vár falai mögé és onnan védekezzen.

A hezitálásnak Apollón vet véget, aki Hektór nagybátyjának, Ásziosznak a képében önt erőt Hektórba és Patroklosz után küldi.

Hektór pedig engedelmeskedik az isteni parancsnak, harci szekerét Kebrionész hajtja, úgy vágtatnak Patroklosz után.

Patroklosz azonban nem ijed meg tőlük, leszáll a szekeréről és egy kővel fejbe dobja Kebrionészt, aki azonnal meghal.

Most Kebrionész testéért küzdenek a trójaiak és a görögök. A nap folyamán, délig, kiegyenlített a küzdelem, de délutánra a görögök kerülnek fölénybe, megszerzik Kebrionész testét, meggyalázzák és kirabolják.

Patroklosz továbbra is kitűnik a harcban, háromszor is nekitámad egyedül a trójaiaknak, minden alkalommal kilencet megölve közülük.

Negyedjére azonban már nincs szerencséje, mert maga Apollón kerül vele szembe, hogy beteljesítse végzetét. Apollón leüti Patroklosz fejéről a sisakot (ami majd Hektórhoz kerül), eloldja páncélja szíjait, eltöri a kezében lévő lándzsát és úgy megigézi Patrokloszt, hogy még a pajzsa ki kihullik a kezéből.

Patrokloszt tehát zavarodottan, gyakorlatilag meztelenül áll a csata közepén és a trójaiak most már látják, hogy nem Akhilleusszal állnak szemben.

Gyorsan végeznek is Patroklosszal, először Euphorbosz szúrja hátba, majd Hektór döfi ágyékon.

Patroklosz eldől, de utolsó szavaival még megjósolja, hogy Akhilleusz bosszút áll érte és megöli Hektórt, majd meghal.

Halálának hírét kocsisa, Automedón viszi a görög táborba.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!