Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Huszonnegyedik ének: Hektór kiváltása.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

A játékok és Patroklosz halotti tora véget érnek, mindenki aludni tér. Akhilleusz azonban nem tud pihenni, gyötri a gyász és Hektór megölése sem nyújtott neki megnyugvást.

Úgy gondolja, hogy még jobban meggyalázza Hektór testét. A harci szekere után köti és háromszor körbehurcolja Patroklosz máglyája körül.

Hektór testére azonban vigyáznak az istenek, Apollón közbenjárására sértetlen marad a teste.

Sőt, az istenek parancsot adnak Hermésznek, hogy lopja el Hektór testét, de Héra, Poszeidón és Pallasz Athéné ezt megakadályozza.

Végül Apollón fordul az istenekhez és nehezményezi, hogy mindig Akhilleuszt támogatják, aki pedig szerinte nem érdemli ezt meg. Akhilleusz kegyetlen, gőgös, vérszomjas félisten, akinek ideje lenne már letörni egy kicsit az önbizalmát. Már bosszút állt Hektóron, mégse hajlandó családjának kiadni a testet, hogy azok eltemethessék.

Héra azonban védelmébe veszi Akhilleuszt, mondván, hogy nem lehet egy lapon emlegetni Hektórt és Akhilleuszt, hiszen Hektór halandó volt, míg Akhilleusz félisten, érthető hát, hogy kivételeznek vele.

A konfliktust végül Zeusz oldja fel, mondván, hogy bár Hektór halandó volt, de azért őt is kedvelték az istenek, mert mindig megfelelően áldozott nekik. Annak azonban nincs értelme, hogy ellopják a testet, az Akhilleusz anyja, Thetisz úgysem hagyná.

Zeusz utasítja Hermészt, hogy hívja oda Thetiszt. Thetisz pedig azt a parancsot kapja a főistentől, hogy közölje Akhilleusszal, az istenek haragszanak rá, amiért nem adja ki Hektór testét az apjának.

Íriszt pedig elküldi Priamoszhoz, hogy az kellő váltságdíjjal menjen Akhilleuszhoz és váltsa ki a fia testét.

Így is történik, Thetisz viszonylag könnyen ráveszi Akhilleuszt Hektór testének kiadására, ezután pedig Írisz megy a hírrel Priamoszhoz.

Zeusz még a külsőségeket is meghatározza: Priamosz egyedül menjen a váltságdíjjal Akhilleuszhoz, csak egy vén kocsis kísérheti. Priamosznak nem kell félnie, az utat Hermész fogja mutatni, aki vigyázni is fog rá, sőt Zeusz azt is biztosítja, hogy a görög táborban sem fogja senki bántani Priamoszt.

Írisz megviszi a hírt Priamosznak, aki megörül a lehetőségnek. Bár felesége, Hekabé, Hektór anyja nem hisz a dologban, szerinte a görögök meg fogják ölni Priamoszt.

Priamoszt azonban hajthatatlan, összekészíti a váltságdíjat is: 12 köntöst, 12 köpenyt, 12 szőnyeget, 12 palástot, 12 inget, 10 talentum aranyat, két háromlábú edényt, négy üstöt és egy serleget.

Előkészítik harci szekerét is, végül Hekabé is megbékél azzal, hogy férje Akhilleuszhoz megy. Annyit kér csak, hogy Priamosz kérjen Zeusztól egy jelet, egy jobb felől feléjük repülő madarat, hogy biztosak lehessenek benne, Priamosz túléli a dolgot.

Priamosz pedig könyörög Zeuszhoz a madárért, Zeusz elküld egy sast, ami jobb felől repülve jelzi, hogy az istenek megtartják, amit ígértek.

Priamosz ezután elindul szekerével, csak kocsisa, Ídaiosz tart vele.

Zeusz pedig megparancsolja Hermésznek, hogy vigyázzon Priamoszra, sőt, intézze úgy, hogy a görögök addig észre se vegyék őt, amíg Akhilleusz sátrához nem ér.

Priamosz nem tud arról, hogy Hermészt mellé rendelte Zeusz. Csak annyit vesznek észre, amikor már sötétedéskor a görög tábor közelébe érnek, hogy valaki szembe jön velük.

Priamosz és Ídaiosz természetesen megijednek, azt hiszik, hogy egy görög őrjárat az, ami majd megöli őket.

Kiderül, hogy csak egy ember jön szembe, mit tudjuk, hogy Hermész, de Priamosznak úgy mutatkozik be, mint Akhilleusz egyik katonája.

Hermész kérdésére Priamosz elmondja, hogy mi járatban van, Hermész pedig vállalja, hogy elvezeti Akhilleuszhoz.

Hermész már csak közvetlenül Akhilleusz sátra előtt vallja be Priamosznak, hogy ki is ő valójában.

Nagy a meglepetés Akhilleusz sátrába, mikor Priamosz beállít. A trójai király rögtön térdre borul és könyörög Akhilleusznak, hogy adja ki Hektór testét.

Priamosz elmondja, hogy a háború kezdetén még 50 fia volt a trójai seregbe, akik közül Hektórt szerette a legjobban. Fiai közül a legtöbben elestek s Akhilleusz megölte Hektórt is.

Priamosz Akhilleusz érzelmeire próbál meg hatni. Gondoljon Akhilleusz az apjára, Péleuszra, aki biztosan minden nap imádkozik azért, hogy fia hazatérjen a trójai hadjáratból.

Akhilleuszt meghatja Priamosz könyörgése, bár azért azt is megjegyzi, hogy saját magától soha nem adná ki a testet, de az istenek erre utasították.

Leülteti Priamoszt a sátrában, ezalatt Alkimosszal és Automedónnal behordatja a szekérről a váltságdíjat (kivéve két díszes köpenyt, amivel majd Hektórt letakarhatja az apja). Ezután parancsot ad Hektór testének lemosására és felöltözetésére és átadja Priamosznak.

Akhilleusz ezután meghívja vacsorázni Priamoszt. A vacsora alatt a két férfi szótlanul bámulja egymást, de érezni a hangulaton, hogy lassan megbékélnek magukkal, egymással, tetteikkel és a következményekkel is.

Priamosz vacsora után arra kéri Akhilleuszt, hogy lefekhessen a sátrában pihenni, mert azóta nem aludt, hogy Akhilleusz megölte Hektórt.

Akhilleusz teljesíti az öreg kérését, bár nem a sátorban, hanem a sátor mellett készítenek neki és kocsisának fekhelyet. Akhilleusz ezt azzal indokolja, hogy a hozzá esetleg benéző trójai vezérek nem néznék jó szemmel, hogy Akhilleusznál alszik az ellenség királya.

Akhilleusz még megkérdezi Priamoszt, hogy hány napig tervezik gyászolni Hektórt, mert arra az időszakra Akhilleusz beszánteti a harcot.

Priamosz kilenc napos gyászt szeretne, azután temetést, majd két napos tort, tehát a 12 napon kezdenék újra a harcot.

Elcsendesedik a görög tábor, mindenki aludni tér az istenekkel együtt.

Csak Hermész van ébren, akit nem hagy nyugodni a tudat, hogy Priamosz a görög táborban alszik. Attól fél, hogy ha Agamemnón megtudja, hogy a trójai király náluk van, akkor a háromszorosát fogja kérni annak a díjnak Priamoszért cserébe, mint amit a trójai király hozott Hektórért.

Felébreszti hát az öreg királyt és kocsisát és csendben, észrevétlenül kivezeti őket a görög táborból.

A trójai vár faláról először Kasszandra, Priamosz lánya látja meg közeledni apját, fel is veri a várat, mindenkit értesít, hogy visszatért a király és hozza Hektór holttestét.

Hektórt a várba viszik, ahol az életét (és halálát) meghatározó három nő siratja: Hekabé, az anyja, Andromakhé, a felesége, és Szép Heléna, aki miatt a háború kitört.

Priamosz kiadja a parancsot, hogy a vár közelében lévő erdőből hordjanak fát Hektór halotti máglyájához. Megnyugtatja őket, hogy nem kell a görögöktől tartaniuk, mert Akhilleusz megígérte, hogy 11 napig szünetel a harc.

A trójaiak 9 napig hordják a fát, majd a tízediken meggyújtják a máglyát. A máglya leégése után összeszedik Hektór csontjait, arany ládába teszik és egy sziklába vájt sírba helyezik.

„Így rendezték ők a lovas Hektór temetését.”

-Vége-

És ha idáig eljutottál, akkor Neked és nekem is jár a pacsi. Neked azért, mert elolvastad, nekem meg azért, mert megírtam… 😀 😀