William Golding – A legyek ura – Olvasónapló

Nyolcadik fejezet – Áldozat a sötétségnek

A történet a táborhelyen folytatódik, a fiúk újabb gyűlést hívnak össze, ahol Ralph beszámol arról, hogy látták a szörnyet. Ralph szerint semmi esélyük sincs, hogy elpusztítsák, mert hatalmas és fenyegető.

Jack szerint viszont meg kell próbálniuk, ő és a vadászok talán meg tudnák ölni. Ralph azonban – először a történet során – teljesen kétségbe esik, rámutat, hogy ők csak gyerekek, játéklándzsával, akik megpróbálják komolyan venni magukat, de csak nappal bátrak, éjszaka rettegnek.

Jacknak ekkor elege lesz, gyávasággal vádolja meg Ralphot és le akarja váltani a vezérségről.

„– Emelje fel a kezét – mondta Jack keményen –, aki azt gondolja, hogy Ralph nem való vezérnek.

A csönd, a súlyos, szégyenkező, levegőtlen csönd tovább tartott. A vér lassanként kihúzódott Jack arcából, majd fájdalmas hullámmal újra a fejébe szökött. Megnyalta ajkát, s elfordította fejét, hogy elkerülje azt a szégyenteljes pillanatot, amikor valakinek a tekintetével találkozhatnék.”

Vagyis Jack elszámította magát. Azt gondolta, hogy elég erős ahhoz, hogy leváltsa Ralphot a vezérségről, de a többség kitart Ralph mellett. Jack számára azonban már nincs visszaút, ha nem akar szégyenben maradni.

„– Hát rendben van – mondta nagyon hangosan. Lassan, gondosan a lába elé fektette a kagylót, a fűbe.

Milyen megalázó volt, hogy mindkét szeméből potyogtak a könnyek!

– Nem játszom tovább! Veletek nem!

A legtöbb fiú most a földre sütötte szemét, a lába elé nézett. Jack újra megreszelte torkát.

– Én nem veszek részt többé Ralph bandájában! Végigjártatta szemét a jobb oldali tönkökön, számba vette a vadászokat, a kórus egykori tagjait.

– Elmegyek, akár egyedül is. Ha malac kell neki, fogjon maga! Aki velem akar vadászni, az mind jöhet.”

Figyeljük meg Jack szavait: „Nem játszom tovább veletek!” Ez mutatja, hogy Jacknek minden csak játék, továbbra sem tudja, vagy akarja felfogni, milyen komoly bajban vannak.

Jack távozása megrázza Ralphot, de Röfit nem, ő inkább megkönnyebbül.

„– Megvagyunk mi Jack Merridew nélkül is, van rajta kívül még más ember is itt a szigeten.”

Röfi visszatér a legfontosabb feladatoz, a tűz és a füst kérdéséhez. Most azonban még maga Ralph is bizonytalan, hiszen nem mehetnek fel a hegyre tüzet rakni, mivel ott van a szörny.

Röfinek ekkor logikus és egyszerű ötlete támad: ha ők nem mehetnek fel tüzet rakni a hegyre, akkor jöjjön le a tűz, vagyis rakjanak tüzet a parton. Lehet, hogy annak a füstje nem látszik olyan messzire, mint a hegytetőről, de több,  mint a semmi.

„A fiúk összevissza fecsegtek. Csak Röfiben lehetett annyi szellemi bátorság, hogy a tűz leköltöztetését javasolja a hegyről.”

Mivel hirtelen lett valami, amivel el tudják foglalni magukat rögtön neki is állnak a tűzrakásnak. Ralph szerint listát kell készíteniük arról, hogy hányan is vannak és ki fogja a tüzet őrizni.

Ekkor derül ki, hogy páran bizony hiányoznak: Maurice, Bill, Roger nincs velük. Kiderül, hogy ők titokban Jackkel tartottak.

„– Láttam őket eloldalogni, amikor a fát gyűjtöttük. Arrafelé mentek. Ugyanabban az irányban, amerre ő ment.”

Tehát vannak a fiúk között olyanok, akik nyilvánosan nem merték ugyan megkérdőjelezni Ralph vezérségét, de valójában Jackhez húznak és az első adandó alkalommal csatlakoztak is hozzá.

A sziget fiúcsapata ezzel két részre szakadt, már csak idő kérdése, hogy kirobbanjon közöttük a konfliktus.

Közben Simon úgy dönt, hogy egy kicsit egyedül akar maradni. Felmászik a saját, privát rejtekhelyéhez, ahol ücsörög és gondolkozik. A nap a fejére tűz és érzi, hogy egyre szomjasabb, de nem foglalkozik vele.

Ezalatt Jack a hozzá csatlakozott fiúknak szónokol. Jacken látszik, hogy teljesen felszabadult, most, hogy elhagyta a többieket és saját bandája van, akiknek ő a vezére. Úgy dönt, hogy a hegyen lévő szörnnyel egész egyszerűen nem foglalkoznak és inkább vadászni fognak.

Hamarosan egy tisztáson meglátnak egy alvó anyakocát, körülötte a kicsinyeivel. A fiúk rátámadnak és véres küzdelemben le is terítik a hatalmas disznót.

Jack levágja az állat fejét egy karóra tűzi.

„– Ez a fej az állaté! Ajándék!

A csönd elfogadta az ajándékot, a fiúk áhítattal figyeltek. A fej pedig szembenézett velük, alig észrevehetőn vigyorogva, megtört szemekkel, fogai között alvadt, fekete vérrel.”

Jack tehát még mélyebbre süllyedt a vadságban. Úgy viselkedik, mint a civilizálatlan törzsek. Mivel nem tudja ésszel feldolgozni a hegytetőn lévő szörnyet, amit láttak, ezért egyrészt nem foglalkozik vele, másrészt pedig áldozatot mutat be neki.

Jack úgy dönt, hogy a parton tüzet raknak és megsütik a malacot. Tüzet viszont csak Röfi szemüvegével tudnának gyújtani, azért elhatározza, hogy megtámadják Ralphékat és zsákmányolnak tőlük egy égő ágat.

Jack és emberei vadászat közben pont oda értek, ahol Simon rejtekhelye van. Simon a liánok mögül végignézte az egész vérengzést és látta, ahogy a fiúk a disznófejet karóra tűzik, majd elmennek. A nagy meleg miatt a disznófej hamar elkezd rothadni, legyek dongják körül.

Simon emiatt úgy látja, hogy a disznófej maga a Legyek Ura, aki beszél hozzá.

Ehhez tudnunk kell, hogy a „Legyek Ura” a héber eredetű Belzebub (Baál-Zebub) szó szerinti fordítása. Azt pedig tudjuk, hogy Belzebub a Sátán, vagyis az Ördög egyik elnevezése.

Közben Ralphék csoportja a tüzet táplálja a parton. Röfi és Ralph beszélgetnek.

„– Röfi, mi a baj velünk? Röfi csodálkozva nézett rá.

– Arra gondolsz, hogy…

– Nem, nem arra. Ügy értem, mi az oka, hogy most minden szétesik? […]

– Nem tudom, Ralph – mondta. – Azt hiszem, ő az oka mindennek.

– Jack?

– Jack.

Mintha valamilyen tabu tapadna magához a névhez is! Ralph ünnepélyesen bólintott.

– Igen – mondta. – Alighanem így van.”

Ralph tehát érzi, hogy valami nincs rendben, de nem tudja megfogni, körülírni, hogy mi az. Azt is helyesen érzi meg, hogy Jack a probléma forrása. Odáig azonban már nem jutnak el Röfivel, hogy valójában nem személyesen Jack a baj, hanem az, amit képvisel: az elvadulás, a rendetlenség, a gyilkos ösztön, a civilizáció hiánya.

Hirtelen borzalmas ordítás hallatszik, a fák közül három kifestett alak ugrik elő.

„A szomszédos erdőből hirtelen vad üvöltés robbant ki. Fehér, vörös és zöldre mázolt arcú, démoni alakok rohantak ki bőgve a fák közül, az apróságok sikoltozva, rémülten szétrebbentek.”

Két alak a tűzhöz rohan és felkap egy égő ágat. A harmadik pedig megszólítja Ralphékat.

„– Ide figyeljetek mindannyian! – kiáltotta. – Én és a vadászaim a parton ütöttük fel szállásunkat, egy lapos szikla mellett. Vadászgatunk, ünnepségeket tartunk, szórakozunk. Ha csatlakozni akartok a törzsemhez, jöjjetek el hozzánk, s nézzetek meg bennünket. Lehet, hogy befogadlak benneteket, lehet, hogy nem.”

A három alak erre eltűnik. Ralph a festékréteg alatt azonban felismerte Jacket, Mauricet és Robertet.

Ralph azonnal gyűlést hív össze. Jack jól számított, azzal, hogy mindenkit meghívott a vacsorára, egyrészt elvette a tűzlopás élét, másrészt sikerült viszályt gerjeszteni Ralphék csapatán belül, mivel mindenki vágyik a sült malacra.

Eközben Simon a disznófejjel, vagyis a Legyek Urával beszélget. Nyilvánvaló, hogy Simon a vízhiány és a tűző nap miatt napszúrást kapott és csak hallucinál, de nagyon valóságos a dolog. A Legyek Ura beszél hozzá, azt mondja, menjen vissza a partra Ralphékhoz, nincs itt semmi keresnivalója, de a szigetről sem tud megszökni.

A Legyek Ura szavainak nincs túl sok érelme, legalábbis Simon nem nagyon tudja értelmezni.

Végül Simon a vízhiány, a nap és a félelem miatt elájul.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“William Golding – A legyek ura – Olvasónapló” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. KOszonom nagyon szepen, sokat segitett. Bar a helyesirasod nem a legjobb, itt-ott hibakra lehetunk figyelmesek, reszletezeseiddel es konkret magyarazataiddal nagyon jol megoldottad ezt! Gratulalok hozza!

    • Kedves VALAKI VALAHOL!

      Köszönöm az elismerést! Örülök, ha használni tudtad!

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i. Mindig mélyen elcsodálkozom azokon a kommenteken, amik számon kérik rajtam a hibákat ( természetesen egyet sem megnevezve, hogy javíthassam), miközben a kb. két soros kommentben (leszámítva a köszönés, megszólítás, aláírás apróságokat) legalább három nyelvhelyességi, stilisztikai hiba van és itt nem az ékezetek hiányára gondolok… Óvatosabban és kicsit több alázattal!

  2. Üdv Zsiráf!
    Nagyon sokat segítettél,azzal hogy nem csak a cselekmény,hanem a következtetéseket is beletetted az olvasónaplóba.Az olvasónaplót hogyan írod meg?Úgy értem pl., ebből a könyvből elolvasol egy fejezetet és utána leírod hozzá a fejezethez az információkat?
    Válaszodat előre is köszönöm!
    Üdv:Egy ismeretlen

    • Kedves Egy ismeretlen!

      Örülök, hogy használni tudod az oldalt! 🙂 Először elolvasom az egész könyvet, és csak utána kezdek neki fejezetenként megírni a naplót. Először szerintem mindenképpen át kell látni az egész történetet, mert ha rögtön első olvasásra írod a fejezetek tartalmát, akkor később lényegessé váló dolgok kimaradhatnak, tök feleslegesek meg belekerülnek.

      Üdv:

      Zsiráf

  3. Nagyon-nagyon köszönöm, és igazából a történet nagyon megrázó volt, nagyon sokat segítettél vele!

  4. azta, neked aztán van kitartásod!
    egyébként köszönöm, megmentettél. olvastam a könyvet, de semmi sem maradt meg, most viszont sokkal jobban… hát, megértettem. brutális amiket ezek a gyerekek műveltek, látszik hogy gyerekek. nem tudom, a szüleik hogy nevelték őket, de egyedül ralph-ban volt annyi hogy egyenrangúként tekintsen az akár fiatalabbakra is. mindeneserte a könyv tanulságos, a legjobb talán az volt, amikor simon az őrület szélére sodródott. valójában nekem ő volt a kedvenc szereplőm, és a kezdetekkori jack. ralph és merridew barátsága rettenetesen tetszett, szomorú voltam amiért jack vérszemet kapott.

    mégegyszer köszönöm a segítséget, csak így tovább!!

  5. Köszi szépen, sokat segítettél! Kicsit furcsállom, hogy egy csomó gyerekkel már általánosban elolvastatják ezt a könyvet. Nekünk gimiben már lehet, hogy nem olyan durva… 😊

    • Kedves Blablabla!

      Szívesen! Tény, hogy nem egy könnyű móka, mint ahogy az is, hogy egyébként meg egy zseniális könyv! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..