Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 33-65. fejezet – Olvasónapló

50. fejezet

Szereplők Időpont Helyszín
Zéta
Öcsöd
451. A katalauni csatatér

Mire Zéta magához tér, már besötétedik. Két döglött ló között fekszik a véres sárban körülötte, rajta mindenhol holttestek hevernek. A csata még mindig tart, bár már nem Zéta közelében harcolnak.

Zéta megpróbál kimászni a lovak közül, de a rajta fekvő hullák miatt nem nagyon tud megmozdulni, azt viszont érzi, hogy a jobb lábán komolyan megsebesült, nagy fájdalmai vannak, újra elájul.

Mikor ismét magához tér, még mindig éjszaka van, a távolban fáklyás embereket lát, erőtlenül kiabál nekik, de azok nem hallják meg. Zéta elkeseredik.

„De miért is fekszek én itt vérben, döglovak és idegen halottak között, magam is talán reggelre halott? Mi hozott engem ide?
Szenvedni nagy célokért, vallásért, emberi nemzetért, tudományért – valami. De szenvedni egy macskáért, egy nőnemű hun gyermekért, aki oly műveletlen, hogy az ábécét sem ismeri; olyan barbár, hogy szalonnát eszik reggelire, és aki még csak jókedvében sem néz rám szeretőn…
Minek tanultam én filozófiát, logikát és mindenféle -ikát, -riát és -tiát, elég lett volna tanulnom egy iát!”

Zéta ismét meglátja a fáklyás embereket, akik hordágyon valami hun főurat visznek, megint kiabál nekik, de azon nem foglalkoznak vele. A kiabálásra viszont megmozdul a közelében egy test, kiderül, hogy Öcsöd nevű hun vitéz fekszik nem messze tőle, akit keresztülszúrtak egy dárdával.

„- Neked mi bajod?
– Dárda…
– Hol ért?
– Hasban.
– Nagy a seb?
– A hátamon jött ki.
Nem beszéltem vele többet. Ez az ember már halott. Csak a szája mozog még.”
 

Zétát pokoli szomjúság gyötri. A szerteszét fekvő testek között sok a sebesült, akik szintén vízért könyörögnek a legkülönbözőbb nyelveken.

Zéta meghallja, hogy a lába környékén is fekszik valaki, aki latinul kér vizet. Zéta latinul válaszol neki, kiderül, hogy egy sebesült római katona fekszik ott, akinek kilőtték mindkét szemét.

Zéta és a római megegyeznek, hogyha a római kiszabadítja Zétát a holttestek alól, akkor Zéta ad neki inni, ha megtalálja a lovát. Zéta tehát kiszabadul, de amikor lábra áll, éles fájdalom hasít a jobb térdébe. Óvatos kitapogatja, kiderül, hogy egy törött lándzsahegy van a térdében.

„- Jézus, segíts!
Összeszorítottam szememet, fogamat, s kirántottam.”

És Zéta ezzel a lendülettel újra elájul.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 33-65. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Nem lehet elérni a Láthatatlan ember olvasónaplójának 33.-65. fejezetig tartó oldalait. Valamit rosszul adtatok meg a weblap szerkesztése során. Azok az oldalak egyszerűen nem érhetők el. Kérlek, írjatok, ha a hibát sikerült kijavítani!

    Köszönöm

    Válasz
    • Kedves Juhász Dávid!

      Hát, ha mindenkivel így kommunikálsz, akkor sok problémád lesz még… 😀 A hiba Nálad van, semmi sincs rosszul megadva, minden oldal és link él.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf!
    Először is szuper az olvasónapló, köszönjük.
    Sajnos a 33.-65. fejezet fül alatt csak a 33. fejezetet lehet elolvasni, nem adja fel opcióként a többi fejezetre ugrás lehetőségét. Köszönöm, ha esetleg ránézel.
    Üdv:
    Erika

    Válasz
    • Kedves Erika!

      Hm…tavaly is volt egy ilyen komment, akkor is, most is átnéztem minden linket és hibalehetőséget, de nálam minden működik…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf!
    Nagyon tetszett az olvasónapló. Kiemelted a lényeget és jól érthető volt. Nagyon szép és igényes munka. Jó látni hogy, ennyi energiát fektetsz bele. 😀

    Válasz
    • Kedves Németh Ákos!

      Örülök, hogy tetszett és hasznosnak találtad, gyere máskor is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .