Első felvonás 3. szín
| Szereplők | Helyszín |
| Capuletné – Júlia anyja Dajka Júlia |
Szoba Capuleték házában |
A 3. szín a Capulet-házban, Júlia szobájában játszódik. Júlia éppen a Dajkájával van, amikor belép az anyja, Capuletné.
A beszélgetésből kiderül, hogy Capuletné azért érkezett, hogy elbeszélgessen a lányával a házasságról. Szerinte Júlia már elég idős ahhoz, hogy férjhez menjen, hiszen ő, Capuletné, 14 évesen már megszülte Júliát.
A bevezető után Capuletné rátér a lényegre: Páris, a herceg rokona szeretné megkérni Júlia kezét. Capuletné ugyanúgy nem erőlteti a dolgot, mint ahogy az előző színben Capulet sem mondott egyértelmű igent Párisnak.
Capuletné csak annyit szeretne, hogy az aznap esti bálon Júlia találkozzon és beszélgessen Párisszal, ismerje meg egy kicsit, és utána döntsön, tudná-e szeretni a férfit, illetve hajlandó lenne-e feleségül menni hozzá.
Júlia pedig egy veronai nemesi család engedelmes lányához méltóan reagál az ötletre: „Szeretném látni, hogy szeressem-e.”
Vagyis tulajdonképpen nem mond semmit, nem kezd el örömködni, hogy Escalus herceg egyik rokona akarja megkérni a kezét. Csak annyira hajlandó, amennyit az anyja kér tőle: megismerkedni Párisszal.
Ahhoz képest egyébként, hogy Júlia a tragédia egyik főszereplője és ebben a színben jelenik meg először, kb. 5 sor jut neki, a szín többi részében vagy Capuletné győzködi a lányát, vagy a Dajka locsog.
Érkezik egy szolga, aki jelenti, hogy megérkeztek a vendégek, a vacsora tálalva, szükség van Capuletnére.
Capuletné még búcsúzóul egy mondatban összefoglalja azt, amiről eddig olyan dagályosan beszélt: „Leányom, a gróffal beszéljél”
Vagyis Páris nem csak Escalus herceg rokona, hanem még gróf is, tehát feljebb áll a társadalmi ranglétrán, mint Capulet. Azaz Capuleték mindenképpen csak nyernének a házasságon.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
Előre is köszönöm a segítséget !
Kedves GERGŐ!
Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
„Hisz álomról beszélek,
Amit csupán a henye agyvelő szült
És semmiből a képzelet koholt.”
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm !
Kedves Gergő!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
Előre is köszönöm
Kedves GERGŐ!
Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!
azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem
Kedves igen!
Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂
Üdv:
Zsiráf
Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
Köszi!
Kedves Robi!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia zsiráf!!
Az a kérdésem lenne ez nem ide illik de a Rómeó és Júlia könyvnek a tulajdonságait le tudnád írni??
Előre is köszönöm!!
Mira
Kedves Mira!
Ne haragudj, de nem értem a kérdést…
Üdv:
Zsiráf