Goethe – Faust – I. rész – Olvasónapló

Második jelenet – A városkapu előtt.

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Faust
Wagner
Városi polgárok
Húsvét hétfő „A városkapu előtt”

Az olvasónaplóhoz ajánlott bejegyzés:

Létezett-e Faust? – Történelmi háttér

A jelenet azzal kezdődik, hogy mindenféle társadalmi státuszú ember igyekszik elhagyni a várost a városkapun keresztül, hiszen ünnep van, húsvét, szabadnap, mindenki igyekszik kihasználni, hogy nem kell dolgozni.

Az olvasó bepillanthat a különböző féle emberek gondolkodásmódjába, beszélgetéseibe, megtudjuk, hogy kit mi motivál, milyen vágyai vannak:

  • A mesterlegények azon vitatkoznak, hogy hova menjenek, a vadásztanyához, a malomhoz, vagy a tóhoz.
  • Két szolgálólány kap össze azon, hogy megjelenjenek-e egy előre megbeszélt randevún, vagy sem.
  • Diákok is vannak a tömegben, akik a szolgálólányok után koslatnak.
  • Egy polgárleány meg is jegyzi, hogy milyen illetlen dolog ez a diákoktól, akik járhatnának a legjobb társaságba, mégis a szolgák után futnak.
  • Polgárok vitatják meg az új polgármester személyét. Természetesen csak rosszat mondanak róla, mióta ő a polgármester csak nőnek az adók, de a közállapotok egyre rosszabbak. Majd a téma az éppen zajló, aktuális háborúra fordul.
  • Koldus könyörög alamizsnáért.
  • Egy öregasszony fedi meg a polgárleányokat, akik – szerinte – túlságosan kicsinosították magukat. A lányok persze visszafeleselnek neki.
  • Zsoldosok jönnek katonadalokat énekelve.

Ebben a színes, nyüzsgő embertömegben ott van Faust és Wagner is.

Faustot elbűvöli a tömeg kavargása, az évszakok váltakozásához hasonlítja a tömeget: ahogy eljött a tavasz, úgy az emberek is megváltoztak, újjáéledtek a tél után. Mindenki igyekszik a napfényre, társaságba.

Amíg Faust élvezi a nyüzsgést, addig Wagner inkább kényelmetlenül éri magát. Kijelenti, hogy bár roppant nagy megtiszteltetés neki, hogy Faust társaságában sétálgathat, de tulajdonképpen zavarja a sok ember, a tolongás, a hangos beszéd, éneklés, kiabálás.

Vagyis amíg Faust egy tudós alaposságával és egy kívülálló szenvtelenségével figyeli és elemzi a tömeget, Wagner nem tud mit kezdeni a helyzettel, neki túl kaotikusak a történések, ő az egyszerű, egyértelműbb helyzeteket szereti.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .