Szabó Magda – Abigél – Olvasónapló

Kirándulás

Főbb szereplők	Időpont	Helyszín
Gina Kőnig Kalmár Zsuzsanna az igazgató az orvosnő Gigus tanárnő	1943 novembere	Az intézet A vasútállomás Az intézet földje

A kibékülés óta Gina jól érzi magát Árkodon, hiszen már nincs egyedül, és ő is belátja, hogy sokkal örömtelibb a jó, ha meg kell dolgozni érte.

Hogy Gina vállalta a terráriumot és az osztályt, az osztály is vállalta őt és Ferit, az udvarlóját is. Kiderül, hogy Torma kivételével minden lánynak van odakint, a Matulától távol, valami titkos ábrándja, igazi fiatalember.

Emlékezzünk vissza, hogy Torma kicsi kora óta az intézetben nevelkedik.

Az ötödikesek egy kicsit Kalmár Péterbe, az osztályfőnökükbe is szerelmesek, azt találgatják, ő kit szerethet. Erre a kiránduláson jönnek rá.

Évente kétszer, tavasszal és ősszel, a matulások kirándulni mennek a város közelébe, ahol az iskolának földje van, szőlője és gyümölcsöse. Eddig mindig októberben voltak, de a vezetőség a háború miatt abban az évben addig nem mert elindulni.

Kőnig volt kinn feltérképezni a helyet, hová húzódhatnak légitámadás esetén. Ezért futhatott bele Gina Kőnigbe a pályaudvaron a szökése napján.

A kirándulás rendkívüli eseménynek ígérkezik, hiszen megbontja az erőd mindennapjait, még ha komoly munka vár is rájuk. Egy hétfői napon esedékes, mert a vasárnapot az egyházi tanítás alapján nem lehet fizikai munkára, utazásra használni.

Az állomáson várniuk kell. Kőnig villanyt kapcsol, ahol az egyik plakáton a „Nem, nem soha!” feliratot valaki kiegészítette:

„NEM, NEM, SOHA! NE ADJÁTOK ODA A

FIAITOKAT

HITLER MÉSZÁRSZÉKÉBE!”

Ezt csakis a rejtélyes ellenálló tehette. Emlékezzünk vissza, hogy találkozunk már a tevékenységével, a Magyar Fájdalom szobránál, és még lesz más akciója is.

Ezt jelenteni kellett volna az állomásparancsnoknak, nem a diákoknak mutogatni. Az állomáson várakozó katonák megpróbálják eltávolítani a feliratot, mialatt a matulások beszállnak a vonatba.

Az ötödikesek várják, mit szól mindehhez Kalmár, de a tanár figyelmét a prefekta köti le: letörölgeti neki a nem túl tiszta padot, nyilvánvaló, hogy Kalmár vonzódik Zsuzsannához. Ezt Kőnig is látja. Lehet, hogy ő is Zsuzsannát szereti? Kalmár és Zsuzsanna megbeszélik az ötödikesek beosztását.

A birtokot egy egykori növendék hagyta az iskolára. A termésből főznek a konyhán, az eladott termékek árából pedig ingyen tudnak nevelni néhány diákot.

Zsuzsanna és Kalmár együtt dolgozik az ötödikesekkel, az osztályfőnök mond valamit, ami nem tetszik a prefektának, így ott is hagyja azzal, hogy egy kosár almát összeválogat a püspöknek is.

A megpakolt puttonyt Zsuzsanna viszi át a vasúti sínen, amely kettévágja a birtokot, ám hosszú szoknyája beleakad egy kiálló vasdarabba, elvéti a lépést és legurul a töltés oldalán. Szerencsére nem sérül meg komolyan.

Kőnig felügyel a sínnél, elkaphatta volna Zsuzsannát, de elbambult, olyannyira, hogy ha az ötödikesek nem kezdenek el neki kiabálni, elüti egy vonat.

Az orvosnő Kőnig segítségét kéri, hogy ellássa a horzsolást Zsuzsanna fején, de Kőnig sajnálkozva mondja, hogy nem bírja a vért.

A matulások csendben dolgoznak tovább, délután pedig játszanak.

A hazaúton az igazgató magához rendeli Kalmárt, aki matuláshoz méltatlan módon viselkedett a délutáni incidens során: egyrészt ahogy a térdére vette a sérült Zsuzsannát, másrészt ahogy ráüvöltött Kőnigre.

Zsuzsanna megkeresi Kőniget, aki a szerencsétlen eseménysorozat után elhúzódik a többiektől, a fülkéjükbe hívja, Kőnig visszautasítja. Az ötödik örül, mert Kőnig leszerepelt, még akkor is, ha a gyerekek szerint nem lehetne Kalmár riválisa Zsuzsannánál.

Persze ezt csak a gyerekek gondolják így.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!