Homérosz – Odüsszeia – Olvasónapló

Tizenötödik ének: Télemakhosz megérkezik Eumaioszhoz.

Az Odüsszeia olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

 

Pallasz Athéné eközben Spártába megy, hogy a Meneláosznál vendégeskedő Télemakhoszt arra biztassa, térjen most már haza.

Éppen éjszaka van, amikor megérkezik Meneláosz palotájához, Télemakhosz és Nesztór fia a tornácon alszanak.

Pallasz azt mondja Télemakhosznak, hogy térjen most már haza, mert egyre jobban durvul a helyzet Odüsszeusz házában: a kérők egyre szemtelenebbek, Pénelopé pedig egyre jobban gyengül.

Főleg az egyik kérő, Eurümakhosz tűnik esélyesnek, mert ő kínálja a legnagyobb kincset, ha Pénelopé felségül megy hozzá.

Ráadásként figyelmezteti Télemakhoszt, hogy a kérők csapdát állítottak neki az Ithaka és Szamosz szigetei közötti szorosban.

Télemakhosz ne arra hajózzon haza, hanem másfelé kerüljön, az istenek majd megfelelő szelet adnak neki. Amikor egy bizonyos ithakai földnyelvhez ér, ott szálljon ki, az embereit küldje haza, ő pedig menjen el Eumaioszhoz, apja hűséges kondásához.

Töltse nála az éjszakát, a kondást pedig küldje el Odüsszeusz házába, hogy értesítse az anyját, Pénelopét, hogy szerencsésen visszatért Püloszból.

Télemakhosz természetesen azonnal indulni akar, de Nesztór fia rámutat, hogy nem kelhetnek útra az éjszaka közepén, ráadásul Meneláosztól is illik elbúcsúzni, tehát kénytelen megvárni a hajnalt.

Télemakhosz már tűkön ül, de igazat ad Peisztartosznak, ki kell várni a reggelt. De még akkor sem tudnak csak úgy egyszerűen elszabadulni.

Meneláósz ugyanis bőséges reggelit hozat, majd áldoznak az isteneknek és gazdagon megajándékozza Télemakhoszt, vagyis Odüsszeusz fia kénytelen betartani a protokollt.

Végül mégis sikerül útnak indulniuk, és ekkor isteni jelet is kapnak: az égen egy sas száll karmai között egy hízott lúddal, majd jobbfelé elrepül.

Télemakhosz Meneláósztól kérdezi, hogy vajon kinek szól és mit jelent az égi jel. Meneláósz eltöpreng a válaszon, de helyette a felesége, Szép Heléna fejti meg a jelet: szerinte a sas azt jelenti, hogy Odüsszeusz sok-sok bolyongás után végre hazatér, sőt, az is lehet, hogy már otthon is van.

Télemakhoszt persze reménnyel tölti el a jóslat, vágtatva indulnak haza. Éjszaka ugyanúgy megszállnak Dioklész házában, mint az odaúton, majd másnap Pülosz közelébe érnek.

Nesztórhoz azonban már nem mennek be, mert Télemakhosz nagyon siet és tanult Meneláosz vendégszeretetéből. Tudja, hogyha bemegy elbúcsúzni Nesztórtól, akkor az nagyon sokáig fog tartani: áldozat az isteneknek, étkezés, mindent el kell mesélni, ami történt.

Ezért arra kéri Nesztór fiát, Peisztratoszt, hogy a nevében mentse ki őt Nesztór előtt, őt pedig vigye rögtön a hajójához, hogy minél hamarabb indulhasson.

Peiszosztrtosz megérti Télemakhosz sietségét és annak ellenére segít neki, hogy tudja, Nesztór dühös lesz, amiért Télemakhosz nem búcsúzott el tőle.

Télemakhosz tehát siet, de annyira azért nem kapkod, hogy a hajóút előtti kötelező áldozatot az isteneknek ne mutassa be.

Az áldozatot azonban váratlan közjáték zavarja meg, ugyanis egy Theoklümenosz nevű jós jelenik meg váratlanul a hajó mellett és arról érdeklődik, hogy kicsoda Télemakhosz.

Télemakhosz pedig nem titkolja kilétét: elmondja, hogy ő Odüsszeusz fia és azért érkezett, hogy az apjáról tudjon meg híreket.

Theoklümenosz ezután bevallja, hogy ő pedig Argoszból menekül, mert megölt egy törzsebeli embert és most üldözik. Arra kéri Télemakhoszt, hogy engedje fel a hajójára.

Theoklümenosz jól számított, amikor hazájától távol lévő bolyongónak állította be magát, mert Télemakhosz megsajnálja és felengedi a hajójára.

Télemakhosz emberei közben végeztek az előkészületekkel és a hajó végre útnak indulhat. Pallasz Athéné pedig jó szelet ad nekik, így sebesen haladnak Ithaka felé. Télemakhosz út közben azon tűnődik, hogy vajon higgyen-e Pallasznak és tényleg épségben hazaér.

A történet itt visszaugrik a kondás házába, ahol Eumaiosz és Odüsszeusz vacsoráznak éppen.

Odüsszeusz elhatározza, hogy újabb próba elé állítja Eumaiosz, hogy vajon marasztalja-e még a házában, vagy elküldi.

Ezért arra kéri a kondást, hogy másnap adjon neki egy kísérőt, akivel be tud menni a városba. Az a terve, hogy ott koldulni fog, illetve elmegy Odüsszeusz házához, hogy híreket vigyen Pénelopénak. Abban reménykedik, hátha kap ott valami munkát is, ha mást nem a kérőktől: hiszen állítása szerint jól tud tüzet gyújtani, húst szelni, stb.

Eumaiosz azonban ezt a próbát is kiállja, mert nem akarja elküldeni a koldust, sőt megpróbálja lebeszélni a távozásról, mondván, hogy a kérők mind dölyfös emberek, akiknek szolgái sokkal jobb ruhákban járnak, mint a koldus. Odüsszeusz házában csak gúnyt és sértegetéseket kapat.

Jobban jár, ha marad a kondásnál, ott szívesen látják és ellátják.

Odüsszeuszt meghatja Eumaiosz kedvessége és jószívűsége, amiért az hajlandó segíteni egy hazátlan kolduson, megszabadítva ezzel a bolyongástól. Márpedig Odüsszeusz tudja, mit beszél, hiszen ő maga is évekig bolyongott a világban.

Ezután még mindig a koldus képében arra kéri Eumaioszt, hogy meséljen neki Oüsszeusz szüleiről, mi van velük, élnek-e még.

A kondás elmondja, hogy Odüsszeusz apja, Láertész él még ugyan, de visszavonult egy vidéki tanyára, ahol minden nap csak azért imádkozik, hogy Zeusz ölje meg végre, mert már belefáradt abba, hogy a fiára vár és soha, semmilyen hírt nem kap felőle.

Odüsszeusz anyja pedig már meghalt, éppen abba halt bele, hogy semmit sem tudott a fiáról – ezt Odüsszeusz már egyébként is tudta, hiszen találkozott az anyja szellemével az alvilágban.

Eumaiosz különösen sajnálja Odüsszeusz anyjának halálát, mert az úrnő mindig jól bánt vele, sőt, amikor kiskorában a házba került, akkor szinte saját fiaként nevelte.

Eumaiosz elejtett szavai kíváncsivá teszik Odüsszeuszt és rákérdez, hogy honnan is származik a kondás és hogyan került Odüsszeusz családjához. Eumaiosz pedig elmeséli a származását, élettörténetét:

Szürié szigetéről származik, amelyen két város áll. Mindkét városnak Eumaiosz apja, Ktésziosz volt a fejedelme.

Élt Ktésziosz házában egy Szidónból származó, szép rabszolganő, a gazdag Arübász lánya, aki Ktésziosz tengeri rablóktól vett meg.

Egy nap phoinix hajósok érkeztek a szigetre, akik közül az egyik elcsábította a rabszolgalányt, majd rávette, hogy menjen velük.

A lány beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy a hajósok megígérik, sértetlenül hazaviszik őt. Cserébe az ígéri, hogy arany edényeket fog elhozni a gazdája házából, ráadásként pedig a rábízott kisgyereket (ő lesz majd Eumaiosz, a kondás) is elhozza, akit aztán a hajósok jó pénzért eladhatnak rabszolgának.

Az egyezség megszületett és végre is hajtják. Miután a phoinix hajósok végeztek a kereskedéssel, értesítik a rabszolgalányt, hogy ideje indulni. Az pedig viszi a megígért arany edényeket és a kisfiú Eumaioszt.

A rabszolgalány viszonylag hamar elnyeri büntetését, mert még a hajóúton lenyilazza őt Artemisz istennő, azaz meghal valamilyen betegségben.

A hajó végül kiköt Ithaka partjainál, ahol Eumaioszt Odüsszeusz apja, Láertész veszi meg  a hajósoktól. Így került Eumaiosz Ithakába és lett belőle Odüsszeusz családjának kondása.

Odüsszeuszt megindítja a történet, nem is nagyon tudja mással vigasztalni a kondást, mint hogy legalább annyi szenvedés után jószívű gazdája lett.

A beszélgetés alatt eltelt a idő, ideje nyugovóra térni.

Eközben Télemakhosz hajójával partra száll annál az ithakai földnyelvnél, amit Pallasz Athéné tanácsolt neki. Télemakhosz kiszáll, majd utasítja az embereit, hogy vigyék a hajót Ithaka kikötőjébe, míg ő a kondáshoz megy.

Ekkor szólal meg Theoklümenosz, a jós, hogy vele mi legyen, ki fogja őt Ithakán befogadni.

Télemakhosz szerint egyéb esetben a saját házához hívná a jóst, de most rossz idők járnak az Odüsszeusz házra, ő maga nincs otthon, a kérők pedig aligha engedik be az idegent.

Télemakhosz ezért azt ajánlja, hogy Theoklümenosz menjen  kérők egyik vezérének, Eurümakhosznak a házához, ott biztos szívesen látják.

Amint ezt Télamakhosz kimondja, egy sas száll el jobbról felettük, karmában egy galambot tart, aminek kihullik egy tolla és éppen Télemakhosz és a hajója közé esik a földre.

Nem hiába jós Theoklümenosz, az égi jelből rögtön megállapítja, hogy Odüsszeusz nemzetsége a legerősebb és legelőkelőbb Ithakában, és örökké uralkodni fognak a szigeten.

Télemakhosznak tetszik a jóslat, és ha mást nem is, de Theoklümenosz legalább annyit elér vele, hogy Télemakhosz egyik közeli barátjára és hajóstársára, Peiraioszra bízza a jóst, lássa az vendégül a saját házában.

A hajó továbbmegy a kikötő felé, Télemakhosz pedig egyedül indul neki, hogy felkeresse a kondást, ahogy azt Pallasz Athéné meghagyta neki.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..