Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 33-65. fejezet – Olvasónapló

56. fejezet

Zéta másnap Attila főfeleségéhez, Rika királynéhoz hivatalos. A királyné körül ülő lányok-asszonyok között ott van Emő is. Éppen egy szőke hajú, fehér bőrű, nagyon szép lányt öltöztetnek.

A lányról kiderül, hogy a hunok fogságába esett germán királylány és Ildikó a neve.

Rika királyné felszólítására Zétának minden kalandját el kell mesélnie. Közben lovas hírnök érkezik Attila üzenetével: Róma püspöke megalázkodott Attila előtt, hatalmas adót fizet, csak a hunok ne rombolják le Rómát.

Attila elfogadta a megadást, nem vonul be Rómába, a hun sereg kincsekkel megrakodva hazafelé indult. Kiderül az is, hogy Aéciusz azt híreszteli, hogy ez előző évi katalauni csatát ő nyerte meg. Ez viszont se Attilát, se a királynét, se a hunokat nem zavarja, hiszen éppen most igázták le a keresztény Európa legfontosabb hatalmi központját: Rómát.

Kis történelmi háttér:

A katalauni csatát a történelem catalaunumi csataként ismeri és a népvándorlás korának legnagyobb és legfontosabb csatájaként tartják számon. 1-2 érdekesség:

• A csatának – mai tudásunk szerint – nem volt győztese, azaz döntetlenre végződött, bár mindkét fél győztesnek tartotta magát. Tény viszont, hogy a csata megakasztotta Attila azévi hadjáratát és a hun sereg visszavonult, bár már a következő évben újra támadásba lendültek a birodalom ellen.
• A catalaunumi elnevezés valójában téves és a korabeli történetírók helyismeretének hiányából ered. A csata valójában egy Mauriacum nevű helység környéki síkságon zajlott, mintegy 8 km-re catalaunumtól.
• Aéciusznak elméletben lett volna lehetősége győzelmet aratni a hunok felett, be is kerítette őket, politikai és hatalmi megfontolásokból végül azonban visszavonult. Attila ezt napokig el sem akarta hinni, csapdára gyanakodott.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!