Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Huszonegyedik ének: Harc a folyóknál.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Akhilleusz akkora vérfürdőt rendez a trójaiak között, hogy gyakorlatilag egymaga megfutamítja az egész trójai sereget, aminek egyik része Trója felé menekül, a másik fele pedig a Xanthosz folyón próbál keresztül jutni.

Akhilleusz az utóbbiak közé veti magát és a folyóban állva folytatja az öldöklést, majd amikor elunja, foglyul ejt 12 trójait, hogy azokat majd Patroklosz halotti máglyájánál áldozza fel, ahogy ígérte.

Akhilleusz társai elvezetik a foglyokat, ő maga pedig visszaugrik a folyóba és folytatja a harcot.  Hirtelen Lükáónnal, Priamosz trójai király egyik fiával találja szemközt magát.

A találkozás érdekessége, hogy Akhilleusz a trójai hadjárat során egyszer már elfogta Lükáónt és eladta rabszolgának Lémnosz szigetére, ahonnan Priamosz súlyos áron tudta csak kiváltani.

Lükáón szinte teljesen védtelen, pajzsát, fegyvereit és páncélját eldobta, hogy ne fulladjon bele miattuk a folyóba. Most Akhilleusz térdét átkarolva könyörög neki, hogy ne ölje meg.

Akhilleusz azonban könyörtelen, úgy gondolja, hogy Patroklosz halálát nem lehet elég trójaival megbosszulni és leszúrja Lükáónt, majd hulláját bedobja a folyóba.

Akhilleusz ezután Aszteropaioszra támad, aki már keményebb ellenfél, dárdával meg is sebesíti Akhilleuszt a jobb könyökén.

Akhilleuszt persze nem lehet ilyen könnyen megölni, rögtön leszúrja Aszteropaiszoszt, akinek teste szintén a folyóban köt ki.

Akhilleusz ezután sem áll le, tovább gyilkolja a folyóban küszködő trójaiakat: megöli Müdónt, Mnészoszt, Asztüpüloszt, Ainioszt, Thraszioszt, Therszilokhoszt és Ophelesztészt.

A sok folyóba dobott holttest azonban feldühíti a folyó istenét, Xanthoszt, aki először még udvariasan kéri meg Akhilleuszt, hogy ne a folyóba hajigálja a trójai hullákat.

Akhilleusz azonban nem veszi komolyan a folyóistent, közli, hogy addig nem áll le a gyilkolással, amíg meg nem öli Hektórt.

Akhilleusz stílusa és hangneme azonban nem tetszik Xanthosznak, egyrészt mégiscsak egy isten, nem illik így beszélni vele, másrészt meg egyébként is a trójaiak oldalán áll.

És mivel Akhilleusz a folyóban áll, remek alkalom ez Xanthosznak, hogy megölje őt. Hatalmas hullámokat, örvényeket támaszt és nekiront Akhilleusznak.

Akhilleuszt nem könnyű megölni, de arra ő is hamar ráeszmél, hogy a dühös folyóval nem szállhat szembe. Kétségbeesetten kapaszkodik egy parti fába, de a folyó a fával együtt elsodorja.

Akhilleusz nagy nehezen kimászik a partra és próbál a lehető legmesszebbre kerülni a folyótól, de az követő őt. Már-már úgy tűnik, hogy Xanthosz tényleg elpusztítja Akhilleuszt, aki végül az istenekhez fordul segítségért.

Meg is kapja, Poszeidón és Pallasz Athéné személyesen jelenik meg mellette és biztatja, sőt Pallasztól egy kis isteni erőt is kap, hogy ellent tudjon állni a folyó sodrásának.

Azonban Xanthosznak is vannak még tartalékai, megkéri a másik folyót, Szimoeiszt, hogy segítsen neki. Együttes erővel még nagyobb hullámokat és árvizet támasztanak, Akhilleusz immár nem tud megállni a lábán, elsodorja a víz, fulladozik.

Ezt már Héra sem nézheti tétlenül és fiát, a kovácsistent, Héphaisztoszt küldi, hogy tűzzel zabolázza meg Xanthoszt. Elvileg a víz nem fogna a tűz, de Héphaisztosz hatalmasabb isten, mint Xanthosz és a kovácsisten rettentő lángjaival hamar hátrálásra kényszeríti a folyót, ami visszahúzódik a medrébe.

Az istenek eddig csak szemben álltak egymással, de nem küzdöttek. Héphaisztosz azonban most tettleg lépett fel Xanthosz ellen, ez pedig elszabadítja a többi istent is. Az istenek nem csak az általuk választott felet akarják támogatni, de saját korábbi sérelmeik miatt is bosszút akarnak állni egymással.

Árész ront rá Pallasz Athénére, bosszúból azért, mert korábban az istennő felbujtására sebesítette meg Árészt Diomédész. Pallasz Athéné azonban felkap egy követ és nyakon dobja vele árészt.

Árészt pedig Aphrodité próbálja elmenekíteni, de Héra parancsára Pallasz Athéné Aphroditét is alaposan megveri.

Ezután Poszeidón és Apollón kerül szembe egymással, de Apollón nem mer rátámadni az erősebb és hatalmasabb istenre. Még akkor sem, amikor Artemisz kezdi el szidni gyávasága miatt.

Artemiszt végül Héra pofozza fel és szakítja le a tegezt a hátáról. A szétszóródó nyilakat Létó szedi össze, aki szintén nem mer harcolni. Artemisz persze panaszra megy Zeuszhoz, de az nem foglalkozik vele.

Közben Akhilleusz tovább öli a trójaiakat, már a vár közelében járnak a visszavonulók. Látja ezt Trója királya, Priamosz is a várfalról, kiadja a parancsot, hogy nyissák meg a várkaput a menekülők előtt. Priamosz tervei szerint, ha már mindenki beért a várba, akkor még a görögök és Akhilleusz előtt be is csukják a kapukat.

Az Akhilleusz elől menekülők között an Agénór is. Neki Apollón ad isteni erőt, hogy feltartsa Akhilleuszt, amíg a trójaiak visszavonulnak a nyitott kapukon át.

Agénór természetesen nem győzheti le Akhilleuszt, de legalább lelassítja. Lándzsával megdobja Akhilleusz lábát, de az isteni vért kitart.

Válaszul Akhilleusz valószínűleg megölné Agénórt, de Apollón a gondját viseli a trójainak és kiragadja a harcból.

Agénór alakját maga Apollón veszi fel és így elcsalja Akhilleuszt a vártól. A trójaiaknak így van idejük bemenekülni Trójába és bezárni a kapukat.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!