Moliere – A fösvény – Olvasónapló

Első felvonás, ötödik jelenet

Szereplők
Valér – Harpagon titkára, Eliz szerelme
Eliz – Harpagon lánya, Valér szerelme
Harpagon

A helyzet még kínosabbá válik, mert érkezik Valér, aki Harpagon titkára és ugye titokban Eliz szerelme.

Harpagon megörül neki: „Erre, csak ide, Valér! Téged választottunk, hogy eldöntsd, kinek van igaza, leányomnak-e vagy nekem.”

Ne feledjük, Valér alapvetően nem kedveli Harpagont, ugyanúgy zsugorinak tartja, mint mindenki más, de szerepe szerint, mint titkár, mindig mindenben egyetért vele és hízeleg neki.

Most sincs ez másképp, Valér látatlanban közli, hogy bármi is a vita tárgya, biztos, hogy Harpagonnak van igaza.

Annál nagyobb persze Valér meglepetése, amikor kiderül, hogy Eliz és Anzelm úr házasságáról van szó.

Valér csapdába esett, ha nem ért egyet Harpagonnal, akkor kiesik a vén zsugori kegyeiből, ha pedig egyetért, akkor Elizt férjhez adják, tehát elveszíti.

Valér finoman próbál ellenkezni Harpagonnal, rámutat, hogy talán Eliz kisasszony beleegyezése is kéne a dologhoz, de Harpagon minden érvet elsöpör azzal, hogy Anzelm úr azért (is) jó választás, mert nem kér hozományt a lánnyal.

Erre már Valér sem mondhat semmit, hiszen akkor Harpagonnak is feltűnne, hogy nem ért egyet vele és elveszítené az öreg fösvény jóindulatát.

Harpagon ekkor kutyaugatást hall a kertből, rögtön arra gyanakszik, hogy valaki az elásott tízezer tallért akarja ellopni, ezért kisiet.

Valér és Eliz egyedül maradnak. Eliz rögtön felelősségre is vonja Valért, hogy miért állt az apja pártjára a házasság ügyében.

Valér pedig magyarázkodni kénytelen:

„Csak azért, hogy föl ne ingerlődjék, hogy hamarabb zöld ágra vergődjünk. Ha szembeszállok vele, bizonyosan elrontok mindent. […] Tegyen úgy, mintha beleegyeznék abba, amit ő akar, így érheti el még legjobban a saját szándékát.”

Elizt azonban jobban izgatja a házasság, amit már aznap meg akar ejteni Harpagon. Valér azt ajánlja, hogy Eliz tettesse magát betegnek, de ha semmi sem segít még mindig ott a lehetőség, hogy elszökjenek.

Jobban nem sikerül kidolgozni a tervet, mert visszatér Harpagon az udvarról. Harpagon előtt Valér úgy tesz, mintha addig Elizt győzködte volna, hogy igenis hozzá kell menni Anzelm úrhoz.

Harpagon elégedetten hallgatja Valért, Eliznek pedig elege lesz az egész helyzetből és otthagyja őket.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Moliere – A fösvény – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Az első sor 2. szava az nem “előző” szeretne lenni?
    Nagyon tetszik az oldal, az új külsővel is, meg az érthetősége miatt is egyik kedvencem. 🙂

    • Kedves a tigris aki nem bánt!

      Melyik első sor melyik második szavára gondolsz? 🙂 Azt nem látom, hogy melyik jelenthez írtál, csak azt, hogy a fösvény olvasónaplójához.

      Üdv:

      Zsiráf

      • Igen, jelezni akartam, csak “lemaradt”, a következő funkció esetleg lehetne a “szerkesztés”. Ha nem vagyok vak, elvileg nincs(?). 3. részben találtam, emellett a 15. rész utolsó mondata a csillagoM szó hibás. 🙂
        Köszi: A tigris nem bánt

        • Kedves A tigris nem bánt!

          Nos, most sem vagyok előrébb, mert A fösvény nem részekből áll, hanem felvonásokból és jelenetekből 🙂 El tudod képzelni, hogy mi lenne itt, ha engedném szerkeszteni az oldalt? 🙂 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..