Az előzmények
Az Odüsszeia történetének egyik legfőbb sajátossága, hogy az események nem időrendi sorrendben következnek – azaz a cselekmény nem lineáris vonalvezetésű.
Ez azt jelenti, hogy a történet ugrál az időben és változik az elbeszélő személye is. Ez főleg az Iliászhoz képest jelent újdonságot, amiben egy elbeszélő van – Homérosz –, aki az eseményeket időrendben egymást követve meséli el.
Az Odüsszeiában eggyel bonyolódik a dolog: a történetet hol a narrátor, azaz Homérosz, hol pedig maga Odüsszeusz mondja el, és az események sem követik a szigorú időrendiséget, időben előre, hátra ugrálunk.
Odüsszeusz kalandjait maga Odüsszeusz meséli el a 9., 10., 11. és 12. énekben. De hogy jutunk el idáig?
Az eposz első négy énekében meg sem jelenik személyesen Odüsszeusz. Ezek a részek nagyrészt Ithakán, Odüsszeusz otthonában, vagy annak közelében játszódnak, és azt mesélik el, hogy milyen következményei vannak annak, hogy Odüsszeusz lassan 20 éve van távol.
Ebből ugye 10 év volt maga a trójai hadjárat, majd újabb 10 év bolyongás (kalandozás) következik.
Ezeket az éneket a mesélő mondja el, Odüsszeusz csak az 5. énekben jelenik meg személyesen, de az elbeszélés továbbra is Homérosznál marad.
Odüsszeusz ekkor már hetedik éve tartózkodik Kalüpszó nimfa szigetén. Kalüpszó, ha tehetné, soha nem is engedné el őt, hiszen beleszeretett a férfiba, de megkapja az isteni parancsot: haza kell engednie Odüsszeuszt.
Érdekesség, hogy az Odüsszeia szerint Kalüpszó „elvarázsolja” Odüsszeuszt, azaz fizikailag nem kényszeríti ugyan maradásra, de tesz róla, hogy Odüsszeusznak évekig eszébe se jusson a hazamenetel. Vannak azonban más ókori források is, amik szerint Odüsszeusz nem egyedül, hanem néhány társával vetődik a szigetre, ahol Kalüpszó beleszeret, de a férfi látványosan elutasítja szerelmét, mire a feldühödött nimfa 7 évre bezárja Odüsszeuszt és társait, és csak az isteni parancs hatására engedi el őket.
Az Odüsszeia szerint azért nem volt ilyen durva a helyzet, Odüsszeusz viszonozza a nimfa szerelmét, bár nem önként, hanem „isteni ráhatásra”, de legalább nem zárják be.
Odüsszeusz tehát Kalüpszó segítségével négy nap alatt tutajt készít, az ötödik napon útra kel és 17 napig hajózik.
A phaiákok földje már látótávolságra van, amikor Poszeidón összetöri a tutajt, és hősünk csak nagy nehézségek árán, félig megfulladva, meztelenül ér partot.
A 6., 7. és 8. ének meséli el Odüsszeusz találkozását a phaiák király lányával, Nauszikaával, majd azt, ahogyan kisebb csellel bejut a királyi palotába, az ezt követő vendéglátást, végül azt, amikor Odüsszeusz felfedi magát a phaiák király, Alkinoosz előtt.
Így jutunk el a 9. énekhez, amiben Odüsszeusz – immár egyes szám első személyben – kezdi elmesélni a kalandjait, azaz, hogy mi történt vele addig, amíg végül meztelenül a phaiák király szigetének partjára került.
Odüsszeusz 10 kalandja:
- A kikónok földje
- A lótuszevők szigete
- A küklopszok szigete
- A szelek királyának (Aiolosz) szigete
- Az emberevő óriások szigete
- Kirké szigete
- Az alvilág
- A szirének szigete
- Szkülla és Kharübdisz
- Heliosz szigete
Lássuk most a kalandokat egy kicsit részletesebben! (Ha ennél bővebben van szükséged a kalandok leírására, akkor használd az Odüsszeia olvasónaplóját!)
Odüsszeusz 10 kalandja leírásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!