Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 1-32. fejezet – Olvasónapló

4. fejezet

Szereplők Időpont Helyszín
Zéta
Budáné
Priszkosz
Emő
449. Útban Attila „fővárosa” felé
Buda király szálláshelye

Egyik este Zétáék egy tavacska partján egy hun falu mellett ütnek tábort. Hamarosan azonban kitör a vihar, egy villám épp a tóba csap. A bizánci küldöttség minden sátrát a tóba fújja a szél, a lovak szétszaladnak, ők eláznak.

A hunok azonban hamarosan befogadják őket sátraikba, házaikba. Kiderül, hogy Attila egyik bátyja, Buda király falujába értek. Buda nemrég halt meg, emberei – a fehér hunok – Attilához csatlakoztak, aki a fekete hunok vezére.

„- Hát mi a különbség a kettő között? – kérdeztem az embert.
– Csak annyi – felelte -, hogy a fehér hunok fehér birkának a bőrét viselik, a fekete hunok meg a feketéét. Nyáron nincs köztük különbség.”

Hamarosan érkezik Buda feleségének küldöttsége is a bizánciakhoz, ellátja őket meleg ruhával, étellel, itallal. Másnap Priszkosz és társai meglátogatják a királynét. Zéta a táborban marad és a többi rabszolgával a vihar okozta károkat próbálja felmérni.

Zétáék hamar elunják magukat, elhatározzák, hogy bemennek a faluba körülnézni. Zéta Budáné háza mellett az egyik sátron a Csáth család címerét veszi észre. Rögtön Emőre gondol.

„De mi állt énbelém, hogy így megdobban a mellem? Mi közöm nekem avval a leánnyal? Ha annyira van is hozzám, hogy a ruhája hozzám ér, akkor is távolabb van tőlem, mint a világ nyugati széle a keletitől.”

De Zéta továbbra is megbabonázottan figyeli, ahogy Emő egy kisgyerekkel játszik.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 1-32. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..