Gregorics Pál jellemzése

A harcok végén visszatér Besztercebányára. Ekkor azonban már egy másik Gregorics van előttünk, megváltozott:

„A lezajlott csaták után, a síri csöndes időkben újra visszatért Besztercére, s valóságos ember­gyűlölő lett. Nagy, ócska kőházából ki sem mozdult. Nem gondolt többé se szereplésre, se házasságra.”

Itt akár véget is érhetne Gregorics története, megtette a kötelességét, simán leélhetné így az egész életét. Történik azonban valami, ami hatással lesz az egész regény cselekményére:

„Az történt vele is, ami az agglegényekkel rendesen, beleszeretett a szakácsnéjába.  […]

Wibra Anna nagy, tagbaszakadt fehérszemély volt, valahonnan Detváról, ahol a férfiak egy ölnél kezdődnek, akárcsak hatalmas erdők szálfái; az arca elég takaros, de azonfelül szépen szokott esténkint dalolni, mikor az edényeket elmosogatta.”

A kapcsolat – némi ellenkezés után – Wibra Annának sincs ellenére. Természetesen Besztercebánya lakossága rögtön pletykálni kezd a dologról:

„- Egy Gregorics és egy szolgáló! Szörnyűség! Ilyesmi tán nem is történt soha a világon!”

Mi persze tudjuk, hogy történt már ilyen, sőt még ilyenebb is a világon…

Gregoricsot pedig most már pont nem érdekli, hogy mit gondolnak róla az emberek, pedig a pletyka még tovább erősödik, amikor hamarosan egy kisfiút is látnak a Gregorics házban.

Figyeljük meg, mennyire megváltozik Gregorics viszonya a külvilághoz. Korábban, fiatal korában mindig a külső körülményeknek, az embereknek – ma úgy mondanánk, hogy a bulvárnak – akart megfelelni. Most már nincsenek ilyen vágyai.

Fia iránti szeretete

A kisfiúról hamar kiderül – Gregorics testvérei derítik ki –, hogy Wibra Györgynek hívják. Vagyis Gregorics Pál és Wibra Anna törvénytelen fia. Gregorics pedig minden embergyűlölete és mogorvasága ellenére imádja a fiút, a körülményekhez képest a lehető legjobb neveltetésben részesíti.

Wibra Gyurinak a történet szempontjából itt még nem sok jelentősége van. Az örökségre makacsul ácsingózó Gregorics testvérek szerint sem jelent veszélyt, hiszen törvénytelen fiúról van szó. Vagyis nem házasságban született gyermekről, ezért viseli az anyja nevét és ezért nem örökölhet az apja után. Jó eséllyel tehát az örökség a (fél)testvéreké lesz.

Gyuri azonban okos, erős, jóképű fiatalemberré serdül. Gregorics pedig eljátszik a gondolattal, hogy törvényesíti fiát és kapcsolatát Annával. Vagyis feleségül veszi szakácsnéját és nevére veszi a fiút. Ezzel persze Gregorics testvérei elesnének az örökségtől, vagy legalábbis jóval távolabbra kerülnének tőle.

Gregorics Pál jellemzésének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gregorics Pál jellemzése” bejegyzéshez 10 hozzászólás

    • Kedves Tofei Noémi!

      “A lezajlott csaták után, a síri csöndes időkben újra visszatért Besztercére, s valóságos ember-gyűlölő lett. Nagy, ócska kőházából ki sem mozdult. Nem gondolt többé se szereplésre, se házasságra. Az történt vele is, ami az agglegényekkel rendesen, beleszeretett a szakácsnéjába. Egyszerűsíteni a dolgokat, egyszerűsíteni és folyton egyszerűsíteni. Ez a haladás, ez a bölcsesség. Ez volt az ő teóriája is már.
      Egy asszony arra kell, hogy kiszolgálja az embert, egy pedig arra kell, hogy szeresse az ember. Ez tehát összesen két asszony. De miért ne lehetne ez a két asszony egy személyben is?”

      Üdv:

      Zsiráf

  1. Én elolvastam a könyvet meg a filmet is megnéztem. És mégis vannak benne olyan részek amiket nem vettem eszre vagy nem figyeltem rá. Sokat segitettél. Köszi.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..