Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló

Ötödik felvonás 2. szín

Szereplők Helyszín
Lőrinc barát – Ferences rendi barát
János barát – Ferences rendi barát
Lőrinc barát cellája

A szín Lőrinc barát és egy rendtársa, János barát találkozásával kezdődik. Kiderül, hogy János barát volt az, akit Lőrinc elküldött Rómeóhoz azzal az üzenettel, hogy jöjjön azonnal Veronába, de ne ijedjen meg, mert Júlia nem halt meg, csak tetszhalott.

Ekkor jön azonban a tragikus fordulat, kiderül, hogy János el sem jutott Mantovába, mert előtte még meglátogatta egy rendtársát, aki betegeket gyógyít, majd ketten keltek (volna) útra, de a városőrök azt hitték róluk, hogy pestisesek és bezárták őket. Így János sem a levelet nem tudta elvinni, sem üzenni nem tudott Lőrincnek:

„JÁNOS                       Elmentem egy mezítlábas baráthoz,
Ki gyámolítja a betegeket,
Hogy elkisérjem és meg is találtam,
De minthogy azt hitték a városőrök,
Hogy mind a ketten oly helyen forogtunk,
Hol döghalál és fertőzet lakik,
Ajtónk lezárták és mi ottrekedtünk.
Így Mantovába el sem érkezénk.

LŐRINC                       Ki vitte hát írásom Romeóhoz?

JÁNOS                        El sem küldtem – itt van a levél -,
Futár se volt, hogy visszahozza néked.
A fertőzettől itt mindenki retteg.”

Lőrinc barát persze rögtön tisztában van vele, hogy ez rossz hír, gyorsan elszalasztja János egy vasrúdért, mert úgy dönt, hogy ő maga megy el Júlia kriptájához, aki három óra múlva ébred.

Rómeónak majd később fog újra írni és megérkezéséig a cellájában tervezi rejtegetni Júliát.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Shakespeare – Rómeó és Júlia – Olvasónapló” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf ! segítségedet kérném az alábbi kérdésben , sehol nem találom a választ Miről szól Mercucio Máb királynőről szóló monológja
    Előre is köszönöm a segítséget !

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Azt kell, hogy mondjam, hogy belenyúltál… Ez az irodalomtörténet és a Shakespeare-kutatás egyik nagy talánya… Igazából senki sem tudja, hogy miről szól, illetve, hogy Mercutio miért mondja el egyáltalán.
      Annyit lehet biztosan tudni, hogy Mab királynő Shakespeare-nél a tündérek királynője, megjelenik egyébként a Szentivánéji álomban is, és Mercutio saját bevallása szerint csak egy álmot mesél el:
      „Hisz álomról beszélek,
      Amit csupán a henye agyvelő szült
      És semmiből a képzelet koholt.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf ! Újra a segítségedet kérném egy kérdésben Milyen ellentmondást tapasztalunk Capulet valamint Mercutio viselkedésében ?
    Előre is köszönöm

    Válasz
    • Kedves GERGŐ!

      Hm…Kicsit homályos nekem a kérdés…Nem biztos, hogy ilyesmire gondolsz, de Capulet viselkedése a darab során a kedélyes öregúr – szigorú és ellentmondást nem tűrő apa – gyászoló aggastyán vonalon változik, ha ezt lehet ellentmondásnak nevezni.
      Mercutio pedig a darab tréfamestere, aki vidám természetéhez képest mégis egy párbajban hal meg, ezt is lehet ellentmondásnak tekinteni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Szia zsiráf!
    azért írok mert nem tudok oldalakat átlépni megnézed mi baja lehet?
    ja és nagyon jó naplókat írsz már jó ideje tőled veszem

    Válasz
    • Kedves igen!

      Ha nem tudod léptetni, akkor frissítsd az oldalt, és menni fog. Néha, ha túl sokan kóboroltok az oldalon, akkor ez előfordul 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Találtam egy apró hibát, a k helyett l van: Rómeónak mindenre szüksége van, csa>l< éppen Párisra nem,
    Köszi!

    Válasz
  5. Szia zsiráf!!
    Az a kérdésem lenne ez nem ide illik de a Rómeó és Júlia könyvnek a tulajdonságait le tudnád írni??

    Előre is köszönöm!!
    Mira

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .