Negyedik felvonás 2. szín
Szereplők | Helyszín |
Capulet Dajka Júlia Capuletné Szolgák |
Terem a Capulet-házban |
A Capulet-házban nagy a sürgés, mindenki a közelgő lakodalomra készül. Capulet vezényli a szolgákat, ki mit csináljon, merre szaladjon.
Júlia apja egy kicsit bizonytalan, hogy vajon a lánya végül kötélnek áll-e.
Ekkor érkezik Júlia vidámságot tettetve és bevallja apjának, hogy Lőrinc barátnál meggyónt és a barát felnyitotta a szemét. Most már örömmel meg férjhez Párishoz, rájött, hogy milyen megtiszteltetés ez neki és a családnak.
Ez természetesen nem igaz, de Júliának valahogy meg kell nyugtatni a szüleit, hogy egyedül hagyják és éjjel be tudja venni a barát „varázsitalát”.
Capulet pedig megnyugszik, igazolva látja, hogy érdemes volt rádörrennie a lányára:
„CAPULET Örvendek. Á, ez már derék. No, állj föl.
Így is dukál. Jöjjön tehát a gróf.
Menj, hogyha mondom, s hozd nekem ide.
Bizisten, ennek a jámbor barátnak”
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
Előre is köszönöm a segítséget !
Kedves GERGŐ!
Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
„Hisz álomról beszélek,
Amit csupán a henye agyvelő szült
És semmiből a képzelet koholt.”
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm !
Kedves Gergő!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
Előre is köszönöm
Kedves GERGŐ!
Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!
azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem
Kedves igen!
Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂
Üdv:
Zsiráf
Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
Köszi!
Kedves Robi!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!!
Az a kérdésem lenne ez nem ide illik de a Rómeó és Júlia könyvnek a tulajdonságait le tudnád írni??
Előre is köszönöm!!
Mira
Kedves Mira!
Ne haragudj, de nem értem a kérdést…
Üdv:
Zsiráf