Moliere – A fösvény – Olvasónapló

Negyedik felvonás, első jelenet

Szereplők
Cléante – Harpagon fia, Marianna szerelme
Marianna – Cléante szerelme, Harpagon választottja
Eliz – Harpagon lánya
Fruzsina – a házasságközvetítő

Cléante, Marianna, Eliz és Fruzsina kivonulnak a kertbe, ahol végre egyedül lehetnek. Cléante és Marianna most már nyugodtan tisztázhatják, hogy valóban szeretik egymást.

Csak Fruzsina morog egy kicsit:

„Fruzsina: Szűzanyám, a legnagyobb baj mindkettőjükre csak abból származott, hogy egyikőjüknek sem jutott eszébe, hogy idejében nekem szóljon. Ennek az ijedt tanácstalanságnak mindenesetre elejét vettem volna, s nem engedem, hogy a dolgok idáig gabalyodjanak.”

Most már azonban késő a bánat, azt kellene kitalálni, hogy mitévők legyenek.

Marianna kijelenti, hogy ő semmit sem tehet, hiszen bár szereti Cléante-t és boldogan hozzá menne feleségül, de anyja már odaígérte a kezét Harpagonnal és ő túlságosan szereti és tiszteli az édesanyját ahhoz, hogy szembeszálljon vele.

Túl sok mindent Cléante sem tehet, mert mint ahogy Fruzsina rámutat „A bibi ott van, hogy a nagyságos úr kedves apja épp a nagyságos úr apja.”

Vagyis még ha Cléante meg is tudja győzni Marianna anyját, hogy mondja vissza a lánya eljegyzését, Harpagon akkor sem fog beleegyezni abba, hogy a fia elvegye a lányt, már csak bosszúból sem.

A megoldást végül természetesen Fruzsina találja ki: valahogy úgy kéne intézni a dolgot, hogy maga Harpagon akarjon elállni a házasságtól. Erre pedig az lenne a legjobb, ha valahonnan felbukkanna egy korosodó márkinő, hatalmas vagyonnal, akiről elhitetnék Harpagonnal, hogy halálosan beleszeretett és csak őt akarja, annyira, hogy még minden vagyonát is hajlnadó Harpagonra íratni.

Ennek a csalinak aligha tudna ellenállni az öreg fösvény, hiszen bár szerelmes Mariannába, de a pénzbe még jobban szerelmes.

Még szerencse, hogy Fruzsinának éppen van egy barátnője, aki el tudná játszani a nem létező márkiné szerepét.

Cléante pedig megkönnyebbül: „Hidd el Fruzsina, nagyon hálás leszek, ha nyélbe ütöd a dolgot.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Moliere – A fösvény – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Az első sor 2. szava az nem “előző” szeretne lenni?
    Nagyon tetszik az oldal, az új külsővel is, meg az érthetősége miatt is egyik kedvencem. 🙂

    Válasz
    • Kedves a tigris aki nem bánt!

      Melyik első sor melyik második szavára gondolsz? 🙂 Azt nem látom, hogy melyik jelenthez írtál, csak azt, hogy a fösvény olvasónaplójához.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Igen, jelezni akartam, csak “lemaradt”, a következő funkció esetleg lehetne a “szerkesztés”. Ha nem vagyok vak, elvileg nincs(?). 3. részben találtam, emellett a 15. rész utolsó mondata a csillagoM szó hibás. 🙂
        Köszi: A tigris nem bánt

        Válasz
        • Kedves A tigris nem bánt!

          Nos, most sem vagyok előrébb, mert A fösvény nem részekből áll, hanem felvonásokból és jelenetekből 🙂 El tudod képzelni, hogy mi lenne itt, ha engedném szerkeszteni az oldalt? 🙂 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..