William Golding – A legyek ura – Olvasónapló

Hatodik fejezet – A repülő szörny

Végül Jackék is visszatérnek a kunyhókba, semmit sem találtak a sötétben a szigeten. Mindenki elalszik.

Az éjszaka közepén aztán mégiscsak érkezik a felnőttek világából egy jeladás, csak éppen senki sincs ébren, hogy észrevegye.

A sötét égen ugyanis feltűnik egy repülő, amit találat ért, fénycsíkot húzva belezuhan a tengerbe.

Figyeljük meg, hogy a fiúk repülőjét is lelőtték, úgy kerültek a szigetre. Tehát a külvilágban háború van, de az nem derül ki a regényből egyértelműen, hogy melyik háborúról van szó. Az Olvasó csak következtetni tud a gyerekek ruhájából, beszédéből és az általuk tárgyalt témákból arra, hogy valószínűleg a 2. Világháborúról van szó. Később majd látni fogjuk, hogy mégsem 🙂

Az égő repülőből egy ejtőernyős ugrott ki, akit a szél éppen a szigetre sodort. Mire földet ér a hegyoldalban, az ejtőernyős már halott. Azt nem tudjuk, hogy az ugrás közben halt meg, vagy a földet éréskor.

A szél belekap a hulla ejtőernyőjébe és felvonszolja a hegyoldalon, a sziklák közé, ahol az ernyő beakad. Az ejtőernyős most ülő helyzetben van, fejét a térdére hajtva. Mivel még mindig rajta van az ernyő, ami lelóg a szikláról, ezért amikor az ernyőbe belekap a szél, akkor megmozdítja a hullát is. Olyan, mintha a test felemelné a fejét a térdéről, majd visszaeresztené, aszerint, ahogy a szél fújja az ernyő anyagát.

Az ejtőernyős pilóta holtteste annak a helynek a közelében van, ahol a fiúk a tüzet őrzik és táplálják a hegy tetején.

A tűzőrséget most Sam és Eric, az ikrek látják el, azonban képtelenek ébren maradni, azért nem is látják, ahogy a halott pilóta leereszkedik a szigetre.

Hajnalban ébrednek fel, amikor a tűz már majdnem kialudt. Sietve élesztik fel a lángokat, amikor a félhomályban Erik meglátja az ücsörgő hullát, ami a szél mozgásának megfelelően emlegeti a fejét. Persze az ikrek nem látják jól a testet, nem ismerik fel, hogy miről van szó, de rettentően megijednek, és mindenen átgázolva futnak le a hegyoldalon a kunyhókhoz.

Ralph azonnal gyűlést hív össze, ahol az ikrek elmesélik, hogy mi történt.

„– Szőrös volt. Valami mozgott a feje mögött… szárnyak!

– A szörny is mozgott…

–… s az szörnyű volt. Úgy láttuk, hogy felül…

– A tűz jól világított…

–… épp akkor raktuk meg…

– Egy nagy csomó fát tettünk rá…

– Szeme is van…

–… foga…

–… karmai…

– Elrohantunk, amilyen gyorsan csak tudtunk…

– Nekimentünk mindenfélének…

–… a szörny követett…

– Láttam a fák mögött suhanni…

–… engem majdnem elért…”

Figyeljük meg, hogy Ericék nem mondanak igazat, mert mindketten aludtak és nem a tűzre vigyáztak, vagyis nem igaz, hogy a „tűz jól világított”.

Mindenki nagyon megijed, csak Jack lelkesedik be azonnal.

„-Ez lesz az igazi vadászat!… Ki tart velem?”

Ralph próbálja csitítani, mondván, nincsenek megfelelő fegyvereik ahhoz, hogy szembeszálljanak a szörnnyel. De Jacket nem lehet leállítani, gyávasággal vádolja Ralphot.

Közben a kagyló Röfihez kerül, tehát csak ő beszélhetne, de Jack folyton a szavába vág, Röfi pedig mindig figyelmezteti, hogy nála van a kagyló. Jacknek elege lesz.

„– A kagyló… a kagyló! – üvöltötte Jack. – Semmi szükségünk többé a kagylóra. Tudjuk mi már nagyon jól, hogy kire kell hallgatni. Mi haszna volt annak, hogy Simon beszélt… vagy Bili, vagy Walter? Itt az ideje, hogy némelyek megtanulják, csöndben kell maradni, és ránk bízni, mit határozunk…”

Vagyis Jack először mondj ki, hogy a csapat tagjai nem egyenrangúak, hanem vannak a vezetők és az alárendeltek.

Ralph szerint viszont a legfontosabb a tűz, azzal kéne először foglalkozni.

„– Hát itt mindenki elvesztette a józan eszét? Újra kell gyújtanunk a tüzet, de ez neked eszedbe sem jut, Jack! Vagy csakugyan nem akarunk szabadulni innen?”

Persze mindenki azt akarja, hogy megmentsék őket, a feszültség ezzel megenyhül. Ralph azt tudakolja, hogy van-e a szigetnek olyan pontja, amit Jack a vadászatai közben még nem fedezett fel. Jack elmondja, hogy a sziget hátsó részén van egy rész, ahol a sziklák egymásra torlódnak, ott még nem járt.

A „nagyok” Ralph és Jack vezetésével elindulnak a sziget hátsó részébe. Amikor odaérnek Ralph vállalja, hogy egyedül megy fel a sziklákon a még felfedezetlen részhez. Hamarosan azonban Jack is csatlakozik hozzá, ketten mennek felfelé.

Természetesen nem találnak semmit, de Jack megállapítja, hogy a hely tökéletes lenne egy erődítménynek, egy sziklavárnak.  A többi gyerek is követi őket, nekik is megtetszik Jack ötlete, köveket gurigatnak le a sziklák között.

Ralph szerint viszont fel kell menniük a hegyre, újra megrakni a tüzet, hogy legyen füst, ez a legfontosabb. A fiúk egy része azonban maradni akar, erődöt építeni és játszani, a másik része pedig elfáradt, vissza akar menni a kunyhókhoz. De Ralph hajthatatlan.

„– Én vagyok a vezér. Bizonyosat kell tudnunk. Nem látjátok a hegyet?… Nincs füst! S hátha épp most jön erre egy hajó a tengeren? Hát itt mindenki meghibbant?

A fiúk lázadozva morogtak, elhallgattak.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“William Golding – A legyek ura – Olvasónapló” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. KOszonom nagyon szepen, sokat segitett. Bar a helyesirasod nem a legjobb, itt-ott hibakra lehetunk figyelmesek, reszletezeseiddel es konkret magyarazataiddal nagyon jol megoldottad ezt! Gratulalok hozza!

    • Kedves VALAKI VALAHOL!

      Köszönöm az elismerést! Örülök, ha használni tudtad!

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i. Mindig mélyen elcsodálkozom azokon a kommenteken, amik számon kérik rajtam a hibákat ( természetesen egyet sem megnevezve, hogy javíthassam), miközben a kb. két soros kommentben (leszámítva a köszönés, megszólítás, aláírás apróságokat) legalább három nyelvhelyességi, stilisztikai hiba van és itt nem az ékezetek hiányára gondolok… Óvatosabban és kicsit több alázattal!

  2. Üdv Zsiráf!
    Nagyon sokat segítettél,azzal hogy nem csak a cselekmény,hanem a következtetéseket is beletetted az olvasónaplóba.Az olvasónaplót hogyan írod meg?Úgy értem pl., ebből a könyvből elolvasol egy fejezetet és utána leírod hozzá a fejezethez az információkat?
    Válaszodat előre is köszönöm!
    Üdv:Egy ismeretlen

    • Kedves Egy ismeretlen!

      Örülök, hogy használni tudod az oldalt! 🙂 Először elolvasom az egész könyvet, és csak utána kezdek neki fejezetenként megírni a naplót. Először szerintem mindenképpen át kell látni az egész történetet, mert ha rögtön első olvasásra írod a fejezetek tartalmát, akkor később lényegessé váló dolgok kimaradhatnak, tök feleslegesek meg belekerülnek.

      Üdv:

      Zsiráf

  3. Nagyon-nagyon köszönöm, és igazából a történet nagyon megrázó volt, nagyon sokat segítettél vele!

  4. azta, neked aztán van kitartásod!
    egyébként köszönöm, megmentettél. olvastam a könyvet, de semmi sem maradt meg, most viszont sokkal jobban… hát, megértettem. brutális amiket ezek a gyerekek műveltek, látszik hogy gyerekek. nem tudom, a szüleik hogy nevelték őket, de egyedül ralph-ban volt annyi hogy egyenrangúként tekintsen az akár fiatalabbakra is. mindeneserte a könyv tanulságos, a legjobb talán az volt, amikor simon az őrület szélére sodródott. valójában nekem ő volt a kedvenc szereplőm, és a kezdetekkori jack. ralph és merridew barátsága rettenetesen tetszett, szomorú voltam amiért jack vérszemet kapott.

    mégegyszer köszönöm a segítséget, csak így tovább!!

  5. Köszi szépen, sokat segítettél! Kicsit furcsállom, hogy egy csomó gyerekkel már általánosban elolvastatják ezt a könyvet. Nekünk gimiben már lehet, hogy nem olyan durva… 😊

    • Kedves Blablabla!

      Szívesen! Tény, hogy nem egy könnyű móka, mint ahogy az is, hogy egyébként meg egy zseniális könyv! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..