Henrik Ibsen – A vadkacsa – Olvasónapló

Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájának részletes olvasónaplója felvonásonként

Mielőtt nekiestek az olvasónaplónak, érdemes megjegyezni három dolgot:

  1. A vadkacsában, mint Ibsen műveiben általában, szinte alig történik valami, abban az értelemben, hogy  a szereplők nem igazán cselekszenek, „nem csinálnak szinte semmit”. A történet a karakterek beszélgetéséből bontakozik ki és halad előre, emiatt elég nehéz belőle olvasónaplót írni. Az olvasónapló hosszúnak tűnik, de gyorsan lehet vele haladni, pont a kevés cselekvés miatt.
  2. A vadkacsa öt felvonásos, minden felvonás külön bejegyzést kapott.
  3. Mivel a dráma kevés szereplőt mozgat, ezért csak az első felvonás elejére tettem táblázatot. Az összes többi felvonásban is ugyanaz a néhány szereplő van.

Első felvonás

Második felvonás

Harmadik felvonás

Negyedik felvonás

Ötödik felvonás

 

Anton Csehov – Sirály – Olvasónapló

Anton Csehov Sirály című művének részletes olvasónaplója

A jó hír az, hogy a Sirály csak négy felvonás, a rossz pedig az, hogy a felvonások elég hosszúak…

Első felvonás:

Szorin parkjának egy része. Széles fasor, amely a nézőtől a park belseje, egy tó felé vezet. A fasort házi színielőadás számára hevenyészett dobogó keríti el, úgyhogy a tó egyáltalán nem is látszik. A dobogótól jobbra és balra cserjés. Néhány szék, asztalka

Az imént nyugodott le a nap. A dobogón a függöny mögött Jakov és más cselédek; köhögés és kopácsolás hallatszik. Mása és Medvegyenko balról – sétából visszatérve – jön”

Medvegyenko és Mása sétálásból érkezik vissza az udvarházhoz.

Medvegyenko:

Teljes neve: Szemjon Szemjonovics Medvegyenko. Fiatal tanító, akinek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy mindig a pénzről, illetve annak hiányáról beszél. Mindig arra panaszkodik, hogy milyen kevés a fizetése (23 rubel) és abból még az anyját, a két húgát és az öccsét is támogatnia kell. Szerelmes Másába, a kedvéért minden nap hat versztát (orosz mértékegység, 1 verszta kb 1067 méter) gyalogol a Szorin-házhoz.

Mása:

Szorin jószágigazgatójának, Samrajevnek és feleségének, Polinának a lánya. Kezdetben elutasítja Medvegyenko közeledését. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy folyton tubákol, illetve majd később feltűnik, hogy még az orosz átlaghoz képest is sokat iszik.

Beszélgetésükből megtudjuk, hogy Medvegyenko szerelmes Másába, és a lány ezt tudja is. Viszonozni viszont nem akarja a fiatal tanító érzelmeit, nem tudja viszontszeretni. A lány szavaiból érezzük, hogy valaki mást szeret reménytelenül, de egyelőre nem tudjuk meg, hogy ki az.

Mását idegesíti, hogy Medvegyenko mindig csak a pénzhiányról, az anyagi javakról tud beszélni, míg a lány szerint a szegény ember is lehet boldog, ha szeretik, és ha szerethet.

Elsétálnak az udvarház parkjában felépített dobogó mellett, amin aznap este házi színházi előadást terveznek előadni. Az előadást Trepljov, a házigazda Szorin unokaöccse írta, és egyetlen főszereplője Zarecsnaja (Nyina) lesz, aki a tó túloldalán lévő birtok tulajdonosának lánya.

Érkezik Szorin és Trepljov is.

Szorin:

Teljes neve: Pjotr Nyikolajevics Szorin. A darab helyszínéül szolgáló udvarház tulajdonosa. 60 éves, nemrég ment nyugdíjba, és költözött le vidéki birtokára, miután 28 évig dolgozott államtanácsosként. Egészségi állapota nem a legjobb, ennek ellenére kedves, szerethető öregúr.

Trepljov:

Teljes neve: Konsztantyin Gavrilovics Trepljov. A mű egyik főszereplője. Szorin unokaöccse. 25 éves, kezdő író, egyelőre nem tudjuk meg, hogy tehetséges-e.

Szorin arról panaszkodik Trepljovnak, hogy mennyire nem való neki a falu. Nemrég költözött ide a városból, és nem találja itt a helyét. Trepljov egyetért nagybátyjával, az öregnek szerinte is a városban kéne élnie.

Közben odaérnek Medvegyenkohoz és Máshoz, akik a pódium közelében ácsorognak. Trepljov elküldi őket onnan, mondván, hogy majd mindenkit értesíteni fognak, ha kezdődik az előadás, de addig nem szabad ott lenni.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Shakespeare – Hamlet – Olvasónapló

Shakespeare Hamlet című művének részletes olvasónaplója színenként

Első felvonás 1. szín

Szereplők Helyszín
Bernardo, katonatiszt
Francisco, katona
Horatio, Hamlet barátja
Marcellus, katonatiszt
Hamlet apjának szelleme
Helsingőr
A királyi kastély előtti tér

A Hamlet olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A Hamlet szereplői betűrendben

A Hamlet szerelőinek viszonyrendszere – infógrafika, gondolattérkép

A történet a dániai Helsingőr városában, a királyi kastély előtti téren kezdődik. Éjszaka van és hideg.

A kastély előtt Bernardo, a katonatiszt őrködik. Az ő felváltására érkezik Francisco, a katona. Nem sokkal később érkezik a váltás többi része is, Marcellus, a katonatiszt és Horatio, Hamlet dán királyfi jó barátja.

Bernardo elköszön társaitól és pihenni megy, a három másik férfi, Marcellus, Francisco és Horatio pedig megkezdik az őrködést.

A három férfi beszélgetéséből hamar kiderül, hogy Horatio nem véletlenül csatlakozott az őrt álló katonákhoz. Az elmúlt két éjszakán ugyanis Dánia nemrég elhunyt korábbi királyának szelleme jelent meg az őrök előtt.

Ezt elmondták Horationak is, aki persze nem hitte el a dolgot, ezért csatlakozott most az őrséghez, hátha ezen az éjszakán is eljön a szellem.

És így is történik, hamarosan megjelenik a király szelleme. Az őrök megijednek, majd egymást biztatják, hogy valamelyikük szólítsa meg a szellemet.

Végül Horatio próbál beszélni vele, de a szellem nem válaszol, hanem eltűnik.

Horatiot komolyan elgondolkoztatja a dolog, eddig inkább mesének tartotta a szellemet. Most azonban saját szemével látta, hogy a meghalt király szelleme teljes harci páncélzatban kóborol a palota körül.

Horatio szerint ez túl sok jó nem jelenthet Dánia számára.

A beszélgetés innen hamar a politika felé kanyarodik. Marcellus kérdezi meg Horatiot, hogy az tud-e valamit arról a nagy készülődésről, ami az országban folyik.

Mindenhol ágyukat öntenek, fegyvereket, utánpótlást, élelmet halmoznak fel, hadihajókat építenek.

Horatio pedig elmondja a katonáknak – a nem is olyan egyszerű – okokat.

A Dániával szomszédos Norvégia egyik nagyhatalmú nemes ura, Fortinbas, párbajra hívta Dánia királyát. Azt a dán királyt, akinek szellemét az előbb Horatioék látták.

A dán király helyett azonban a fia, Hamlet állt ki Fortinbas ellen. Az életre-halálra menő párbaj tétje mindkét oldalon egy-egy birtok volt. Tehát ha Fortinbas győz, akkor kap bizonyos területeket Dániában, ha pedig a dán király diadalmaskodik, akkor ugyanekkora norvég területet kap.

A küzdelmet végül Hamlet, azaz a dánok nyerték, megölve Fortinbast.

A mostani nagy hadi készülődésnek pedig az az oka, hogy a megölt Fortinbas fia, akit szintén Fortinbasnak hívnak, nem tud belenyugodni apja vereségébe és halálába. Ezért sereget gyűjtött, amivel vissza akarja szerezni az apja által elveszített területeket.

Horatio, Marcellus és Francisco egyetértenek abban, hogy valószínűleg a közelgő háború az oka, hogy a király szelleme a palota körül kísért.

Ekkor jelenik meg újra a szellem, akit Horatio ismét megpróbál szóra bírni. Az őröknek úgy tűnik, hogy a királyi szellem már éppen válaszolna, amikor azonban felhangzik a hajnali kakasszó és a szellem eltűnik.

Hajnalodik tehát, az őrség véget ért, Horatio pedig elhatározza, hogy az éjszakai kísértetjárásról értesíti barátját, Hamletet. Horatio ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy, bár a királyi szellem velük nem állt szóba, de fiával, Hamlettel hajlandó lenne beszélni.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!