Befejezés
Akárcsak Shakespeare más művei, a Hamlet is hallatlanul népszerű mind a mai napig. A történetből számos feldolgozás készült, a cseh származású angol dráma-és forgatókönyvíró, Tom Stoppard (1937-) például Rosencrantz és Guildenstern halott című drámájában a két udvarfit állítja a középpontba (a drámából azonos című filmet is forgattak).
A Hamlet legelső színpadi előadása Shakespeare idején volt: a címszerepet az angol színház első nagy színészének tartott Richard Burbage (1567-1619) alakította, maga Shakespeare pedig a szellemet játszotta el. Híres Hamletek voltak David Garrick (1717-1779) és John Gielgud (1904-2000) is.
A Hamletet alakító magyar színészek közül megemlítendő Gábor Miklós, Huszti Péter, a 80-as évekből Máté Gábor, Kulka János, a 90-es évekből pedig Szakácsi Sándor, Szervét Tibor és László Zsolt.
A halhatatlan történetet számos filmadaptáció is megörökítette. A mű első filmes feldolgozása egy 1907-es némafilm volt, a három leghíresebb filmváltozat pedig az 1948-as Laurence Olivier-féle feldolgozás, az 1990-es Zeffirelli-rendezés Mel Gibson főszereplésével, valamint Kenneth Branagh rendezése 1996-ból.
-Vége-
Szerintem amikor Hamlet felteszi a kérdést Opheliának, hogy „Hol az apád?”, akkor igenis őt is vizsgáztatja. Hamlet ekkor már tudja, hogy kihallgatják őket, és a hallgatózó nem lehet más, mint Polonius, megspékelve Claudiussal (és tényleg így van, a néző tudja). Opheliának ekkor lenne rá lehetősége, hogy Hamlet pártjára álljon, de ő azt válaszolja, hogy „Otthon, uram” tehát falaz az apjának – és ezzel valóban elárulja Hamletet.
Kedves Kocsis Katalin!
Igazad lehet…! 🙂 Illetve Neked is igazad lehet! 🙂 Ettől igazán szép Shakespeare, van egy csomó értelmezési lehetőség. Meg azért ez egy elég gyilkos választási helyzet, hiszen Ophelia akármit is válaszol, valakit elárul…
Üdv:
Zsiráf
Gratulálok az elemzéshez! Igényes, színvonalas.
Kedves Csathó Gábor!
A szerző nevében is köszönjük! 🙂
Üdv:
Zsiráf