Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Negyedik ének: Esküszegés. Agamemnón hadiszemléje.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Az Olümposzon Zeusz és az istenek érdeklődve figyelik, hogy mi történik a trójai várban és körülötte.

Zeusz kötekedve meg is jegyzi, hogy Meneláoszt két istennő is védi, Héra és Pallasz Athéné. De most mindkettő az Olümposzon pihen, miközben Aphrodité kimenti a párviadalból Pariszt.

Zeusz ezután felveti, hogy talán már éppen eleget csatázott a két nép, ideje lenni békét vinni közéjük. Erre persze Héra és Pallasz Athéné is kiborul és bár Pallasz nem mer ellenkezi apjával, Héra nem hagyja annyiban: kifejti férjének, hogy már nagyon régóta munkálkodik Trója pusztulásán, és nem szeretné, ha most Zeusz békét vinne a görögök és a trójaiak közé.

Zeusz pedig enged Hérának, de figyelmezteti, hogy neki mindig is kedves volt Trója népe, most mégis hagyja elpusztulni, de ennek ára van. Ha a jövőben ő, Zeusz, olyan várost akar majd elpusztítani valamiért, ami Héra védelme alatt áll, akkor Héra sem ellenkezhet. Héra beleegyezik.

Héra arra kéri Zeuszt, hogy küldje Pallasz Athénét Trójába, ahol az lesz a feladat, hogy érje el, „hogy a győzelemittas akhájit, eskükötést megszegve, először a trójai sértse.”

Pallasz Athéné pedig teljesíti a feladatot, a trójai hős, Láodokosz képében odalép Pandaroszhoz és ráveszi, hogy próbálja meg lenyilazni Meneláoszt, mondván, Parisz ezért biztosan megjutalmazza.

Pandarosz pedig tényleg megpróbálja lenyilazni Meneláoszt, de a nyílvessző csak könnyebb sebesülést okoz.

Agamemnón rögtön elküldi Talthübioszt Makháónért, az orvosért, aki a harctéren azonnal el is látja Meneláosz sebesülését.

Eközben Agamemnón a fegyvernökére, Eurümedónra hagyja harci szekerét és le-fel sétálva a görög katonák sorai előtt buzdítja őket csatára, hiszen a trójaiak megszegték az esküjüket, amikor orvul megsebesítették Meneláoszt.

Agamemnón itt tulajdonképpen egy seregszemlét tart, figyeli, ahogy a görögök készülődnek a támadásra, a fontosabb harcosokhoz – Mérionész, a két Aiász, Nesztór, Menesztheusz, Odüsszeusz, Diomédész, Szthenelosz – beszédet is intéz.

Végül a két sereg összecsap és megkezdődik a mészárlás.

A csatajeleneteket nagyon szemléletesen írja le Homérosz, olyan, mintha egyéni párviadalok sorozata lenne. A leírások ráadásul nagyon élethűek, sőt, naturalisztikusak: Homérosz pontosan leírja, hogy hol, melyik testrészbe hatol be egy lándzsa, vagy egy nyíl és milyen sérülést okoz.

A görög Antilokhosz megöli Ekhepóloszt, akinek holttestét aztán Elephénór húzza maga után, mert le akarja szedni a vértjét. Ezt azonban meglátja Agénor és leszúrja az éppen zsákmányoló Elephénort.

Aiász Szimoeiszioszt szúrja le lándzsájával, majd Antiphosz dob lándzsát Aiászra, elvéti, de helyette Leukoszt találja el. Bosszúból Odüsszeusz hajít dárdát a trójaiak egy csoportjába, fejen is találja Démokoónt.

Közben az istenek sem tétlenek, Apollón a trójai vár faláról buzdítja a trójaiakat, míg Pallasz Athéné a csatatéren lelkesíti a görögöket.

Diórészt Peirósz öli meg egy parittyakővel, de Thoász rögtön bosszút is áll, leszúrja Peirószt.

A harc pedig elkeseredetten tombol tovább.

„Mert ama nap sok trósz küzdő és számos akháj hős

nyujtózott egymás mellett, arcával a porban”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!