Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 1-32. fejezet – Olvasónapló

26. fejezet

Amikor visszérnek Csáth házához, Csáth felküldi Zétát a kalapjával a házba. Zéta a lépcsőn találkozik Emővel, aki dühösen kérdezi tőle, hogy miért jött vissza.

„- Miért jöttél vissza? – ismételte haragosan.
– Akartam.
– Akartad? Te magad akartad?
– Én magam.
– De hát miért? Szabad voltál te. Apám azt mondja, hogy Priszkosz ajándékozott neki. Mért vagy rab?
– Én magam vetettem magamat rabbá. Tudd meg, kisasszonyom: elszöktem Priszkosztól. Levelet írtam az ő nevében. Mindez csak azért, hogy visszajöhessek.
A leány nézett rám merően, szigorún.
– Nem értelek. Miért cselekedted?
– Csupán azért – feleltem a keblemre nyúlva -, hogy megtudjam: te adtad-e nekem ezt a rózsát.
Bámulva, a szemöldökét összevonva nézett a rózsára.
Aztán megint az arcomra fagyott a szeme:
– Nem.
És kisietett a szobából.
Én is kitámolyogtam. A világ összezavarodott a fejemben.”
 

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!