Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 1-32. fejezet – Olvasónapló

29. fejezet

Szereplők Időpont Helyszín
Zéta
Dzsidzsia
449. Csáth háza

Egyik nap Zéta egyedül ücsörög a cselédek konyháján és álmosan bámul a tűzbe, amikor Dzsidzsia lép oda hozzá.

„- Zéta bácsi – prütyögte -, örülök, hogy itt talállak.
Leült mellém, s a kezét a parázs fölé nyújtotta:
– Olyan ritkán találkozhatunk – csevegett tovább -, pedig sokat szeretnék veled beszélni. Mert az én anyám is római alattvaló volt, és gondolnád-e azt, hogy én már tizennégy éves vagyok?”
 

Zétát pont nem érdekli, hogy hány éves a kislány, egyébként is ellenszenvesnek találja. Mivel Dzsidzsia Csáth fiainak a nevelője, Zéta őt okolja, amiért nem kerülhet a gyerekek mellé.

A kislány kedvesen csacsogok mindenféléről, de Zéta nem figyel rá.

„- Eredj innen – mordultam reá.
Ijedten kelt föl, és zavarodottan veregette a ruhájáról a hamut. Aztán szomorúan tekintett reám. Sóhajtott.
És kiszégyenkedett a konyhából.”
 

FIGYELEM! Ennek a sóhajtásnak még jelentősége lesz!

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 1-32. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..