Kilencedik fejezet: Mi történt Kunigundával, Candide-dal, a nagy inkvizítorral és a zsidóval?
| Főbb szereplők | Helyszín |
| Candide Kunigunda Issacar, a zsidó A nagy inkvizítor Az öregasszony |
Lisszabon Avacena |
Amikor a Issacar meglátja Candide-ot, természetesen kiborul:
„Mit? te hütlen kutya, tehát az inkvizitor még nem elég; még ez a fickó is osztozik velem!”
Tőrt ránt és neki akar rontani Cendide-nak, aki viszont az öregasszonytól a ruhával együtt egy kardot is kapott, amivel leszúrja a zsidót.
Kunigunda kétségbe esik, hiszen, ha megtalálják nála a zsidó hulláját, akkor biztos máglyára küldik. Candide azon gondolkozik, hogy ha ott lenne Pangloss, akkor biztos tudna tanácsot adni, de így jobb híján az öreg szolgálótól kérnek tanácsot.
Az éppen beszélni kezdene, de ekkor belép a nagy inkvizítor, mivel már hajnali egy óra van, tehát vasárnap, aznap már az övé Kunigunda.
Az inkvizítor meglátja Candide-ot a véres karddal a kezében és a földön fekvő zsidót. Candide tehát kénytelen őt is leszúrni. Kunigunda most már reménytelennek látja a helyzetüket:
„Hogyan voltál rá képes te, ki oly gyöngédnek születtél, hogy két perc alatt megölj egy zsidót és egy főpapot? – Kedvesem, felelé Candide, ha az ember szerelmes, féltékeny és megvesszőztetésen ment át, akkor nem ismer többé magára.”
Az öreg szolgáló asszony ezután azt tanácsolja nekik, hogy Kunigunda vegye magához az ékszereit, üljenek fel az istállóban lévő három andalúziai lóra és meneküljenek Cadixba.
Így is tesznek és már harminc mérföldre járnak Lisszabontól, mire a két holttestet megtalálják. A nagy inkvizítort szépen eltemetik egy templomban, a szidót pedig a szemétdobra vetik.
Ezalatt Candide, Kunigunda és az öregasszony már egy Avacena nevű városka kocsmájában ülnek és beszélgetnek.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!