Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – A két koldusdiák

Régi, régies és idegen szavak és jelentésük Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényében – Szószedet

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Absentia Egy személy hiánya ott, ahol meg kellett volna jelennie. Eredetileg jogi szakszó.
„A diákok közül persze csak az marad el, aki halálra készülő beteg. Nagy szégyen itt az absentia.” (3. fejezet)
Akceptál Tényként elismer, elfogad
„-Ugyan, ugyan! – vágott közbe az udvari bolond – hiszen éppen azt mondta, amit a tudós. A tudóst kinevették vele, a tudatlantól akceptálják.” (8. fejezet)
Almárium Polcos szekrény
„A piktor odaát van a másik szárnyban, a fejedelemasszonynak fest valami almáriumot.” (8. fejezet)
Ámbitus Oszlopos tornác
„A plébános az utolsó vendéget is látván kihajtani a kapuból, befordult az ambitusról, elimádkozta ott bent az esti imáját, és lefeküdt.” (8. fejezet)
Amice Barát, barátocska, koma (latin)
„-Hová való, amice? – kérdé őkegyelme, a főbíró uram.
-Kabára.” (3. fejezet)
Argumentum Érv
„Egyszer a plébánosnál disznótor volt, a vendégek közt ott volt a kálvinista pap, s mint egyébkor, ma is a másvilágról disputáltak, de a vendégek, kik már könyv nélkül tudták a két pap minden körömnyi állítását, argumentumát, meglehetősen unták a dolgot, mit észrevett a házigazda” (8. fejezet)
Ártány Hízásra fogott herélt kan disznó
„-Most pedig mondja meg kegyelmed a legutolsó árat, amit az ártányokért adhat, mert nagyon fel vagyok indulva.” (2. fejezet)
Attramentum Helyesen: atramentum, fekete tinta
Egy öregember, aki testvére lehetett a haldoklónak, valami attramentum-félét hozott elő és gyűrött papirost, melynek az egyik oldala már tele volt írva.” (6. fejezet)
Asszentál Toboroz, besoroz
Fölvetnek egy ércpénzt a levegőbe, s ha a SzűzMáriás oldala fordul alulra, akkor a török választ legelőbb egy legényt, s csak azután a magyar, megint fölvetik a pénzt, s a kocka fordulása szerinti elsőséggel asszentálják össze a két tábort mindaddig, míg a diákokból telik;” (3. fejezet)
Audiencia Kihallgatás, meghallgatás
„-Hogy legalább azt mondja meg kegyelmed, mi módon lehetne a fejedelemhez jutni.
-Csak egy módja van. Teleki Mihály uramnál kell feliratkozni audienciára. (9. fejezet)
Bandérista Lovas díszcsapat tagja
„Négyszáz bandérista lovának patkói dübörögtek a kövezeten, de a leányka szeme csukva maradt.” (10. fejezet)
Bilikom Serleg
„Szétnézett a nagy boltíves teremben, szeme átfutotta az ezüstbilikomokat az asztalon, az aranyzsinóros, bársonyruhás apródokat, majd a falra tévedt, hol az asztalfőn ülő sovány embernek az ábrázata volt lefestve… szakasztott az az arc, csakhogy zöld bársony mente van rajta s aranyos drágaköves jogar a kezében.” (7. fejezet)
Brigadéros A kuruc hadsereg tábornoki rangú vezetője
„[…]legtöbbre vitte Ocskay László brigadéros uram, aki az ünnepelt hősök közé küzdötte fel magát.” (13. fejezet)
Bulletin Hivatalos jelentés
„Veres István lassankint egyike lett a legjobb császári csapatvezéreknek, akit sűrűn és dicsérőleg emlegettek a Bécsbe küldözött bulletinek.” (13. fejezet)
Cantus
praeses
Az énekkar vezetője
A »cantus praeses«, aki különben torokbeli kincsekkel lévén megáldva, lenézte a testi erőt, egy sípot vett most elő és belefújt… Ez volt a jel az összecsapásra.” (4. fejezet)

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

 Idegen, régi és régies szavak és jelentésük Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében – Szószedet

Aga Török rang. A regényben leginkább, mint katonai rang jelenik, de a valóságban ennél sokrétűbb volt. Az aga – a katonai rang mellett – közigazgatási tisztviselő is volt, sőt az udvari hivatalnokok egy részét is így hívták.

„Vele együtt tíz apródféle, citromszín ruhás, cirkászi barna fiú. Azok is úgy siettek be, mint az agájuk. Ketten-ketten egy-egy violaszín bársonnyal borított ládát cipeltek. Letették a ládákat kétfelől az aga mellé. S ők is a szőnyegre borultak.

– Isten hozott, Ali aga – szólalt meg ekkor a királyné latin nyelven.” (II. rész 16. fejezet)

„Az aga is vacsorázik már. A rizskásás ürüt ezüsttálban tette eléje a szőnyegre a szakácsa. Csak az ujjával eszik, mert hát késsel és villával enni fölösleges is, illetlen is. Csak a tisztátalan, kutyahitű gyaurok esznek szerszámmal és asztalról.” (III. rész 5. fejezet)

Akindizsi Török könnyűlovas katona, harcértéke nem túl magas, de jó lovasnak számított. Az aszabokkal együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Alabárd A lándzsa és a bárd „keresztezéséből” létrejött szálfegyver, amit a gyalogosok használtak. Később a különböző testőrségek díszfegyvere lett.

„A kapun alabárdos őr állott, de a fejét se mozdította Gergely felé.” (II. rész 12. fejezet)

Almárium Edények, ruhák tárolására használt fiókos vagy ajtós szekrény.

„Ceceyék az emeleten laktak, s Gergely ahogy benyitott, az öregurat reggeli köntösben, papucsban találta, amint egy hosszú nyelű légycsapóval az almárium oldalán csattogott.” (II. rész 12. fejezet)

Angyalbőr Katonaruha.

„- Jó napot, atyámuram! – mondotta vígan. – Hogyan nem láttam előbb kegyelmedet?

– Csak itt csatlakoztam a menethez – felelte az öreg bámulva. – Hát te micsoda angyalbőrben vagy?

Gergely gyönyörű, vörös és kék atlaszból való apródruháját és drága, gyöngyházas kardját kérdezte ezzel a szavával.” (II. rész 19. fejezet)

Arasz Régi népi hosszmérték, kb. 22. centi.

„Ugyancsak a sekrestye mellett János tűzmester cserépből készült golyókat tömet puskaporral. Azok a labdák. Arasznyi puskaporos kanóc fityeg ki belőlük.” (IV. rész 3. fejezet)

Aszab Török könnyűfegyverzetű gyalogos katona, harcértéke csekély, csak minimális kiképzést kaptak. Az akindzsikkel (könnyűlovas katona) együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Árkus Az írásra használt papír régies megnevezése.

„- Hát, testvéreim – mondotta egy árkus papirost véve a kezébe -, most még azt beszéljük meg, hogy a falak őrségét hogyan helyezzük el.” (IV. rész 4. fejezet)

Árnika Sebfertőtlenítésre használt gyógynövény.

„A borbélyok és asszonyok ott forgolódnak valamennyien vizes tállal, gyolccsal, tépéssel, timsóval és árnikával a sebesültek körül.” (IV. rész 17. fejezet)

Baksis Több jelentése is van: adomány, jutalom, lefizetés, megvesztegetés.

„A mi öt lovasunk érkezett oda fáradtan, a lovat kantáron vezetve. A purdésereg éktelen nagy csicsergéssel rajozta őket körül. Baksisért nyújtották a tenyérkéjüket.

– Hol a vajda? – kérdezte Gergely törökül. – Kaptok baksist valamennyien, de csak a vajdának adom oda.” (III. rész 7. fejezet)

Békó Bilincs, vagy lánc, amit a rabok kezére, lábára, esetleg nyakára raktak.

„Mikor elvégezik a vacsorát a rabok, idejön az a török, aki engemet megfogott. Idejön, hogy a kezünkre zárja a békót.” (I. rész 4. fejezet)

Bélpoklos Leprás, fekélyes.

„Mi az ott az erdőn? Tábor-e vagy falu? Rablótanya-e vagy bélpoklosok községe? Temetés van-e benne vagy lakodalom?” (III. rész 7. fejezet)

Bocskor Egy darabból szabott, sarkatlan, kerek vagy hegyes orrú, könnyű, olcsó cipőféle. Két fajtája volt: az „egylábast” bármelyik lábra fel lehetett venni, a „féllábast” csak a jobb, vagy csak a bal lábra.

„- Hátha bocskornyom volt?” (I. rész 6. fejezet)

Boncsok Lófarkas török zászló.

„Hát, mint egy világot elnyelő tarka vízáradat, omlik a török a völgyből. Jön nagy csengéssel-bongással, dobpergéssel, trombitamuzsikával. A vörös, fehér és kék színek egymásba hullámozva hordják az óriási boncsokokat.” (IV. rész 8. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Légy jó mindhalálig

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében szereplő idegen, régi és régies szavak és jelentésük (szószedet)

 

alamuszi alattomos, sunyi

„- No, ne legyél olyan alamuszi – hecceli Orczy, erre ő vörösen és kapkodva kiugrik a padból, és felrángatja a kis télikabátját.” (ötödik fejezet)

almárium falra szerelt polcos, fiókos szekrény

„[…] olyan emlékezete volt, mint az almárium: amit egyszer beletettek, az benne is maradt […] „ (2. fejezet)

aprehendál neheztel, zokon vesz

„Rettentőket nevettek, s az egész óra nem ért semmit, hiába könyörgött a tanár egész megaprehendálva: -De hát, az istenért, ne nevessenek, mert mindnyájuknak ötöst írok be.” (2. fejezet)

árkus papírív, egy árkus papír az egy ív papírt jelent. A cselekmény idején még másfajta papírméreteket használtak, mint ma.

„Ő látta, hogy ez a levél csak valami öt-hat sor, és mégis olyan soká olvasta a lány, mintha egy egész árkus lett volna teleírva” (hatodik fejezet)

bliktri csekélység, semmiség

„Orczy persze nevetett rajtuk, mikor panaszkodtak, hogy így butaság, úgy butaság, mert Orczy zongorázni is tudott, hát neki bliktri volt az egész kotta.” (negyedik fejezet)

böcsmöl becsmérel

„Azzal mentette süllyedező, léket kapott önérzetét, hogy a barátját böcsmölte: de henceg! az ő szobája! nekik megvan Petőfi!…”

brúgó barna diákkenyér

„Már mindenki otthon volt, s előkészítették a brúgót a vacsorához.” (első fejezet)

bugyelláris Pénztárca

„Az egész konviktus megmozdult, mindenki felállt, ő is, a bugyellárisát a zsebébe tette.” (hatodik fejezet)

cigáró szivar

„Hé, dárdás, gyere csak, szaladj, hozzál két cigárót, itt egy hatos, de el ne veszítsd!” (első fejezet)

coetus Latin szó, jelentése: egyesülés, összejövetel, társaság. Az egyetemeken és iskolákban a tanárok és tanulók összessége. A regényben azonban valójában az egy kollégiumi szobákban lakó diákok összességét jelenti.

Pl. Nyilas Misi a debreceni kollégium második emeletének 19. számú coetusában lakik.

coniugatio A latin nyelvben az igék ragozása
csörögefánk csavart alakú, cukorral hintett sütemény

„Az orvos egy nagyon öreg úr volt, méltóságos úrnak kellett szólítani, s kezet csókolni neki, olyan rózsaszínű bőre volt, mint a csörögefánk […]” (2. fejezet)

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!