Huszadik fejezet: Mi történt Candide-dal és Martinnal a tengeren?
| Főbb szereplők | Helyszín |
| Candide Martin |
Egy hajó fedélzetén, útban Bourdeaux felé |
Martin, a tudós és Candide tehát Bourdeaux felé hajóznak. Sokban hasonlítanak egymásra, mindkettejüket sok szerencsétlenség történt már, de alapvető különbség, hogy Candide minden rossz ellenére is hiszi, hogy viszont fogja látni Kunigundát. Martin ezzel szemben már nem hisz semmiben és semmit.
„És te, Martin mester, mondá a tudósnak, mit gondolsz minderről? mi a véleményed az erkölcsi és fizikai rosszról?
-Még nem láttam olyan várost, mely ne kivánta volna a szomszéd város pusztulását, sem olyan családot, mely ne akart volna egy másik családot megsemmisiteni. A gyöngék mindenütt átkot szórnak a hatalmasokra, kik előtt csusznak-másznak, a hatalmasok pedig mindég ugy bánnak velök, mint a nyájakkal, melyeknek gyapját és husát áruba bocsátják. […]
– De azért mindenütt lehet találni valami jót, jegyezte meg Candide.
– Lehet, mondá Martin, de én kételkedem benne.”
Miközben Martin és Candide a fedélzeten beszélgetnek, két hajóra lesznek figyelmesek, amik éppen hatalmas ágyúcsatát vívnak. Végül az egyik hajó sörtüze meglékeli és tűzbe borítja a másikat, amin még látni lehet ahogy elég a legalább 100 főnyi legénység.
A hajó elsüllyedése után Candide és Martin egy foltra lesznek figyelmesek a tengeren. Kiderül, hogy Candide egyik drágakövekkel megrakott kosa az.
A két hajó ugyanis egy spanyol és az a holland kalózhajó volt, ami Candide-ot szállította volna és amelyik kapitány elhajózott a kosokkal együtt anélkül, hogy Candide-ot megvárta volna.
„Láthatod, mondá Candide Martinhoz fordulva, hogy a bűnnek néha büntetés jár nyomában: ez a gaz holland hajós olyan véget ért, amilyenre rászolgált. – Igaz, mondá Martin; de miért kellett a hajóján utazó utasoknak is elpusztulniuk? Isten megbüntette ezt a gazfickót, a többit az ördög fojtotta a tengerbe.”
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!