Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 33-65. fejezet – Olvasónapló

55. fejezet

Szereplők Időpont Helyszín
Zéta
Dzsidzsia
452. ősze A hunoknál

Ősz van már, mire Zéta a Duna partjára ér, a hun szállásterületek határára. A hun révészektől megtudja, hogy Attila újra hadjáraton van, ezúttal Rómát támadja a hun sereg.

Néhány nap múlva Zéta hazaér, ahol örömmel fogadják, hiszen mindenki halottnak hitte. Jó és rossz hírek is várnak rá:

  • Emőke még nem ment férjhez és a szolgák elmondása szerint meggyászolta Zétát, ami nagyon jól esik a fiúnak.
  • Csáth túlélte az előző évi csatát, de nem látta Zéta vitézségét, állítólag már a csata kezdetén elvesztette szem elől. Ez azért rossz hír Zétának, mert a hun harcosok között az előrejutás a csatában mutatott vitézség és a levágott fejek alapján lehetséges.
  • Zéta kis fekete tyúkját, amit annyira szeretett, levágták és feláldozták Zéta emlékére.

Zéta szerencsés megmenekülésének mégis Dzsidzsia, a kisrabszolgalány örül a legjobban, aki már nem is annyira kicsi.

„A cselédek, rabok is kirobognak. Mikorra leszállok a lóról, már egy leány a nyakamat öleli, és csókol, csak úgy cuppog:
– Zéta! Zéta!
Nézem, hogy ki az? Hát Dzsidzsia. Alig ismerek rá, úgy megnőtt.”

Egy későbbi beszélgetés során aztán Zéta – akaratlanul bár – nagyon megbántja Dzsidzsiát.

„Hát én aztán elmondtam nekik mindenféle hányódásomat, a csatát, a megmenekülésemet. Megmutattam nekik a térdem sebét, a fejem sebét is.
Bámultak nagy áhítattal.
– No – azt mondja Gyöngyi cseléd -, nem hiába imádkozott annyit érted Dzsidzsia.
Vállat vontam:
– Miért imádkozott? Mije vagyok Dzsidzsiának, és mim ő énnekem? Ámbátor iszen köszönöm, mégis… nem értelek, Dzsidzsia. Hiszen jó, jó, hogy érdeklődöl a sorsom iránt, de az mégis illetlen cselekedet volt tőled, hogy mikor megjöttem, úgy ugrottál a nyakamba, mintha tudj’ az Isten… Az ilyesmit kerüld a jövőben, mert félreértéseknek lehetne oka. És te most már nagyleány vagy, vigyázzál a jó híredre is.
Dzsidzsia hátradőlt a széken. Az arca elszíntelenült.”
 

Az Olvasó számára itt válik teljesen egyértelművé, amit már régóta sejteni lehetett: Dzsidzsia kezdettől fogva szerelmes Zétába, csak a fiú nem veszi ezt észre.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember – 33-65. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Nem lehet elérni a Láthatatlan ember olvasónaplójának 33.-65. fejezetig tartó oldalait. Valamit rosszul adtatok meg a weblap szerkesztése során. Azok az oldalak egyszerűen nem érhetők el. Kérlek, írjatok, ha a hibát sikerült kijavítani!

    Köszönöm

    Válasz
    • Kedves Juhász Dávid!

      Hát, ha mindenkivel így kommunikálsz, akkor sok problémád lesz még… 😀 A hiba Nálad van, semmi sincs rosszul megadva, minden oldal és link él.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf!
    Először is szuper az olvasónapló, köszönjük.
    Sajnos a 33.-65. fejezet fül alatt csak a 33. fejezetet lehet elolvasni, nem adja fel opcióként a többi fejezetre ugrás lehetőségét. Köszönöm, ha esetleg ránézel.
    Üdv:
    Erika

    Válasz
    • Kedves Erika!

      Hm…tavaly is volt egy ilyen komment, akkor is, most is átnéztem minden linket és hibalehetőséget, de nálam minden működik…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .