Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

 Idegen, régi és régies szavak és jelentésük Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében – Szószedet

Aga Török rang. A regényben leginkább, mint katonai rang jelenik, de a valóságban ennél sokrétűbb volt. Az aga – a katonai rang mellett – közigazgatási tisztviselő is volt, sőt az udvari hivatalnokok egy részét is így hívták.

„Vele együtt tíz apródféle, citromszín ruhás, cirkászi barna fiú. Azok is úgy siettek be, mint az agájuk. Ketten-ketten egy-egy violaszín bársonnyal borított ládát cipeltek. Letették a ládákat kétfelől az aga mellé. S ők is a szőnyegre borultak.

– Isten hozott, Ali aga – szólalt meg ekkor a királyné latin nyelven.” (II. rész 16. fejezet)

„Az aga is vacsorázik már. A rizskásás ürüt ezüsttálban tette eléje a szőnyegre a szakácsa. Csak az ujjával eszik, mert hát késsel és villával enni fölösleges is, illetlen is. Csak a tisztátalan, kutyahitű gyaurok esznek szerszámmal és asztalról.” (III. rész 5. fejezet)

Akindizsi Török könnyűlovas katona, harcértéke nem túl magas, de jó lovasnak számított. Az aszabokkal együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Alabárd A lándzsa és a bárd „keresztezéséből” létrejött szálfegyver, amit a gyalogosok használtak. Később a különböző testőrségek díszfegyvere lett.

„A kapun alabárdos őr állott, de a fejét se mozdította Gergely felé.” (II. rész 12. fejezet)

Almárium Edények, ruhák tárolására használt fiókos vagy ajtós szekrény.

„Ceceyék az emeleten laktak, s Gergely ahogy benyitott, az öregurat reggeli köntösben, papucsban találta, amint egy hosszú nyelű légycsapóval az almárium oldalán csattogott.” (II. rész 12. fejezet)

Angyalbőr Katonaruha.

„- Jó napot, atyámuram! – mondotta vígan. – Hogyan nem láttam előbb kegyelmedet?

– Csak itt csatlakoztam a menethez – felelte az öreg bámulva. – Hát te micsoda angyalbőrben vagy?

Gergely gyönyörű, vörös és kék atlaszból való apródruháját és drága, gyöngyházas kardját kérdezte ezzel a szavával.” (II. rész 19. fejezet)

Arasz Régi népi hosszmérték, kb. 22. centi.

„Ugyancsak a sekrestye mellett János tűzmester cserépből készült golyókat tömet puskaporral. Azok a labdák. Arasznyi puskaporos kanóc fityeg ki belőlük.” (IV. rész 3. fejezet)

Aszab Török könnyűfegyverzetű gyalogos katona, harcértéke csekély, csak minimális kiképzést kaptak. Az akindzsikkel (könnyűlovas katona) együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Árkus Az írásra használt papír régies megnevezése.

„- Hát, testvéreim – mondotta egy árkus papirost véve a kezébe -, most még azt beszéljük meg, hogy a falak őrségét hogyan helyezzük el.” (IV. rész 4. fejezet)

Árnika Sebfertőtlenítésre használt gyógynövény.

„A borbélyok és asszonyok ott forgolódnak valamennyien vizes tállal, gyolccsal, tépéssel, timsóval és árnikával a sebesültek körül.” (IV. rész 17. fejezet)

Baksis Több jelentése is van: adomány, jutalom, lefizetés, megvesztegetés.

„A mi öt lovasunk érkezett oda fáradtan, a lovat kantáron vezetve. A purdésereg éktelen nagy csicsergéssel rajozta őket körül. Baksisért nyújtották a tenyérkéjüket.

– Hol a vajda? – kérdezte Gergely törökül. – Kaptok baksist valamennyien, de csak a vajdának adom oda.” (III. rész 7. fejezet)

Békó Bilincs, vagy lánc, amit a rabok kezére, lábára, esetleg nyakára raktak.

„Mikor elvégezik a vacsorát a rabok, idejön az a török, aki engemet megfogott. Idejön, hogy a kezünkre zárja a békót.” (I. rész 4. fejezet)

Bélpoklos Leprás, fekélyes.

„Mi az ott az erdőn? Tábor-e vagy falu? Rablótanya-e vagy bélpoklosok községe? Temetés van-e benne vagy lakodalom?” (III. rész 7. fejezet)

Bocskor Egy darabból szabott, sarkatlan, kerek vagy hegyes orrú, könnyű, olcsó cipőféle. Két fajtája volt: az „egylábast” bármelyik lábra fel lehetett venni, a „féllábast” csak a jobb, vagy csak a bal lábra.

„- Hátha bocskornyom volt?” (I. rész 6. fejezet)

Boncsok Lófarkas török zászló.

„Hát, mint egy világot elnyelő tarka vízáradat, omlik a török a völgyből. Jön nagy csengéssel-bongással, dobpergéssel, trombitamuzsikával. A vörös, fehér és kék színek egymásba hullámozva hordják az óriási boncsokokat.” (IV. rész 8. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összhasonlítása

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

A kommentek között és privát üzenetekben is gyakran előkerülnek, az „Elég, csak a filmet megnézni?” vagy a „Mi a különbség a film és a könyv között?” típusú kérdések.

Mivel pedig az olvasonaplopo.eu azért van, hogy Nektek jó legyen, és próbálunk lépést tartani az igényekkel, ezért következzen legújabb vendégbloggerünk, Augusta von Hózentróger (a barátainak csak Guszti) három részes sorozata, ami az Egri csillagok film-regény témát járja körül.

Ha tetszettek az írások, akkor kérlek lákjold őket, ezzel is elismerve a szerző munkáját! Köszi: Zsiráf 🙂

A szó Augusta von Hózentrógeré (a barátainak csak Guszti):

 

Biztosan sokan eljátszottatok már a gondolattal, mennyi időt és energiát spórolhatna az egyszeri diák azzal, ha az Egri csillagok elolvasása helyett az irodalomóra előtt egyszerűen megnézné a regényből készült filmet…

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem.

Kezdjük mindjárt a rosszal: A film megtekintése nem helyettesíti a regény elolvasását, sokkal inkább kiegészíti azt.

Sok helyen olvasni, hogy a film hűen követi a regény cselekményét, ez azért pontosításra szorul…

A film egy ifjúság számára készült történelmi kalandfilm, ami magát a történelmi kort próbálja már-már dokumentarista módon ábrázolni.

A történelmi korhűségre való törekvésnek esnek áldozatul a kidolgozatlan karakterek, a hiányzó színes magánéleti szálak, a sorsfordító találkozások, amik a regény „ízét” adják.

A teljes regény cselekményhű feldolgozására inkább egy sorozat lenne alkalmas, egy „egyestés” bár „kétrészes” film egyszerűen nem ad ilyen összetett, izgalmas és szövevényes történet bemutatására lehetőséget.

Nézd el a filmnek, hogy az 1960-as évek végén készült, és ne várj tőle Harry Potter-látványvilágot, vagy Gyűrűk urás csatajelenetet…

Többek között azért se, mert a török seregeket alakító statisztákat a Magyar Néphadsereg kivezényelt ötezer sorkatonája alkotta, a díszletvár Pilisborosjenőn készült, semmi számítógépes látványeffekt, a pirotechnika pedig egyszerű puskapor, és gyanítom, a forgatás büdzséje egyébként is messze elmarad egy hollywoodi produkciótól…

(Itt most engedtessék meg nekem egy rövid személyes kitérő: szerény véleményem szerint, ha a HBO sorozatkészítői még a Trónok harca forgatókönyve előtt/mellett elolvashatták volna az Egri csillagokat, a sztoriban rejlő karakterek, fordulatok, csatajelenetek, ármány és szerelmi szál hatására simán becserélték volna a fantasy világára… hasonló költségvetéssel ugyanis ebből a regényből világsikerű filmsorozat lenne!!! Igen, most megkövezhettek… de csak ha előbb elolvastátok a regényt!!! 😊 )

Nos, jöjjön a jó hír: A fim megtekintését mindenképpen ajánlom, mert rendkívül hasznos segítséget nyújt a regény szövevényes szálainak megértéséhez, a karakterek „arcot kapnak”, és kevésbé megerőltető, hogy el is tudd képzelni az egészet!

Olyan, mint valami szuper audiovizuális összefoglaló, amit mindenképp a regény elolvasását követően tanácsolok megnézni.

Leginkább azért utána, mert nyilván gyorsabban rögzülnek a film képkockái, mint a regény szövege, és olvasónapló vagy dolgozat írásakor könnyen abba a hibába eshetsz, hogy először a filmbéli jelenet jut eszedbe… Pedig – mint azt a következőkben látni fogod – a regény több ponton is eltér a forgatókönyvtől!

A következő gyűjtemény – vagy ha úgy tetszik, összehasonlítás – éppen ahhoz nyújt Neked segítséget, hogy ezeket az eltéréseket felismerd, és még csak véletlenül se keverd össze a szezont a fazonnal:

 1. rész: Filmben van, regényben nincs

 2. rész: Regényben van, filmből kimaradt

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A regényben van, a filmből kimaradt

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

2. rész: A regényben van, a filmből kimaradt:

Ez egy nagyon FONTOS felsorolás abból a szempontból, hogy az emberben lelkifurkát, de legalább kíváncsiságot ébresszen azzal kapcsolatban, mit is hagy ki, ha nem olvassa el a regényt… Bár, remélem, ez még csak meg sem fordult senki fejében sem! 😊

Ha netán, egészen véletlenül éppen akkor dőlt össze a világ, sodort el a cunami, nyílt meg a föld és ezzel egy időben kapta ki egy hurrikán a könyvet a kezedből, mikor ezen részeket olvastad volna, segítek őket megtalálni az oldalon található olvasónaplóban… nehogy a jó jegy múljon rajta… és, mert eszméletlen jófej vagyok…

  • Gábor pap és Gergő (Gergő ifjúkora, a merényletkísérlet, seregszemle)

Gábor pap az a rendkívül jelentős figura, akit személy szerint nagyon hiányolok a filmből. Egyrészt, mert a regény cselekményének alakulásában/alakításában rendkívül jelentős szerepet játszik, aktív, elhivatott, kezdeményező, pap létére már-már harcos egyéniség.

Kulcsjelenetekben van döntő szerepe: el tudjuk képzelni, mi történt volna, ha nem engedi el a rabok kiszabadítása után az ő belátására bízott és vele sorsára hagyott félszemű törököt?

Vagy, hogy mennyire szükséges volt a történet szempontjából, hogy valami kósza ötlettől vezérelve a török élete helyett mindössze talizmánját vette el?  – ugye, hogy ugye!

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a seregével Buda felé menetelő török szultán ellen tervezett – aztán sajnos öngyilkosra sikeredett – merénylet értelmi szerzője és kivitelezője is egy személyben ő, Gábor pap.

Ezekről bővebben itt: I. rész 34. fejezet, 10-17. fejezet, valamint II. rész 1-7. fejezet

Másrészt elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az árván maradt, mezítlábas, eszes parasztgyerekből az a Bornemissza Gergő válhatott, akit felnőttként úgy ismerünk, mint nagy tudású, több nyelven beszélő, magát minden szorult helyzetből kivágni tudó, harcművészetekhez értő rettenthetetlen polihisztort. Oktatója, példaképe, gyámolítója és férfimintája egyben ő Gergőnek, nélküle nem lenne hősünk valódi hős.

  • Tulipán, a Cecey törökje

A számunkra szokatlan, megmosolyogtató név valóban egy színes és érdekes személyiséget takar.

Az identitászavarában (és vehemens felesége elől) alkoholfogyasztásba menekülő szolgáló azt bizonyítja, lehet a török is „rendes ember”, feltéve, ha magyarrá lesz…

Zseniális meglátásai, mint például, hogy Allah sem tiltaná a sertéshús fogyasztását, ha lett volna lehetősége megkóstolni a paprikás szalonnát, vagy hogy mindenki bolond, aki nem magyar, véleményem szerint igenis gazdagítaná a filmet is… sajnos onnan kimaradt, de szerepéről és Gergővel átélt kalandjairól itt olvashatsz: II. rész 2-7. fejezet

  • Török Bálint udvara, a török „átka”

Török Bálint udvarában egy valódi lovagi tornának, vívójelenetnek lehetünk tanúi… sajnos, csak a regényt olvasva…

A rettenthetetlen Bálint úr ugyanis minden nála raboskodó töröknek megadja a lehetőséget a szabadulásra, egy feltétellel: őt kell legyőzni.

Jelzem, nem kell Isztambulba különjáratos pótló buszt indítani a tülekedő hazautazók számára, ugyanis ez senkinek sem sikerül.

Az egyik, saját kudarcától keserűvé és kétségbeesetté vált török tehetetlen haragjában megátkozza a fizikailag sérthetetlennek tűnő Török Bálintot, akin a kard éle nem, de az átok sajnos később fog. Erről bővebben itt: Török Bálint átka

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A filmben van, a regényben nincs

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összehasonlítása

 1. rész: Filmben van, regényben nincs:

Ezek szinte kizárólag olyan jelenetek, amelyekből a kor szokásait, öltözködését, kultúráját és szertartásait ismerhetjük meg, és amelyek a film azon célját hivatottak szolgálni, hogy pontos, korhű ábrázolást adjon.

  • Szulejmán szultán kezdő jelenete

A film kezdőjelenetében egy török sátorban találjuk magunkat, ahol is I. Szulejmán szultán szertartásos öltöztetését kísérhetjük figyelemmel.

Háttérinfó: a mindenkori szultán udvartartásának elmaradhatatlan alakja volt az u.n. dülbend aga (öltöztető), akinek a feladatkörébe tartozott az uralkodó alkalomhoz illő ruházatának összeállítása, az anyagok minőségének ellenőrzése, a kelmék illatos olajokkal való átitatása.

Persze magát az öltöztetést szolgák végezték, az aga inkább egyfajta stylist-ként funkcionált az uralkodó mellett.

  • Török Bálint „átöltöztetése” a szultán sártáig

Előtörténet: I. Szulejmán seregével Buda alá érkezik, és a várat csellel tervezi elfoglalni. Ehhez „atyai jóbarátként” magához rendeli a gyermekkirályt vendégségbe, akit édesanyja, Izabella királyné csak az általa igen nagyra tartott Török Bálint kíséretében – értsd: védőszárnyai alatt – hajlandó az „oroszlán barlangjába” küldeni.

Az egész meghívás lényege a figyelemelterelés: míg az udvar és minden fontosabb katonai tekintély azt figyeli-óvja, mi történik a szultán sátra körül, a török sereg „betúristáskodja” magát a várba, és alattomban elfoglalja azt.

A látványos figyelemelterelő-hadművelet részeként állítják a kíséret fő alakját, Török Bálintot a „kifutóra”; a szultán színe elé vezető úton sátorról-sátorra átöltöztetik az egyébként is díszes, magyaros öltözetű főurat török aranyos-selymes turbános-kaftános kombinációba.

  • Mekcsey – Gergő párbaja

A filmben van egy jelenet, amelyben a Konstantinápolyban raboskodó Török Bálint kiszabadítására három ifjú készülődik, Török Jancsi, Mekcsey és Bornemissza Gergő.

A jelenetben Mekcsey „beszól” az olasz selyemruhát viselő Gergőnek, gyávának nevezi őt, mire Gergő párbajra hívja. A küzdelem első vérig megy csupán, komoly sérülést egyik sem szerez a kakaskodásban.

Ilyen jelenet a regényben egyáltalán nem szerepel.

Gergő párbajozna ugyan, kihívottja pedig a későbbi kebelbarát, azaz Mekcsey, a „kakaskodásra” viszont éppen aznap kerülne sor, mikor a török a jól kigondolt városnézős-csellel egy kardcsörte vagy ágyúdörrenés nélkül beveszi Buda várát.

Ráadásul úgy tűnik, hogy Gergő ura, Török Bálint is hosszabb ideig kényszerül a török „vendégszeretetet” élvezni – így az ifjonti hév által vezérelt összecsapás ezen prózai okok miatt elmarad.

A forgatókönyv írói viszont kapva kaptak a látványos akciójelenet ötletén, így kerül az végül filmvászonra.

  • Izabella királyné és Vicuska vívójelenete

Szintén a kor szokásait és sportöltözetét mutatja be a korabeli „fitneszjelenet”, melyben Izabella királyné és kedvenc udvarhölgye, Vicuska jóga- vagy piláteszóra helyett dolmányban, bő ujjú ingben, nő létükre nadrágban (!!!) és tollas sisakban vívótréninget tartanak.

Vica copfba font haja a lányok tipikus hajviseletét mutatja, míg a királyné kibontva és vállára engedve hordja a trendnek megfelelő frizurát.

  • Vicuska esküvője előtti tánca Fürjes Ádámmal

Vicuskát a királyné jó szándékból ugyan, de férjhez akarja adni egy olyan férfihez, akit Vica nem szeret.

A menyegző előtt a kor elvárásainak megfelelően eljárja a jegyespár az úgynevezett érintős táncot, amely során a leendő ara az ujjaira húzott karmokkal és hegyes szúrós gyűrűkkel üti a vőlegény tenyerét és felsőtestét, míg abból vér nem serken.

Az elsőre igen brutálisnak és pogánynak tűnő harci tánc célja, hogy a menyasszony kiérdemelje a fátylat… és mivel Fürjes Ádámot egyébként sem kedveljük, nyilván Vicának szurkolhatunk, hogy minél jobban elnáspángolja a legényt 😊

A regényben valóban van egy „esküvő előtti” jelenet, ebben azonban Vicuska férfi énekesnek öltözik a később hoppon maradt násznép szórakoztatására, nem szado-mazo amazon-menyasszonynak.

Újabb személyes kitérő, ha már itt tartunk: Itt egy nőalak – mármint a Vica – aki elég intelligens, elegáns és kifinomult ahhoz, hogy a királyné kedvenc udvarhölgye legyen, mellette úgy vív, hogy az a harcedzett férfiaknak is becsületére válna.

Átváltozó- és átöltözőművész (kész kaméleon), tökéletesen énekel, hangszereken játszik, nyelveket beszél – törökül mellesleg megtanul Konstantinápolyba utazva útközben.

Mindemellett gyönyörű és úgy lovagol, hogy a lovuk nyergéből hátrafelé nyilazó ősmagyar eleink is párás tekintettel bólogatnának elismerően.

Egy baró szuperkémnő minden tulajdonságával rendelkezik, mégis otthonosan mozog a „klasszik” női szerepkörben is: szerető feleség, gondoskodó anya, háztartás csilli-villi.

Zokszó nélkül keresztülvág egy ostromló seregen, hogy aztán anyatigrisként férfipáncélban küzdjön meg fia elrablójával egy csata kellős közepén… szóval, na ja, persze… Macskanő meg Wonderwoman… biztos menő… de hogy a Marvelnél sírva könyörögnének Gárdonyi receptjéért, az holtbiztos!

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!