Goethe – Faust – Olvasónapló

Johann Wolfgang Goethe Faust című drámájának részletes olvasónaplója jelenetenként

Mint azt mindenki tudja, Goethe gyakorlatilag egész életében dolgozott – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a Fauston. A drámát végül két részre osztotta, az első részt nem szánta feltétlenül színpadra, ezért az nincs felvonásokat, csak jelenetekre tagolva.

A második rész viszont egyértelműen színpadi előadásra lett szánva, ezért felvonásokra és jelenetekre van osztva.

Iskola tananyag általában a Faust első része, a Margit-tragédia szokott lenni, de az olvasonaplopo.eu szereti végigvinni a dolgokat, ezért mindkét rész olvasónaplóját megtaláljátok lejjebb – két külön bejegyzésben.

Goethe – Faust – I. rész – Olvasónapló – A Margit-tragédia

Goethe – Faust – II. rész – Olvasónapló

Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

Létezett-e Faust? – Történelmi háttér




Moliere – Tartuffe – Olvasónapló

Moliere Tartuffe című vígjátékának részletes olvasónaplója jelenetenként

A vígjáték az 1660-as években játszódik Párizsban, a helyszín végig Orgon háza

Első felvonás 1. jelenet

Szereplők
Pernelle asszony, a nagymama, Orgon anyja
Flipote, Pernelle asszony szolgája
Elmira, Orgon felesége
Mariane, Orgon lánya
Dorine, Mariane komornja
Damis, Orgon fia
Cléante, Orgon sógora, Elmira testvére

A darab kezdetén rögtön mélyvízbe kerül az olvasó, egy közepes nagyságú perpatvar közepébe, sok szereplővel.

Egy családi összejövetelről távozik éppen Pernelle asszony, a nagymama, a család legidősebb nőtagja.

Távozás előtt azonban még mindenkit kioszt, mindenkihez van egy rossza szava, a családtagok hiába is próbálnak beleszólni az öregasszony szóáradatába:

  • Pernelle asszony elégedetlen a menyével, fia, Orgon feleségével, Elmirával, szerinte az asszony túl sok pénzt költ, tékozol. Kiderül, hogy Elmire a fia második felesége, az első feleség meghalt, tőle született a két gyerek: Mariane és Damis. Pernelle asszony kijelenti, hogy a gyerekek anyja sokkal jobb feleség volt, mint Elmira.
  • Felháborodik azon, hogy Dorine, az unokája komornája egyáltalán bele mer szólni a beszélgetésbe.
  • Szerinte az unokája, Damis, csak egy lehűtő csibész
  • Másik unokája, Mariane pedig csak tetteti, hogy szelíd és jámbor.
  • Megkapja a magáét Cléante is, Elmira testvére, Pernelle asszony szerint tűrhetetlen elveket vall.

Az öregasszony szóáradatától szóhoz sem tudnak jutni a család tagja, vádaskodásai olyan nevetségesek, hogy az Olvasó rögtön megkedveli az összes többi szereplőt.

Végül Damis, és Dorine a komorna az, akik ki tudják vonni magukat Pernelle asszony hatása alól.

Kijelentik, hogy Pernelle asszony nézeteit bizonyára Tartuffe táplálja. Hamar kiderül, hogy az egész családnak elege van Tartuffe-ből, aki mint koldus, nincstelen érkezett a házhoz, mostanra pedig már gyakorlatilag mindent ő határoz meg, teljesen behálózta a ház urát, Orgont.

Tartuffe mondja meg, hogy mit szabad csinálni, és mit nem, idegesítő és álszent vallásossága megkeseríti a házban lakók életét.

Pernelle asszony viszont Tartuffe védelmére kel, szerinte a férfi mélyen vallásos és csak a bűnt üldözi, ami elharapózott Orgon házában, és csak az isteni szabályokat akarja betartatni.

Dorine, a komorna viszont visszafelesel. Megkérdezi, hogy miért van az, hogy mióta Tartuffe és a szolgája, Lőrinc betette a lábát a házba, azóta nem fogadhat senki vendéget, nem tarthatnak ünnepséget, egyáltalán semmi sem csinálhatnak, mert az Tartuffe szerint ellenkezik a vallással és Istennel?!

Pernelle asszony szerint azonban ez nagyon helyesen van így, egyébként is csak botrányt okozott korábban is a házban tartott sok ünnepség és baráti összejövetel, már egész Párizs az Orgon-házról pletykálkodott.

Ekkor szól bele a beszélgetésbe Cléante és megjegyzi, hogy Párizs egyébként is pletykák városa, ez kikerülhetetlen, de az azért mégiscsak lehetetlen, hogy soha ne hívják meg egy barátjukat sem, mert tartanak attól, hogy mások mit gondolnak. Álszent viselkedés ez, így nem lehet élni.

Dorine pedig azt is tudni véli, hogy ki pletykált róluk, meg is nevezi a fő pletykaforrást. Dorine tudja, hogy az a nő mindenkiről rosszat terjeszt, de erre meg is van a magyarázat.

A hölgy, korábban, fiatalkorában élénk tárasági életet élt, számtalan szeretője volt, de mostanra megöregedett, a férfiak már nem keresik a kegyét. Ezért aztán álszent, bigott vallásosságba menekül és mindenkit a nyelvére vesz, aki fiatalabb, mint ő és jól meri érezni magát a környéken.

Pernelle asszonyt azonban nem lehet meggyőzni, szerinte Tartuffe igenis egy becsületes, mélyen vallásos, jó ember és Orgon soha nem tett még jobbat, mint hogy befogadta a házba, legalább majd egy kicsit rendet tesz.

Mivel azonban Pernelle asszony korholó szavai láthatóan leperegnek a családról, sőt állandó, egyébként logikus közbeszólásaikkal csak feldühítik az öregasszonyt, az végül pofon vágja mit sem sejtő szolgáját, Flipote-ot, majd méltóságteljesen távozik. Előtte azonban még közli, hogy várhatják, hogy mikor látogat el hozzájuk még egyszer. A család erre persze fellélegzik.

A vígjáték alaphelyzeteként tehát adott egy átlagos, viszonylag jómódú párizsi család, aminek tagjai átlagos társadalmi életet élnek. Azaz csak élnének, mert a családfőt, Orgont, nem sokkal korábban behálózta egy Tartuffe nevű szélhámos, aki jámbor, istenfélő álcája mögé bújva egyre inkább magához ragadta a családon belüli hatalmat.

A család nagy része átlát Tartuffe-ön, de nem tehetnek ellene semmit, mert az ravaszul éppen a családfőt és annak anyját hálózta be. A többi családtag pedig egyre kétségbeesettebben keres fogást Tartuffe-ön, egyelőre sikertelenül.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Moliere – A fösvény – Olvasónapló

Moliere A fösvény című művének részletes olvasónaplója jelenetekként

Első felvonás, első jelenet

Szereplők
Valér – Harpagon titkára, Eliz szerelme
Eliz – Harpagon lánya, Valér szerelme

A darab helyszíne végig Harpagon párizsi háza, az időpont pedig nem derül ki pontosan.

Az első jelenet Eliz és Valér párbeszédével indul, amiből több fontos dolgot megtudunk:

  • Eliz és Valér szerelmesek egymásba. Úgy ismerkedtek meg, hogy Valér kimentette Elizt a tengerből.
  • A szerelem kölcsönös, de Eliz aggódik, hogy Valér érzelemi nem biztosak, a fiatalember esetleg hűtlen lesz hozzá. Valérnak sikerül megnyugtatnia, hogy ez nem fordulhat elő, odaadóan és örökké szeretni fogja a lányt.
  • Elizt ezután az aggasztja, hogy mit fognak szólni az emberek, elsősorban az apja, a Valérhoz fűződő kapcsolatához.
  • Valér ugyanis rangrejtve él Párizsban és a szüleit keresi, de erről egyenlőre nem tudunk meg többet.
  • Valér annak érdekében, hogy minél közelebb lehessen Elizhez, még azt is bevállalta, hogy elszegődött titkárnak Eliz apjához, Harpagonhoz.
  • És bár Valérnak megvan a véleménye Harpagon fösvénységéről, mégis úgy viselkedik az öreggel, ahogyan az szerinte egy jó titkártól elvárja: mindenben egyetért Harpagonnal, hízeleg neki.
  • Eliz rákérdez, hogy miért nem avatják be szerelmükbe Cléante-t, Eliz bátyját, hátha ő segíthetne nekik a zsarnok Harpagonnal elfogadtatni eddig titkolt kapcsolatukat.
  • Valér azonban rámutat, hogy egyszerre mindkettővel – azaz Harpagonnal és a fiával Cléante-val nem tud jóban lenni, mert apa és fia annyira különböző természet. „Vagy ezt indítom bizalomra, vagy azt” mondja Valér, de arra megkéri Elizt, hogy próbálja meg ő megnyerni a testvére támogatását.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!