Kiderül, hogy halálosan szerelmes Trepljovba, aki ezt tudja is, de nem szereti viszont, hiszen az ifjú író Nyinába szerelmes.
„Mása
Szenvedek. Senki, senki sem tud a szenvedéseimről! Szeretem Kontantyint.”
Így már érthető, hogy Medvegyenko, a tanító miért epekedik reménytelenül és viszonzatlanul Mása után…
Dorn egészen meglepődik, hogy ebben a társaságban mindenki milyen hisztérikus:
„Ej, de idegesek valamennyien, de idegesek! És mennyi szerelem! De hát mit tehetek én, gyermekem? Mit? Ugyan mit?”
Az első felvonás végén nézzük át egy kicsit a szereplők egymáshoz való viszonyát, hogy minden világos legyen:
Érdemes felfigyelni a végletekre a szereplőknél:
- Arkagyina, a befutott, híres színésznő – Nyina a fiatal, szép és naív lány, a kezdő színésznő, akinek álma, hogy olyan híres legyen, mint Arkagyina.
- Trigorin, a befutott, híres író – Trepljov, a fiatal, heves, kezdő író, akinek minden vágya, hogy megújítsa a színházat, csak éppen még semmilyen eredményt nem tud felmutatni.
Fontosak a szerelmi szálak, sokszögek is:
- Trepljov szerelmes Nyinába, és bár a lány viszonozza az érzelmeit, már most sem kétséges, hogy Nyina rajongása Trigorin, a nagy író iránt hamarosan szerelembe csap át.
- Polina Andrejevna, az intéző felesége, aki szerelmes Dornba, az orvosba, akit ez pont nem érdekel, sőt, terhesnek érzi, hogy a nő úgy viselkedik vele, mintha a nem létező kapcsolatuk nyílt titok lenne.
- Medvegyenko, aki reménytelenül szerelmes Másába, az intéző lányába, aki nem foglalkozik vele.
- És Mása, aki viszont Trepljovba szerelmes, aki ezt tudja is, csak éppen nem érdekli.
A legkevesebbet Trigorin és Arkagyina kapcsolatáról tudunk meg (egyelőre), nem világos, hogy valóban szeretik egymást, vagy csak a közös érdeklődés (a színház) tartja össze őket, de az biztos, hogy a kapcsolatban Arkagyina az erősebb fél.
Mindennek a tetején trónol Arkagyina, a díva, aki egyetlen csípős megjegyzésével képes megkavarni a dolgokat.
Ez a rengeteg elfojtott és el nem fojtott érzelem és frusztráció pedig be van zárva egy vidéki udvarházba, ahol gyakorlatilag semmit sem lehet csinálni, valójában mindenki csak unatkozik, és megpróbálja valahogy, valamivel eltölteni az idejét…
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!