Tizenhetedik ének: Meneláosz vitézkedése.
Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:
A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története
Briareusz, a százkarú története
Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
Patroklosz halálnak híre hamar eljut Meneláoszhoz, aki odaverekszi magát Patroklosz testéhez, és védi a trójaiaktól.
Nyílván a trójaiak minden elkövetnek, hogy megszerezzék Patroklosz holttestét és Trójába vigyék.
Először is Euphorbosz akarja megszerezni, ő volt az, aki először döfte le Patrokloszt, ezért megölésének dicsőségét is magának akarja. Ezt közli is Meneláosszal, aki viszont gőgősnek nevezi a trójait.
Erre Euphorbosz lándzsát dob Meneláoszra, aki kivédi azt a pajzsával, leszúrja Euphorboszt és elveszi a fegyvereit, vértjét.
A trójaiak pedig tehetetlenül nézik a jelenetet, mert Meneláosszal senki sem mer szembe szállni.
Jön az isteni beavatkozás, Apollón Mentész alakjában figyelmezteti Hektórt, hogy Meneláosz megölte Euphorboszt.
Hektórt persze elönti a düh és embereivel Meneláosz ellen indul. Meneláosz ezzel kellemetlen helyzetbe került, mert egyedül nem tudja megvédeni Patroklosz holttestét és Euphorbosztól szerzett zsákmányát is.
Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy ha csak Euphorbosz fegyvereit viszi magával, akkor később gyávának tarthatják, amiért otthagyta Patroklosz testét. Viszont tart Hektórtól is, egyedül nem mer vele kiállni.
Végül viszi a fegyvereket és otthagyja Patrokloszt, de csak Nagy Aiászig vonul vissza, tőle kér segítséget.
Nagy Aiász Meneláosztól tudja meg, hogy elesett Patroklosz, természetesen azonnal indul, hogy megvédje a holttestet.
Közben azonban a trójaiak már körülvették Patrokloszt és Hektór kirabolta a hullát, Patroklosz pajzsát és páncélját (vagyis valójában Akhilleuszét) pedig útnak indította Trója felé.
Nagy Aiász megjelenésére azonban visszarebbennek a trójaiak, Aiász pajzsával betakarva védi a testet.
Ekkor Glaukosz kezdi el gyalázni Hektórt, mondván, hogy Hektór gyáva. Nem mentette ki Szarpédón testét a görögök kezéből, most itt lenne a lehetőség, hogy megszerezzék Patroklosz hulláját és azért cserébe a görögök biztos kiadják legalább Szarpedón fegyvereit és páncélját.
A sértés elevenében vág Hektórnak, aki persze visszautasítja, hogy gyáva lenne, és ne merne szembe szállni Aiásszal.
De azért biztos, ami biztos gyorsan a Patroklosz páncélját vivő kocsi után megy, és ő maga veszi fel Patroklosz (Akhilleusz) páncélját és pajzsát.
Zeusz is látja ez Ida hegyéről és mivel tudja, hogy Hektórnak már nem sok van hátra, ezért úgy dönt, hogy ad neki egy kis isteni erőt.
Hektór pedig Akhilleusz pajzsával és páncéljában lelkesíti embereit, kijelenti, hogy aki megszerzi Patroklosz hulláját, azzal Hektór megfelezi a zsákmányát és a hírnevét is.
Hektór ajánlata elég csábító ahhoz, hogy a trójaiak vadállatként rohanjanak a Patroklosz testét védő Aiászra.
A másik oldalon viszont Patroklosz testének megvédése elégé fontos ahhoz, hogy a legnagyobb görög hősök siessenek Aiász segítségére: ott van Meneláosz, de hamarosan érkezik Kis Aiász és Ídomeneusz is.
Megindul a harc Patroklosz testéért. Kezdetben a trójaiak tűnnek erősebbnek, Hippothoosz kötelet hurkol a hulla bokájára és úgy húzza a trójaiak felé, de Nagy Aiász leszúrja őt.
Hektór bosszúból lándzsát dob Aiászra, aki kikerüli ugyan a fegyvert, de az eltalálja és megöli Szkhedioszt. Nagy Aiász pedig válaszul megöli Phorküszt.
Fordul a hadiszerencse, a görögök visszaszorítják a trójaiakat Patroklosz testétől.
Ekkor azonban Apollón újra belenyúl az eseményekbe, most Aineiászt találja meg Periphász alakjában. Szerinte nincs értelme a trójai visszavonulásnak, hiszen a trójaiak nem remélhetik, hogy megvédhetik a várat a görögök ellen, de most, itt a fennsíkon még lehet esélyük ellenük.
Aineiász pedig felismeri, hogy egy isten beszél hozzá, ezt rögtön közli is Hektórral, ez pedig új lendületet ad a trójaiaknak, akik újra szembefordulnak a görögökkel, hogy megszerezzék Patroklosz testét.
Aineiász megöli Leiókritoszt, válaszul Lükömédész leszúrja Apiszáónt. A trójai ellentámadás ellenére azonban Patroklosz teste még mindig a görögöknél van, aki körülállják és keményen védik.
Nem messze Patroklosz testétől ácsorog harci szekere a két életben maradt lóval, Xanthosszal és Baliosszal. A lovakat Akhilleusz apja, Péleusz kapta az istenektől és halhatatlanok. Most Automedón próbálja meg őket kihajtani a csatából, de a két ló csak áll és sír (!).
Látja ezt Zeusz is, aki megsajnálja a két lovat és elhatározza, hogy kimenti őket a csatából. Nem hagyja, hogy Hektór megszerezze őket, Zeusz szerint már az is éppen elég, hogy Akhilleusz fegyverei nála vannak. A trójaiak viszont Zeusz tervei szerint vissza fogják szorítani a görögöket egészen a hajókig és fölényben lesznek, de csak addig, amíg le nem megy a nap.
Így aztán a lovak az isteni sugallat hatására vágtatni kezdenek, hiába próbálja visszafogni őket Automedón. Hamarosan történik egy kocsiscsere is, mert Automedón nem akar kimaradni a harcból, ezért cserélnek Alkimedónnal.
A lovak távozása felkelti Hektór és Aineiász figyelmét is, elhatározzák, hogy megszerzik az állatokat, hiszen tudják, hogy Akhilleusz lovai és nagy dicsőség jár annak, aki birtokolja őket. Khromiosz és Árétosz csatlakozik hozzájuk.
Automedón még nem távolodott el a szekértől, amikor meglátja, hogy a négy trójai közeledik. Dárdával rögtön leszúrja Arétoszt. Válaszul Hektór dob dárdát Automedónra, de elvéti, a fegyver a földbe csapódik.
Előkerülnek a kardok, kézitusa kezdődik, aminek a két Aiász beavatkozása vet véget, ellenük már nem mer kiállni a három trójai.
Menetrend szerint érkezik az isteni beavatkozás, most Pallasz Athéné száll be a görögök oldalán. Meneláoszt kezdi buzdítani az öreg Phoinix képében. Meneláosz viszont arra panaszkodik, hogy már nagyon elfáradt a harcban, mire az istennő persze ad neki egy kis isteni erőt.
Meneláosz új erőre kap, rögtön meg is öli Podészt, aki Hektór barátja. Hektórt az esetről Apollón értesíti Phainopsz alakjában. Hektór haragra gyúl, ráadásul maga Zeusz is besegít neki, mert magasra emeli az aigiszt, az isteni pajzsot.
Ennek hatására a görögök megijednek és visszavonulnak, a trójaiak pedig öli őket: Púlüdamász megöli Péneleószt, Hektór megsebesíti Léitoszt.
Válaszul Ídomeneusz dob dárdát Hektórra, de az lepattan a páncéljáról. Hektór dárdája viszont megöli Mérionész kocsisát, Koiranoszt.
Hamarosan a Patroklosz testét védő görögök vezetőinek, Nagy Aiásznak és Meneláosznak is feltűnik, hogy Zeusz a trójaiakat segíti. Egyetlen esélyük van, ha valaki értesíti Akhilleuszt Patroklosz haláláról és az dühében a segítségükre siet.
Meneláosz Antilkohoszt küldi a hírrel Akhilleuszhoz, majd visszatér Aiászhoz. Meneláosz ekkor rámutat, hogy Akhilleusz aligha fog segíteni nekik, hisz fegyverei és páncélja Hektórnál van. Ezért Patroklosz testének kimentését önerőből kéne megoldaniuk valahogy.
Nagy Aiász pedig ezt szó szerint ért és erőből oldja meg a problémát: Mérionész és Meneláosz felemelik a holttestet és visszavonulásukat a két Aiász fedezi.
Az akció sikeres, hiába az általános görög visszavonulás a hajókhoz és hiába Hektórék folyamatos és kemény támadása, Patroklosz testét sikerül a görögnek kimenteniük.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Eljutottam idáig – huh, hosszu volt o_o – és köszönöm! Nem tudom mihez kezdenék az oldal nélkül.
Kedves Huri Andrea!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Nagyon szeretem az oldaladat, már sokszor kisegített.
Találtam pár kisebb hibát az első fejezetben és gondoltam leírom.
A Tróját ostromló akháj seregek… kezdetű bekezdésben:
Agamenón -> Agamemnón
12 nap után visszatérnek… kezdetű bekezdésben:
,,a” főistent ( nincs ott az ,,a”)
Nem adnak kell -> kellő kárpótlást (nincs ő)
Kedves Karolina!
Köszi, köszi, igazad van, javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf