Homérosz – Iliász – Olvasónapló

Tizennyolcadik ének: Akhilleusz pajzsa.

Az Iliász olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Briareusz, a százkarú története

Akhilleusz pajzsa

Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A trójai faló története

Létezhetett-e a trójai faló?

Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

Akhilleusz haragja

Akhilleusz eközben a sátra elől figyeli a harcot. Lassan neki is feltűnik, hogy a trójaiak fölénybe kerültek és a hajók felé szorítják vissza a görögöket.

Éppen azon gondolkozik, hogy reményei szerint Patroklosznak nem lett semmi baja és megfogadta a tanácsát, miszerint csak a trójai várig üldözze Hektórékat, amikor érkezik Antilokhosz a hírrel: meghalt Patroklosz.

Érdekes módon Antilokhosz azt nem mondja el, hogy Patroklosz halálában Euphorbosz is szerepet játszott, csak annyit közöl, hogy Patroklosz elesett és fegyvereit, páncélját most Hektór hordja.

Akhilleusz reakciója borítékolható: sír, port szór a fejére, a földön fetreng, haját tépkedi. Akhilleusz annyira kiborul, hogy Antilokhosznak kell lefognia, mert fél, hogy saját maga ellen fordul.

Akhilleusz bánata elhallatszik egészen az anyjáig, Thetiszig, aki a tengerben él, és rögtön fiához siet.

Thetisz fel is teszi a költői kérdést Akhilleusznak, hogy miért sír, hiszen lám, Zeusz végül is teljesítette a kérését, a trójaiak visszaszorították a hajókig a görögöket, akik most már kénytelenek lesznek kibékíteni Akhilleuszt, ha még győzni akarnak.

Akhilleusz pedig összefoglalja anyjának az eseményeket (nem mintha Thetisz nem tudná): Patroklosz elesett, pajzsa és páncélja, vagyis Akhilleusz pajzsa és páncélja pedig Hektórnál vannak.

Akhilleusz fogadkozik, hogy ezért megöli Hektórt. Anyja azonban figyelmezteti, hogy ha Akhilleusz bosszút áll Hektóron, akkor nem sokkal fogja túlélni őt.

Ez Akhilleuszt pont nem érdekli, közli, hogy akár meghalni is hajlandó (Akhilleusz egyénként is kezdettől fogva tisztában van vele, hogy nem fogja túlélni a trójai ostromot), ha már megbosszulta Patroklosz halálát.

Ennek érdekében még az Agamemnónnal való vitáját is hajlandó elfelejteni, ami pedig a kiindulópontja volt az egész történetnek, máris indulni akar Hektór ellen.

Anyja viszont praktikusan rámutat arra, hogy pajzsa és páncélja Hektórnál vannak. Thetisz tehát nem akarja visszafogni a fiát, vagy lebeszélni a bosszúról. Annyit kér csak, hogy Akhilleusz várjon, amíg Thetisz elmegy Héphaisztoszhoz, az istenek kovácsához és új fegyvereket, páncélt csináltat fiának.

Eközben a csatatéren tovább romlik a helyzet a görögök számára, akik folyamatos visszavonulásban vannak. Hektór mindenáron meg akarja szerezni Patroklosz holttestét. Háromszor is sikerül megragadnia a hulla bokáját, de a két Aiász mindháromszor sikeresen veri vissza.

Újabb isteni beavatkozás: Héra Íriszt küldi Akhilleuszhoz, természetesen Zeusz tudta és engedélye nélkül, hogy harcra buzdítsa Akhilleuszt.

Akhilleusz azonban kijelenti, hogy fegyver és páncél nélkül nem tud csatázni s anyja azt mondta neki, hogy várjon, amíg új hadiszereket nem kovácsoltat neki Hephaisztosszal.

Írisz ezután arra akarja rávenni Akhilleuszt, hogy legalább a fal romjaiig menjen el és mutassa meg magát a csatázóknak, talán ennyi is elég lesz ahhoz, hogy a trójaiak visszarettenjenek.

Ebbe belemegy Akhilleusz és hogy még félelmetesebbnek nézzen ki, Pallasz Athéné arany felhővel koszorúzza Akhilleusz fejét és a felhőből lángok tőrnek elő.

Az istenileg megtámogatott Akhilleusz megjelenése a falon meg is hozza a várt hatást, a trójaiak megrémülnek a legnagyobb görög hős megjelenésétől, noha azt persze nem tudhatják, hogy Akhilleusz nem fog beszállni a harcba.

Akhilleusz háromszor kiált fel a falon, a trójaiak pedig háromszor rettennek meg, ez pedig elég ahhoz, hogy a görögök kimentsék végre Patroklosz testét és Akhilleusz sátrához vigyék.

Akhilleusz megjelenése és a közeledő este tehát aznapra véget vet a csatának, de mindkét oldalon van tennivaló bőven. A görögök Patrokloszt gyászolják.

A trójaiak pedig gyűlést hívnak össze a síkságon, ahol a fő téma az Akilleusz megjelenésre okozta riadalom.

Az első felszólaló Púlüdamász, aki Hektór barátja, egy napon születtek. Púlüdamász szerint Akhilleusz megjelenése miatt át kell gondolni az eddig trójai stratégiát. Amíg ugyanis Akhilleusz és Agamemnón haragban voltak (vagyis a görög táboron belüli konfliktus nem titok a trójaiak előtt), addig a trójaiak könnyebb helyzetben voltak, mivel görög oldalon a legnagyobb/legerősebb harcos nem küzdött.

Most viszont láthatták, hogy Akhilleusz újra csatázni akar, ez pedig veszélyt jelent a trójai vártól távol, a síkságon táborozó trójai seregre.

Púlüdamász szerint vissza kell vonulniuk a várba és onnan kell védekezniük.

Hektórnak természetesen ez nem tetszik. Szerinte egyértelmű, hogy Zeusz velük van és a háború során most először nyílik alkalom arra, hogy a görögöket visszaszorítsák a tengerbe. Hektór ezt nem akarja elszalasztani és egyébként is, nem fél Akhilleusztól, másnap, ha kell, kiáll vele szemben is.

Vagyis Hektór szerint ne mozduljanak a síkságról, a katonák csoportokban vacsorázzanak meg, aztán állítsanak őröket, a többiek pedig pihenjenek.

A trójai katonák többsége pedig Hektórnak ad igazat, bár a valóságban Púlüdamász az, aki jól látja a jövőt.

A trójai sereg nem vonul vissza a várba, hanem a síkságon éjszakázik és felkészül a másnapi újabb csatára.

Eközben a görögök Patrokloszt gyászolják. Akhilleusz esküt tesz a holttest mellett, elhozza Patrokloszhoz Hektór fegyvereit és fejét és Patroklosz halotti máglyájánál 12 trójai ifjút fog lefejezni.

Eközben Patroklosz testét rituálisan megmosdatják, olajakkal és kenőcsökkel kenik be és fehér gyolcsszövetbe csavarják.

Akhilleusz anyja, Thetisz pedig elmegy Héphaisztosz palotájába, ahol a sánta kovácsisten és felesége, Kharisz örömmel fogadja.

Héphaisztosz egyébként is segítene Thetisznek, bármit is akarjon, de azért biztos, ami biztos, Thetisz emlékezteti Héphaisztoszt egy korábbi, istenek közötti afférra, amikor Thetisz segített a kovácsistennek.

Thetisz most tulajdonképpen az akkor tett szívesség viszonzását akarja és röviden össze is foglalja, hogy miért. Ezzel gyakorlatilag az Íliász eddig cselekményének tömörítését (olvasónaplóját 🙂 ) is elmondja.

Thetiszt úgy állítja be magát, mint áldozatot, akit a többi isten (elsősorban Zeusz) arra kényszerített, hogy egy halandóhoz, Péleuszhoz menjen feleségül. Annyi szerencséje azért van, hogy a Péleusztól született fiát, Akhilleuszt mindennél jobban szereti.

Thetiszt tudja, hogy Akhilleusz nem fog visszatérni a trójai háborúból, ennek ellenére elengedte fiát. Akhilleusz azonban összeveszett Agamemnónnal, amiért az visszavette tőle a neki osztott zsákmányrészt és rabszolganőt.

Akhilleusz ezért nem vett részt a harcokban, de abba végül belement, hogy barátja, Patroklosz az ő fegyvereiben és páncéljában harcoljon a trójaiak ellen.

Ez a vállalkozás végül kudarcba fulladt, Patrokloszt megölték, fegyverei és páncélja pedig Hektórhoz került.

Ezért, bár most már Akhilleusz harcolnia, nincs mivel csatáznia és Thetisz azért jött Héphaisztoszhoz, hogy az isten kovácsoljon Akhilleusznak új vértet és fegyvert. ( Egész pontosan: „lásd el most harcisisakkal, s pajzzsal is és gyönyörű lábérttel, jó bokacsattal, s páncéllal.”)

Homérosz ezután nagyon pontosan és hosszan leírja, hogy Héphaisztosz hogyan készíti el Ahilleusz pajzsát. Mivel ennek a kérdésnek egy külön posztot szánunk, (update: itt találjátok: Akhilleusz pajzsa) ezért most nem megyünk bele bővebben, elég annyi, hogy a kovácsisten elkészíti a Thetisz által kért dolgokat.

Thetisz pedig a kész páncélzattal visszaindul Akhilleuszhoz.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..