Homérosz – Odüsszeia – Olvasónapló

Huszonharmadik ének: Pénelopé felismeri Odüsszeuszt.

Az Odüsszeia olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

 

Eurükleia persze rohan az úrnőjéhez, hogy értesítse, megérkezett Odüsszeusz. Pénelopé az egész mészárlást átaludta, köszönhetően a Pallasz Athéné által rábocsátott isteni álomnak.

Pénelopé természetesen  nem hisz a dajkának, szerinte az asszony eszét elvette az öregség, és ha nála kevésbé szeretett szolga ébresztette volna fel ilyen hírrel, akkor komoly büntetést kapott volna.

Eurükleia azonban nem hagyja magát, ragaszkodik hozzá, hogy igenis Odüsszeusz érkezett meg és végzett a kérőkkel. Télemakhosz már régen tudott arról, hogy apja Ithakán van, de megígérte neki, hogy nem mondja el.

Pénelopé végre felfogja, hogy a dajka igazat mondott, és teljesült az, amire 20 éve várt. Most azt akarja megtudni, hogy Odüsszeusz hogyan tudott leszámolni a kérőkkel, hiszen egyedül volt.

Eurükleia erre már nem tud válaszolni, hiszen a többi szolgálólánnyal együtt bezárkózott a szállására, csak a csatazajt hallotta. Majd, miután minden elcsendesedett, Télemakhosz hívta ki a nagyterembe, ahol addigra már csak a kérők holtteste maradt.

Pénelopé számára azonban túl hihetetlen a történet, kijelenti, hogy Eurükleia nem mondhat igazat, ha meg is haltak a kérők, akkor is, biztosan egy isten ölte meg őket azért, mert tiszteletlenek voltak. Odüsszeusz nem lehetett, mert nem jött haza, nem is fog már soha.

A dajkának kezd elege lenni Pénelopé makacsságából, bedobja a végső bizonyítékot: kijelenti, hogy ő is felismerte Odüsszeuszt, amikor a lábát mosta, felismerte a vadkan ejtette sebet a lábán, de Odüsszeusz parancsára nem árulhatta el Pénelopénak.

Pénelopé továbbra sem hisz a dajkának, de arra legalább hajlandó, hogy lemenjen a nagyterembe, hogy megnézze a kérők hulláit.

És Odüsszeusz lent várja Pénelopét, szótlanul, vérmocskosan, a harctól kimerülten. Egymással szemben áll tehát férj és feleség, akik 20 éve nem látták egymást.

Pénelopé annyira megrendül, hogy nem biztos benne, egyáltalán felismeri a férjét az előtte álló férfiban.

A kitörő egymásra találás tehát – egyenlőre – elmarad, Télemakhosz pedig nem is érti, hogy miért. Értetlenkedve kérdezi anyjától, hogy miért nem megy közelebb 20 éve nem látott férjéhez.

Pénelopé azonban továbbra is megrendült és bizalmatlan, közli, hogy ha ez a férfi valóban Odüsszeusz, akkor azért még egy próba elé állítja, amiből majd kiderül, hogy valóban ő az, vagy sem.

Télemakhosz tovább értetlenkedne, de most végre megszólal Odüsszeusz is. Kijelenti, hogy Pénelopénak igaza van és ő bátran áll felesége bármilyen próbája elé.

Előtte azonban utasítja Télemakhoszt és az embereit, meg a szolgákat, hogy mindenki fürödjön meg, öltözzön szép ruhába, a lantos pedig kezdjen el játszani. Vagyis tegyenek úgy, mintha lakodalom lenne a házban.

Hadd higgyék azt az utcai járókelők, hogy Pénelopé végre igent mondott valamelyik kérőjének.

A látszat fenntartása azért is fontos, mert Odüsszeuszt azt még nem találta ki, hogy hogyan fog megmenekülni bosszúja következménye elől: ugyanis a kérők híres, nemes emberek voltak királyok, fejedelmek, vagy azok fiai. Óriási botrány lesz belőle, ha kiderül, Odüsszeusz mindet lemészárolta.

Ezután Odüsszeusz is lemossa magáról a vért, majd tiszta ruhát vesz, sőt Pallasz Athéné fúj rá egy kis isteni szépséget is, majd újra Pénelopé elé járul.

Pénelopé kijelenti, hogy természetesen most már elhiszi, hogy Odüsszeusz, a férje áll előtte, de oly sok év távollét után kell neki egy kis idő, amíg megszokja, hogy megérkezett.

Ezért utasítja a szolgákat, hogy a hálószobából vigyék ki Odüsszeusz ágyát, hogy a hős lepihenhessen.

Ez az utolsó próba, ami elé Pénelopé a férjét állítja. Rájön erre Odüsszeusz is, amikor kijelenti, hogy az ő ágyát aligha fogja bárki is elmozdítani a hálószobából, mivel az egy olyan fatörzsből van kifaragva, ami köré Odüsszeusz a házat építette.

Mivel pedig Pénelopé hálószobájába más férfi, mint a férje soha nem tette be a lábát, így Pénelopé végre elhiszi, hogy az, aki előtte áll, nem csak úgy néz ki, mint Odüsszeusz, hanem az is.

Pénelopé zokogva ugrik Odüsszeusz nyakába.

Odüsszeusz is meghatódik és ha már szóba került az ágy, akkor javasolja feleségének, hogy vonuljanak is vissza a hálószobába, hiszen 20 évet kell bepótolniuk.

Meg egyébként is, Odüsszeusz nem sokáig maradhat, mert hamarosan messzire kell mennie.

Ez persze beakad Pénelopénak, aki tudni akarja, hogy hova kell mennie a férjének, hiszen épp csak hazaért.

Odüsszeusz pedig elmondja, hogy Teirasziász, a vak jós mondta neki az alvilágban, hogy ha lemészárolja a kérőket, akkor azután még sok várost kell bejárnia vállán egy evezővel, mire végül eljut egy olyan helyre, ahol az emberek még soha nem hallottak a tengerről és az evezőt péklapátnak nézik.

Azon a helyen szúrja le az evezőt és áldozzon Poszeidónnak, majd térjen haza és áldozzon sorban az össze istennek. Akkor talán megbocsátást nyer és az istenektől békés, hosszantartó öregkort kaphat.

Odüsszeusz végül kijelenti, hogy elég a beszédből, legalábbis egyenlőre, ideje visszavonulni a hitvesi ágyba.

Így is tesznek és miután első éhségüket csillapítják, Odüsszeusz részletesen elmeséli, hogy milyen kalandokat élt át, merre bolyongott és milyen nehézségeket kellett legyőznie, mire végre hazatért.

Az éjszaka gyorsan eltelik, hajnalban Odüsszeusz közli Pénelopéval, hogy ő most elmegy, meglátogatja az apját.

Odüsszeusz azzal is tisztában van, hogy tovább aligha akadályozhatják, hogy híre ne menjen a kérők lemészárlásának, ezért utasítja Pénelopét, hogy a szolgákkal együtt zárkózzon be és senkit se eresszen a házba, amíg Odüsszeusz meg nem oldja ezt a problémát.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..