Zsiráf

A két koldusdiák szereplői betűrendben

Szerző:

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének összes szereplője betűrendben

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Ágnes A végrendelkező öregasszony unokahúga a 6. fejezetben. A vezetéknevét nem tudjuk meg, az asszony rá hagyja a házát. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik a nevét.
Apafi Mihály Erdély fejedelme, valós történelmi személyiség, bár Mikszáth nem fest róla túl hízelgő képet. A 7. fejezetben ő adományoz szép ruhát, nemességet és kardot Lacinak.
Apor István Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetéből. A 7. fejezetben ő és Boér Kristóf vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Babó János Pesti szabó. Amikor I. Lipót császár pesti látogatásakor épített ünnepi emelvény összeomlik, és Nesselroth Ágnest megmenti Laci, akkor az ő házába kopogtat be, hogy segítsenek ápolni Ágnest. Mellékszereplő.
Baló Mihály Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari hadagya. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben kap minimális szerepet.
Bánffy Dénes Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer jelenik meg a 7. fejezetben, amikor az erdélyi urak a túlvilágról vitatkoznak.
Beke Miklós Az előző évi nagyerdei csata győztesse, azaz a „fortissimus”, a legerősebb. Őt hívja ki, és győzi le Veres Pista, így megszerezve a csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt. Kabáról származik.

„Nagy, hórihorgas fickó volt, felgyűrt öklein pipaszárnyi vastagságban tündököltek az erek. Az inge szét volt szakítva a mellén a mai viaskodás folytán, s olyan nyakat láttatott, mint a bikáé, olyant, ami még Debrecenben is túlságig vastag.” (3. fejezet)
Béldi György Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, egyszer említik csak a nevét, amikor az urak a túlvilágról vitáznak a 7. fejezetben.
Bercsényi Miklós Gróf, főszereplő, Rákóczi fejedelem bizalmasa, egyébként valós történelmi személyiség. Többször keresztezi a fiúk útját, hol grófként, hol Rozsomák Jánosként.
Beta Pizsera apónak, a szegények fuvarosának egyik lova. A másik Fecske.
Bethlen Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem udvarában Gyulafehérváron. A keresztnevét nem tudjuk meg. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben jelenik meg, amikor az urak a túlvilágról vitatkoznak.
Birliné asszony Dobosék szomszédja a Csapó utcában. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik futólag a nevét.
Bodri Fekete kuvasz, amit Pista kap a végrendelkező öregasszonytól a 6. fejezetben, és mellé még 3 tallért. Kevésbé fontos szereplő, mint a fehér kutya, Dráva.
Boér Kristóf Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetében. A 7. fejezetben ős és Apor István vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Boglányi József Debreceni úr, akinek rossz pillanatban elejtett megjegyzése a 4. fejezetben komoly hatással lesz Veres Pista életére, mert azután akar mindenáron nemes lenni. Ő mutat rá ugyanis arra, hogy bár Pista megnyerte a nagyerdei csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt, csak éppen soha nem hordhatja.

Veres Pista ugyanis egy jobbágy fia, vagyis nem nemes, tehát nem hordhat kardot, azaz kardkötőre sincs szüksége.

Egyébként mellékszereplő, ezen a megjegyzésen kívül nincs szerepe a regényben.
Boncz Márton Veres Laci legénye, akit Pesten fogadott fel, amikor még gazdag volt.

„Marci víg fickó volt, mindenféle zsírral megkenekezett, roppant svádával és furfanggal megáldva, a amellett olyan ostoba arca volt, mint egy birkának” (10. fejezet)

Márton azonban közel sem volt ostoba: „Boncz Márton regényes hajlamú fickó volt, ki két év előtt még ott molnárkodott a tallósi malomban, melyet a Dudvág vize hajt; ábrándos lelke fölkergette Budára szerencsét keresni, s itt találkozott Lacival elzüllötten; az szolgálatába vette az öreget. Nagy színészi tehetség volt benne, bámulatosan tudott utánozni másokat s tettetni magát.” (12. fejezet)

Ezt a tulajdonságát használja ki, amikor „Habakuk prófétaként” beáll Bercsényi gróf szolgálatába, mint jós. Laci és Marci így tudják meg, hogy Pista miért raboskodik a sárospataki vári börtönében.

Marci jóságát mutatja, hogy akkor is Laci mellett marad, amikor annak elfogy a pénze, és nem tudja tovább fizetni. Később mégis elválnak útjaik, mert Marci olyan jól játssza a jóst, hogy Bercsényi magával viszi.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5

Mikszáth Kálmán – A két koldusdiák – Olvasónapló

Szerző:

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének részletes olvasónaplója fejezetenként

Első fejezet: Dobos néni és diákjai

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Dobos néni
Dobos bácsi		 1885-höz képest „valami kétszáz
vagy háromszáz esztendővel”
korábban		 Debrecen
Csapó utca
Dobos ház

Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A történet Debrecenben kezdődik, de a pontos időpontot eleinte nem tudjuk meg, csak következtetni lehet rá. A kisregény 1885-ben jelent meg, és az első fejezet ehhez képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban játszódik.

Rögtön megismerkedünk az egyik főszereplővel, Dobosné asszonyommal, aki a debreceni kollégiumtól nem messze, „egy alacsony földszintes házban” lakik a Csapó utcában.

Dobosné asszonyomnak két fő pénzkereseti forrása van: malacokat hizlal és diákoknak ad szállást.

Dobosnénak egyébként van férje is, de az ő keresztnevét nem tudjuk meg (egyelőre), mindenki csak úgy emlegeti, hogy „ a Dobos néni férje”. Ez nem véletlen, Dobosné asszonyom ugyanis igen határozott személyiség, nagy hangú, testes asszonyság, aki mindig a saját feje után megy, és ebben a férje sem tudja megakadályozni.

Dobos néni férje hentes, de csak azért végzi ezt a munkát, mert az apjától rámaradt a műhely, egyébként nem csak, hogy nem szereti a hentes munkát, de nem is igazán ért hozzá.

Dobos néniék háza tehát úgy néz ki, hogy az utca részre néz a hentes üzlet, bent az udvaron pedig a néniék lakása és a kosztos diákok szállása van.

Dobos néni egyszerre általában negyven-ötven malacot tart, és tíz olyan diákot, aki fizet a szállásért és a kosztért. Illetve ezeken felül van még két olyan diák is, akiket ingyen szállásol el és etet. Róluk a későbbiekben még lesz szó.

A diákok nyolc pengőt fizetnek havonta az ellátásért. Az ellátást pedig Dobos néni széleskörűen értelmezi: nem csak szállást és ételt jelent, hanem a néni ennél jóval többet foglalkozik a diákokkal. Leszidja őket, ha kell, tanácsot ad nekik, ha arra van szükségük, a gyengébbektől még a leckét is kikérdezi.

Dobos néni tehát alapvetően egy áldott jó természet, bár ezt gyakran sikerül neki eltitkolnia. A napok a Dobos házban meghatározott rendben zajlanak: a délelőtt azzal telik, hogy Dobos néni mindenkivel kiabál, beleköt a cselédek munkájába, mindenkit megsért, összeveszik a férjével. A délután pedig azzal, hogy a néni megpróbál mindenkit kiengesztelni.

Ettől függetlenül, vagy éppen ezért Dobos néni háza híres a debreceni diákok között, mindig telt ház van nála, bejutni hozzá szinte lehetetlen.

Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy Dobos néni a korabeli szokásnál jobban tartja a kosztos diákjait. Erre jegyzi meg Perecz István, Dobos néni rosszindulatú szomszédja, hogy:

„- Ej, ej, komámasszony, nem jó rendszer ez, nem jó! Adjon a diákoknak kevesebb húst és több hátba ütést! Majd meglássa, hogy jobban kijön velök!”

A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: koszt, nebuló, kolláció, patália

Jelentésüket itt találod.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Jókai Mór – Sárga rózsa – Olvasónapló

Szerző:

Jókai Mór Sárga rózsa című kisregényének részletes olvasónaplója fejezetenként

1. fejezet

A kisregény cselekménye a Hortobágyon játszódik. A pontos időpont nem derül ki, de azért következtetni lehet rá: több évtizeddel a szabadságharc után, de még a 1900 előtt.

Abban az időszakban, amikor az Alföldön még nem járt vasút, és a Hortobágyon szinte érintetlen volt a természet. A mocsarak nem voltak lecsapolva, a Hortobágy folyó még nem volt szabályozva, a környéken a természet vad törvényei uralkodtak.

A rövid első fejezetben rögtön megismerkedünk a két főszereplővel, bár a nevüket még nem tudjuk meg.

Kora hajnal van, és a zámi pusztán egy fiatal gulyásbojtár poroszkál lovával. Nem siet, és látszik rajta, hogy nagyon fáradt, gyakran elbóbiskol a nyeregben. Pedig sietnie kéne, mert a hajnali itatáskor már „munkahelyén”, a zámi puszta karámjánál kell lennie.

A haladását az is akadályozza, hogy minden alkalommal, amikor elszundít a nyeregben, elhagyja a kalapja mellé tűzött sárga rózsát. Ilyenkor megáll, visszamegy, megkeresi a rózsát, majd újra a kalapja mellé tűzi.

Látszik, hogy nagyon fontos neki az a sárga rózsa, oka van annak, hogy mindig visszamegy érte, egy számára kedves embertől, valószínűleg egy lánytól kapta.

Hamarosan látja, hogy vele szemben egy másik lovas, egy csikósbojtár közeledik. A két fiatalember ismeri, és ennek megfelelően köszönti is egymást. Megkapjuk a két bojtár leírását is:

„A gulyásbojtár széles vállú, csontos termet, vastag nyakkal, köpcös derékkal: arcvonásai duzzadók, két orcája pirospozsgás, álla, szája, szemöldöke csupa hetykeség, kis bajusza hegyesre kipödörve; gesztenyeszín haja kerekre levágva; a szemei dióbarnák, de első látásra azt hinni, hogy zöldek.

A csikósbojtár alakja pedig karcsú derékban, de vállban és csípőben kifejlett, hatalmas domború mellkassal; arcszíne olyan, mint az aranyozott bronzé, monyorú metszéssel; tökéletes szépségű száj, orr és szemöldök, ragyogó kis fekete szem; fekete bajusza magától kunkorodik fölfelé; szénfekete haja is természetes langos csigákban borul a két vállára.”

A csikósbojtár azonnal kiszúrja a sárga rózsát a gulyásbojtár kalapja mellett:

„– Ejha! De szép sárga rózsa van a süveged mellett, cimbora!

– Hát van annak, aki megszolgálja.

– No csak aztán meg ne bánja, aki megszolgálta.”

Ez tulajdonképpen egy burkolt fenyegetés a csikósbojtár részéről, úgy tűnik, hogy a csikósbojtár pontosan tudja, hogy kitől, honnan lehet olyan sárga rózsát szerezni. És nagyon nem tetszik neki, hogy azt a virágot a gulyásbojtár süvege mellett látja.

A szóbeli összezörrenésnek egyelőre nincs folytatása, a két legény megsarkantyúzza a lovát, és ellenkező irányba elvágtatnak.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

A két lotti szereplői betűrendben

Szerző:

Erich Kästner A két lotti című regényének szereplői betűrendben

 

Anni Lásd: Habersetzer
Benno Lásd Grawunder
Bernau A Müncheni Képes újság főszerkesztője, Körner asszony főnöke.
Brigitte Luise osztálytársa (és a nyári táborban is együtt vannak a történet elején)
Bruckbaur kisasszony Luise egyik tanár, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Christine A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Eipeldauer úr Fényképész a nyári tábor melletti faluban. Luise és Lotte nála csináltatnak magukról fényképet. Eipeldauer úrnak annyira megtetszik a két kislány, akik bár állítólag nem ismerik egymást, mégis a megszólalásig hasonlítanak egymásra, hogy elküldi a képüket és a történetüket a Müncheni Képes Újságnak.

Ennek az újságnak a képszerkesztője Luiselotte Körner, az ikrek anyja. Amikor a kép a kezébe kerül, akkor rájön, hogy a lányok találkoztak a nyár táborban, és tudják, hogy ikrek.
Franz Az Iperial szálloda éttermének pincérje, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Gabele Festő, a Palffy melletti lakásban lakik. Később a szülők újbóli házasságkötésénél az egyik tanú. Lotte ötlete alapján elcseréli a lakását Palffy műtermével, így a festőnek lesz egy napfényes műterme, Palffy pedig az othona melletti lakásban dolgozhat, az használhatja alkotóhelynek, így nem kell messzire mennie a családjától.
Gerda kisasszony Nevelőnő a nyári táborban a Bühl-tavi Tó-Bühlben, ahol Luise és Lotte megismerkednek, és rájönnek, hogy valójában ikrek.
Gerlach Teljes neve: Irene Gerlach. Palffy karmester úr ismerőse, majd egyre közelebbi viszonyba kerülnek. A hölgy egyértelmű célja, hogy mindenáron feleségül menjen a karmesterhez, nem azért, mert szerelmes belé, hanem a férfi társadalma rangja vagyona miatt.

Számító, már-már gonosz nőszemély, aki csendes háborút vív Lottéval (Luise szerepében) Palffy karmester figyelméért.
Grawunder Teljes neve: Benno Grawunder. A Bécsi Első Kerületi Anyakönyvi Hivatal tisztviselője. Ő adja össze Ludwig Palffy-t és Luiselotte Körnert, amikor azok újra összeházasodnak. Egyébként mellékszereplő.
Gstettner kisasszony Luise egyik tanárnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Hilde Sturm A nyári tábor egy gyerek résztvevője, mellékszereplő, csak egyszer említik meg a nevét.
Habersetzer Teljes neve: Anni Habesetzer, Lotte osztálytársa Münchenben, ezért amikor Lotte szerepében Luise-szal találkozik, akkor Lousie-nak először fogalma sincs, hogy kicsoda. Mikor végre rájön, akkor a Lottétól kapott jegyezetekből kiderül, hogy Anni a magasságát és a súlyát kihasználva gyakran bántja a kisebb gyerekeket, főleg Ilse Mercket.

Luise ezt nem felejti el, és később felpofozza Annit.
Huber A hentesmester, Luise (Lotte) szerepében nála veszi Münchenben, a Prinz Eugen utca sarkán a negyed kiló leveshúst.
Ilse Lásd Merck
Irene Lásd Gerlach
Kilian úr Lotte iskolájának igazgatója Münchenben.
Körner Az ikrek anyjának, Luiselotténak a vezetékneve, a válás után ezt a nevet kapta Lotte is, ezért van az, hogy az egyik lányt Luise Palffy-nak, a másikat Lotte Körnernek hívják.
Linnekogel kisasszony Lotte egyik tanárnője.
Lotte A regény egyik főszereplője. A történet kezdetén 9 éves, teljes neve Lotte Körner, az anyjával, Luiselotte Körnerrel él Münchenben.
Ludwig Az ikrek apjának a keresztneve. Teljes neve Ludwig Palffy, karmester  a Bécsi Állami Operházban. Lásd még: Palffy
Luise A regény egyik főszereplője. A történet kezdetén 9 éves, teljes neve Luise Palffy, az apjával, Ludwig Palffy karmesterrel él Bécsben.
Luiselotte Az ikrek anyja, lánykori nevén Luiselotte Körner. Az ikrek az ő nevét kapták „megfelezve”.
Merck Teljes neve: Ilse Merck. A történetben nem játszik szerepet, személyesen nem is találkozunk vele, csak a nevét említik párszor. Ő az a kislány, akit Anni Habersetzer terrorizál.
Monika A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Muthesiusné A nyári tábor vezetője
Palffy Luise és az apja vezetékneve. A szülők válása után az ikrek anyja visszavette a lánykori nevét (Körner), és ezt a nevet kapta Lotte is. Ezért van az, hogy az egyik lányt Luise Palffy-nak, a másikat pedig Lotte Körnernek hívják.
Pepike Strobl udvari tanácsos kutyája. Humoros jelent, amikor egyedül a kutya ismeri fel, hogy a nyári táborból valójában nem Luise jött haza, hiszen nincs „Luise-szaga”, de senki sem figyel rá, elvégre csak egy kutya.
Resi Palffy karmester házvezetőnője
Steffie A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, a tábor végén levelet kap otthonról, amiben a szülei közlik vele, hogy elválnak. Sovány vigasz, de a tábor végi ünnepségen ő nyeri meg tombolán a fődíjat: egy pár korcsolyát.
Strobl Udvari tanácsos, orvos, Palffy karmester ismerőse, van egy kutyája, Pepike. Palffy őt hívja, amikor Luise (igazából Lotte) megbetegszik.
Trude Luise osztálytársa (és a nyári táborban is együtt vannak a történet elején)
Ulrike kisasszony Nevelőnő a nyári táborban a Bühl-tavi Tó-Bühlben, ahol Luise és Lotte megismerkednek, és rájönnek, hogy valójában ikrek.
Wagenthalerné Egy vegyeskereskedés tulajdonosa Münchenben, Luise (Lotte szerepében) nála vásárol be.




Erich Kästner – A két lotti – Olvasónapló

Szerző:

Erich Kästner: A két lotti című regényének részletes olvasónaplója

Első fejezet

A két lotti olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

A történet egy képzeletbeli hegyi falucska, a Bühl-tavi Tó-Bühl gyermeküdülőjében kezdődik, valamikor a nyári hónapokban. Az időpontot nem tudjuk meg, de regény 1949-ben jelent meg, valószínűleg a cselekmény is ekkoriban játszódik.

A gyereküdülőben 9-14 év közötti lányok töltik a nyaralásukat néhány gondozónő felügyelete alatt, vidám, gyerekzsivajtól hangos hely, ahol mindig történik valami.

A történet kezdetén a lányok éppen a tóban fürdenek, amikor gongütés jelzi, hogy ideje ebédelni. A lányok kitódulnak a vízből, különösen egyikükre kell figyelni, a 9 éves Luise Palffy-ra.

Luise Palffy Bécsből érkezett, és láthatóan ő a lánytársaság egyik hangadója, szeleburdi, cserfes kislány, akinek mindig, mindenre megvan a válasza.

A lányokat a nevelőnő, Ulrike kisasszony tereli be az üdülő épületébe, hogy megebédeljenek.

Ezen a napon egyébként a szokásosnál is nagyobb a ricsaj és az izgalom a lányok között, ugyanis ebéd utánra új csoportot várnak az üdülőbe: 20 új lány érkezik Dél-Németországból.

Ebéd közben Luise és két barátnője – Trude és Brigitte – azt találgatják, hogy vajon milyenek lesznek az új jövevények, hány évesek, milyen játékokat hoznak, stb., stb.

Kora délután valóban megérkezik a busz a közeli vasútállomásról, az új lányok a sofőr segítségével szállnak le, és szedik le a csomagokat a járműről.

Minden rendben halad, egészen az utolsó kislány kiszállásáig. Amikor leszáll a buszról, akkor mindenki elnémul, mert az új lány a megszólalásig hasonlít Luise-ra.

Egyetlen különbség van csak közöttük: az új lány két copfban hordja a haját, míg Luise haja ki van engedve.

A hasonlóság döbbenetes, mindenki meglepődik, még Ulrike kisasszony sem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, ezért úgy dönt, hogy beviszi a lányokat a gyermeküdülő igazgatónőjéhez.

Muthesiusné, az igazgatónő, is meglepődik a két lány elképesztő hasonlóságán, az ő kérdéseire adott válaszokból derül ki, hogy a lányok soha nem találkoztak korábban, nem ismerik egymást.

Ekkor tudjuk meg az új lány nevét is: Lotte Körner Münchenből.

A hasonlóság tehát csak a véletlen művének tűnik, bár az is igaz, hogy ezt Luise viseli rosszabbul, láthatóan nem akar barátkozni Lotte-val, ki is szalad az igazgatónő irodájából.

Muthesiusné gyorsan napirendre tér a két egyforma kislány esetén, és ha már Lotte ott van, akkor gyorsan beírja az ilyenkor szokásos adatokat a tábor könyvébe. Kezdve Lotte születési idejével. (Figyelem! Ennek a későbbiekben még jelentősége lesz!)

Az egyforma lányok esete természetesen izgalomba hozza az egész üdülőt. Luise az udvaron duzzog barátnői társaságában, nagyon rossz néven veszi, hogy idejön egy új lány, aki a megszólalásig hasonlít rá.

Lotte eközben a holmiját pakolja ki a szobájában, a többi között egy képet az édesanyjáról.

Ebédnél az igazgatónő döntése szerint Luise-nek és Lotténak egymás mellé kell ülnie. A feszültség tapintható a teremben, mindenki az egyforma lányokat bámulja.

Luise rögtön ki is használja a lehetőséget a bosszúra, és asztal alatt bokán rúgja Lottét, aki viszont úgy tesz, mintha meg sem érezte volna a rúgást.

A két lány hasonlósága ebéd közben a felnőttek asztalánál is téma: Ulrike kisasszony és Gerda kisasszony arról csevegnek, hogy a két lány talán asztrológiai iker, azaz hiába nem ismerik egymást, azért hasonlítanak annyira, mert ugyanabban a másodpercben születtek.

Muthesiusné végül úgy dönt, hogy a két lánynak egymás melletti ágyban kell aludnia, hátha akkor megbékélnek egymással.

A feszültség azonban este sem oldódik a két lány között, éberen fekszenek az ágyban: Luise dühös a hasonlóság miatt, Lotte pedig inkább szomorú és az édesanyja után vágyakozik, végül el is sírja magát, de ezt próbálja minél kisebb zajjal tenni, hogy Luise ne hallja meg.

Luise persze észreveszi, hogy a másik lány sír, és hirtelen már nem is érzi olyan felháborítónak a hasonlóságot, átnyúl a másik ágyra és tétován megsimogatja Lotte haját.

A néma fegyverszünet tehát megköttetett a két lány között.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12