Huszonhatodik fejezet: Candide és Martin együtt vacsorálnak hat idegennel; kik ezek az idegenek?
Főbb szereplők | Helyszín |
Candide Martin Cacambo III. Achmet Iván Károly-Eduárt Két lengyel király Tivadar, Korzika egykori királya |
Velence Egy vendégfogadó |
Egy este Candide és Martin vacsorához ül néhány idegennel abban a fogadóban, ahol mindannyian megszálltak. Hirtelen valaki hátulról megböki és a fülébe súgja:
„Légy készen, hogy velünk együtt utazzál innen, ne késlekedjél.”
Candide hátrafordul és legnagyobb meglepetésére Cacambot pillantja meg. Persze örömmel kérdezi, hogy ott van-e Kunigunda is.
Cacambo azonban azt feleli, hogy nincs, Konstantinápolyban van és ő most nem tud többet beszélni, mert szolga és fel kell szolgálnia a vacsorát a gazdájának.
„Candide az öröm és fájdalom érzései közt lebegve, örvendve, hogy viszontlátta hüséges szolgáját s elcsodálkozva azon, hogy rabszolga lett belőle, eltelve izgalommal, hogy nemsokára viszontlátja szeretőjét, dobogó szivvel, elfogódott lélekkel ült asztalhoz Martinnal együtt”
Elkezdődik a vacsora, az asztalnál Candide, Martin és a hat idegen ül. Egyszercsak egy szolga lép az egyik idegenhez és azt súgja neki „Felség! a hajó készen áll, akkor indulhat, amikor óhajt!”
Candide és Martin elcsodálkozik, hogy miféle álruhás király lehet az idegen. Még nagyobb lesz az ámulatuk, amikor sorra minden idegenhez odalép egy szolga és súgva, mindegyik ugyanezt közli a gazdájával és mindegyik Felségednek szólítják.
„Végre Candide törte meg a csendet: »Uraim, mily különös tréfája ez a sorsnak! miért vagytok ti valamennyien királyok? Ami minket illet, bevallom hogy sem én, sem Martin nem vagyunk királyok.”
Érdekes történetek bontakoznak ki, a véletlen folytán mind a hat idegen valóban király, akiket megfosztottak trónjuktól: III. Achmet egykori török szultán, akit az öccse űzött el, Iván, minden oroszok egykori cárja, Károly-Eduárd, a trónfosztott angol király, két egykori lengyel király, és Tivadar, Korzika egykori választott királya.
Mindannyian a farsang miatt érkeztek Velencébe.
„Abban a pillanatban, mikor felkeltek az asztal mellől, négy más előkelő felség érkezett a vendégfogadóba; ezek is elvesztették országaikat a háboru esélyei folytán és ezek is azért jöttek Velencébe, hogy itt töltsék a farsang hátralévő részét; de Candide nem sok ügyet vetett az ujonnan érkező vendégekre; teljesen átadta magát annak a gondolatnak, hogy elmegy Konstantinápolyba Kunigundát felkeresni.”
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!