Fekete István – A koppányi aga testamentuma – Olvasónapló

II.

Szereplők Időpont Helyszín
Babocsai László
Bogics Markó
Potyondy Miklós
Csomay Ferenc kapitány
Oglu aga
Ferhát, az öreg török Janicsár
1586 május A látrányi rét

Másnap éjjel Babocsai, Bogics és Potyondy ellovagolnak a koppányi várhoz és a kapujára tűzik László kihívását. Egy hét múlva meg is érkezik a válasz: Oglu aga elfogadja a kihívást és közli, hogy pünkösd havának (azaz május) első vasárnapján a látrányi réten várja 25 lovasával Lászlót és társait.

Babocsaiék rögtön elkezdenek készülődni a párbajra. Mindenki a legszebb ruháját, lószerszámát, fegyvereit veszi elő, fel akarnak vágni a koppányi törökök előtt.

A török és a magyar csapat szinte egyszerre ér a rétre. Mindkét csapat átküld a másikhoz öt fegyvertelen túszt. A túszokat rögtön kivégzik, ha úgy látják, hogy a másik fél csal.

Az igazlátók (a harc tisztaságára ügyelő „ellenőrök”) kijelölik a küzdőteret. László igazlátói Csomay kapitány és Bogics Markó, Oglu agáé egy kaposvári aga és Ferhát, egy öreg janicsár.

„A kihívás halálig menő harcra szólt; gyalog, egy szál karddal. László és Oglu ledobták zekéjüket, és ott álltak már övig meztelenül az igazlátók mögött. Azok szétváltak, és csak a küzdők maradtak a kijelölt helyen. Még tíz lépésre voltak egymástól. Az igazlátók vártak…”

Elkezdődik a párbaj: Oglu villámgyorsan támad, láthatóan nem veszi komolyan fiatal magyar ellenfelét. László csak védekezik, de ezzel ugyanúgy felbőszíti Oglut, mint ahogy Markót az első fejezetben. Oglu egyre dühösebben és egyre vigyázatlanabbul támad:

„Oglu fáradt. Ekkor kapta a második lapos vágást. Mintha korbáccsal vágtak volna rá, felhördült. Előreugrott, kardja László feje fölött villant, aki csak félig védte a csapást, de kardja, mint a kígyó, egy villanás alatt szinte láthatatlanul átszúrta a törököt. Aztán mindketten hátraugrottak.”

A látványos csapást Oglu adta, László fél fejét elborítja a vér, mire a török csapat nagy ujjongásban tört ki. Az alig látható, de halálos szúrást viszont László ejtette a törökön. Oglu aga összecsuklik.

„Oglu szeme kinyílt. Megint melegbarnásra vált és szomorúvá. Várta a halált.
László leeresztette kardját, és elengedte a török fejét.
– Halj meg békén – mondta.”
 

László tehát nem veszi a török fejét, pedig a szabályok megengednék neki.

„Először Oglut emelte fel hat török vitéz, és óvatosan elvitték a nagy fűzfa alá. Feje alá nyergét tették, és arcát keletnek fordították. Alig volt már benne élet. Az öreg janicsár leborult mellette, és elkezdte a haldoklók szúráját.”

Ezután a török és a magyar csapat összekeveredik és hangosan ünneplik Lászlót.

Figyeljük meg, hogy az ünneplésből a törökök is kiveszik a részüket. Ez mutatja, hogy a felek nem haragszanak egymásra, nem csata volt, vagy háború, hanem két bátor ember – akik egyébként tisztelték egymást – párbajozott. László becsületes küzdelemben győzött, ezt a törökök is elismerik.

Ekkor érkezik a fűzfa alól Ferhát, az öreg janicsár, aki elmondja, hogy Oglu haldoklik, és beszélni szeretne Babocsaival.

„A haldokló arca nyugalmas lett.
– Én elvettem apád életét, te az enyémet. Allah akarta, aki örökkévaló. Nem haragszom rád.
– Én sem haragszom, Oglu. Az isten legyen veled! – És megfogta a török kezét, mely ölében feküdt, és sárga volt, mint a pergamen.”

Oglu ezután közli a végrendeletét, vagyis a testamentumát (innen a regény címe):

  • Fegyvereit, lovát és nyergét Lászlóra hagyja
  • Kiderül, hogy Oglunak van egy lánya. Anyja keresztény nő volt, de már meghalt. Oglu arra kéri Lászlót, hogy vegye magához a lányt és vigye el a saját anyjához. Cserébe minden vagyonát Lászlóra hagyja.

Lászlót nagyon megindítja Oglu kérése, beleegyezik, hogy tejesíti:

„– Amid van, Oglu, az a lányodé, akit elviszek az anyámhoz, és tisztességben tartom, mint a testvérem.”
 

Figyeljük meg a romantikus elemeket. Egy török tiszt, aki megölte egy magyar végvári vitéz apját, most a fiú kardcsapása miatt hal meg. Haldoklása közben saját gyilkosára hagyja minden vagyonát és megkéri, hogy neveljék fel a lányát.

Ezután Oglu belehal László kardszúrásába.

„– Amit fogadtam, megtartom – szólt László, és felállt.
– És mi kiadunk neked mindent – mondták a törökök. – A haldokló száján Allah szólt. Gyertek érte mához egy hétre pár vitézzel ide.”
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Fekete István – A koppányi aga testamentuma – Olvasónapló” bejegyzéshez 40 hozzászólás

  1. nagyon jó, köszönöm, rengeteg olvasástól mentettetek meg, 1-2 helyesírási hiba van benne, de nem sok… én azthiszem 3-mat találtam.

    • Kedves Nem Publikus!

      Örülök, ha hasznosnak találtad! Minden hiba visszajelzését szívesen látjuk! 🙂

      üdv:

      Zsiráf

      • Kedves Aky-chan!

        Örülök, ha hasznosnak találtad, hiba pedig mindig marad benne. 🙂

        Üdv:

        Zsiráf

  2. Nagyon jó!Csak lehetne egy olyan rész ahol leírják a szereplőket,és azt hogy pl.:Babocsai László kicsoda.

    • Kedves Valaki!

      Ehhez a regényhez még nem készült el a szereplőlista, de rajta vagyok 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  3. Nagyon sokat segitett! Igaz én már egyszer elolvastam de a nagydolihoz nagy segitség volt! 🙂

    • Kedves Mon Sans!

      Szívesen, örülök, ha használni tudod, gyere máskor is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  4. Nagyon szépen köszönöm hogy feltetted ezt. Ugyan elolvastam a könyvet, de ez rengeteget segített a történet rövid leírásában. Szeptembertől új iskolába járok, és ez volt az egyik kötelező a nyárra. A másikhoz is segítségül vettem a te munkádat, és nagyon hamar végeztem vele. Igaz, azt mondták hogy nem lehet a netről leszedni más munkáit, de azt nem mondták hogy nem szabad átdolgozni, és még ebből a lerövidített tartalomból is kiszedni a lényeget. Szóval, szeretném még egyszer megköszönni a munkásságodat, és azt hogy ilyen röviden, de mégis minden lényeget össze szedve segíted a diákok munkáit. 🙂

    • Kedves títeja!

      Szívesen, örülök, ha hasznosítani tudtad az oldal tartalmát, gyere máskor is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  5. Nagyon szépen köszönöm!!! A könyvet nem lett volna időm kiolvasni, ez nagyon sokat segített.

  6. Én későn tudtam meg hogy miből kell és kettő napom volt rá hogy megirjam és nélküled soha nem sikerült volna negyvennyolc óra alatt megírom.:). B)

  7. Kedves zsiráf! Nagyon köszi hogy felraktad ezt az olvasónaplót, sok olvasástól mentett meg! Nagyon hasznos volt! 🙂

  8. Köszönöm a feltöltést! ? Ma lesz ebből a könyvből versenyem, és nem lett volna időm elejétől a végéig gondosan elolvasni!❤ Mégegyszer köszönöm!??

    • Kedves Richi!

      Dehogy, minden második fejezetet kihagytam, hogy izgalmasabb legyen! 🙂

      Persze, hogy az egész könyv olvasónaplója…

      Üdv:

      Zsiráf

  9. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm ezt az oldalt, hogy létrehoztad, nagyon sokat segített.
    Azért írok, mert találtam egy apró hibát: “Ezét most levélben…”
    Kimaradt egy “r” betű.
    Köszi az oldalt még egyszer!

  10. Kedves Zsiráf!

    Eddig csak a 4. fejezetig jutottam e lde te tetszik hogy ilyen rövid tömör. amikor 6.os voltam az Egri Csillagokat is tőled olvastam. Olyan jó hogy te ezt elkezdted. Megsegíted a 7. évfolyamot. Köszönöm!

    MÉGEGYSZER NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!!!:-]

  11. Élet mentö volt ez az olvasónapló mert a tanárunk úgy gondolta 4 nap alatt ki tudnánk olvasni az egész könyvet, de hát nem tudtuk így az olvasónaplóhoz fordultunk, nagyon hasznosnak találtuk. Az egész osztályom nevében köszönetet mondok önnek.

    • Kedves B-sek!

      Nagyon szívesen, örülök, hogy használni tudtátok, gyertek máskor is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..