Petőfi Sándor – János vitéz – Olvasónapló

23.

János vitézt az egyik hajnal egy nagy hegy tetején éri, onnan tekint le egy tengerre. Nem tudja, hol járhat, de a tengerparton egy kunyhót vesz észre.

A kunyhó egy halászé, Jancsi megkérdezi, hogy átvinné-e az öreg a tengeren.

Az öreg halász szelíden mondja Jancsinak, hogy nincs értelme átkelni a tengeren, hiszen ez az óperenciás tenger, aminek nincs se vége, se hossza, még senki sem kelt át rajt.

Jancsit annál inkább érdekli a kihívás, mivel még senkinek sem sikerült. Ha a halász nem viszi át, akkor van még egy módszer, amivel próbálkozhat.

Belefúj a sípjába, és rögtön megjelenik egy óriás, Jancsi pedig megparancsolja neki, hogy vigye át az óperenciás tengeren.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..