Goethe – Faust – II. rész – Olvasónapló

Első felvonás, ötödik jelenet – Sötét oszlopcsarnok

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Mefisztó
Faust
? Sötét oszlopcsarnok

Az olvasónaplóhoz ajánlott bejegyzés:

Létezett-e Faust? – Történelmi háttér

Faust egy sötét oszlopcsarnokban hurcolja Mefisztót, mert sürgősen beszélnie kell vele.

Kiderül, hogy a császár most már tényleg varázslónak tekinti őket, és azt a parancsot adta Faustnak, hogy látni akarja Parist és Helenát, a két antik hőst. Faustnak tehát fel kell hoznia őket az alvilágból.

Paris és Szép Heléna története a trójai mondakörhöz és az Iliászhoz kapcsolódik, ők voltak a legszebb férfi és a legszebb nő. Bővebben olvashatsz róluk A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmája című írásban.

Faust nem nagyon tehetett mást, mint hogy megígérte, teljesíti a császár parancsát, most pedig Mefisztóhoz fordul abban bízva, hogy az ördögnek ez nem lehet kihívás.

Kiderül azonban, hogy ez mégsem olyan egyszerű, mint ahogy azt Faust képzelte: „Kár volt ígérni elhamarkodottan.” mondja Mefisztó.

Kiderül ugyanis, hogy mivel Paris és Helené az antik kor gyermekei, így Mefisztónak nincsen hatalmuk felette. Más kor, más vallás, más istenek, sem Mefisztó, sem Faust nem léphet be az ókori görög alvilágba.

Faust és Mefisztó egymást okolják a kialakult helyzetért. Faust szerint Mefisztó túlságosan elkényeztette a császárt:

„Nem gondoltad meg, cimborám,

hová vezetnek praktikáid;

gazdaggá tettük, s mást kiván

ő nyomban; szórakozni vágyik.”

Mefisztó azonnal visszavág:

„Úgy képzeled, játék ez is;

pedig lépcsők meredekén át

az út nem ismert tájra visz;”

Hamar rájönnek azonban, hogy a veszekedéssel nem jutnak előrébb, a császár akarata parancs, engedelmeskedniük kell.

Mefisztó kiböki végül, hogy van egy lehetőség, hogy előkerítsék Parist és Helénát, de az nagyon veszélyes.

„Ily nagy titkot nem szívesen fedek fel. –

Nagy istennők trónolnak végtelen

magányosságban, túl időn s teren;

őket a szó leírni képtelen;

Az Anyák!”

Kiderül, hogy az Anyák nevét nem ismerik a halandók és az eszmék birodalmát őrzik. Ebben a birodalomban megtalálható minden jelenlegi és korábbi eszme és ideál.

Faustnak ide kell leszállnia, és mivel Paris és Helené az ókori antik szépségideált testesítik meg, ezért ott, az eszmék birodalmában megtalálja őket.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Faust nem Parist és Helénát tudja felhozni az eszmék birodalmából, csak a képmásukat. (Ennek később még jelentősége lesz.)

Az Anyák által őrzött eszmék birodalma azonban veszélyes hely, nem véletlen, hogy Mefisztó nem akar odamenni, hanem Faustot küldi.

Faust kap egy kulcsot, aminek segítségével be tud jutni az eszmék birodalmába, ott egy izzó tripúszt (háromlábat) kell keresnie, annak a fényében meglátja az Anyákat is.

A kulcsot érintse hozzá a háromlábhoz, amivel eléri, hogy a tripúszt fel tudja hozni a felszínre, majd annak segítségével meg tudják idézni Paris és Heléna alakját.

Faust toppant egyet és elsüllyed, útra kel az eszmék birodalma felé.

Mefisztó nem túl bizakodó a küldetés sikerét illetően:

„Bár védené a kulcs szegény fejét!

szeretném tudni, visszatér-e még?”

Első felvonás, hatodik jelenet – Fényesen kivilágított termek.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints  a folyatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..