Shakespeare – Hamlet – Elemzés

A tragédia nagy kérdése

Miért halogatja a főhős négy felvonáson át a bosszút?

Claudius gyakorlatilag mindent elvett tőle: apját megölte, anyját feleségül vette, trónját elbitorolta, és el akarja venni az életét is, ő mégis képtelen a cselekvésre.

Miért?

Erre a kérdésre sokféle válasz született, attól függően, hogy ki értelmezte a művet. Nézzünk meg néhányat Hamlet viselkedésének lehetséges magyarázataiból!

1. A gyenge Hamlet

Goethe úgy gondolta, Shakespeare egy gyenge lelket akart bemutatni Hamlet személyében, aki tudja, hogy végre kéne hajtania egy nagy tettet, de képtelen rá.

Szerinte a szellem lehetetlent követel Hamlettől: nem olyasmit, ami általában véve lehetetlen, hanem ami Hamlet számára lehetetlen.

2. Az érzékeny Hamlet

Egy másik értelmezés szerint a művelt, humanista szellemű, érzékeny lelkivilágú Hamlet egyszerűen visszariad a gyilkosság gondolatától.

Mivel nem egy vérszomjas alkat, a bosszú ellenkezik önnön hajlamaival.

Ennek az értelmezésnek azonban ellentmond az a tény, hogy a főhős mégiscsak megölte Poloniust, és nem riadt vissza attól sem, hogy a halálba küldje két kísérőjét, Rosencrantzot és Guildensternt.

3. A bizonyítékok hiánya

Van olyan értelmezés is, amely szerint Hamlet dolgát az nehezítette meg, hogy a szellemet csak ő látja és hallja, így rajta kívül senki más nem tudja, Claudius mit tett, kézzelfogható bizonyíték pedig nincsen.

Ha visszaemlékszünk Antigoné történetére, ő olyan törvények védelmében szállt szembe Kreónnal, amelyeknek az érvényességét senki nem vonta kétségbe.

Hamlet helyzete más: ő olyan erkölcsért küzd, ami csak az ő számára létezik, hiszen anyja házasságát Claudiusszal a királyi tanács is javasolta és Hamleten kívül mindenki helyesli, törvényesnek tartja, a gyilkosságról pedig senki nem tud.

Bár lelkiismerete szerint jogos a bosszú, ha bizonyíték nélkül áll bosszút a nagybátyján, akkor a király megölése a közvélemény szemében önkényeskedésnek látszana.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!