28. fejezet: Titkos látogatók
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
|---|---|---|
| Rudolf Barna Sándor |
1825 | Kárpátfalva, a Kárpáthyak kriptája |
Téli este van, nem sokkal Fanny halála és temetése után. A Kárpáthy család kriptája egy kis fenyőerdő közepén áll, amit azért ültetett János úr, hogy télen is zöld legyen a temető.
A kriptához két különböző úton két alak közeledik, hogy Fanny sírjánál találkozzanak.
Az egyik Barna Sándor, Fanny egykori szerelme.
„El kellett vándorolnia a megholt kedves sírhalmához, kit éltében-haltában úgy imádott, s kinek most már a föld alatt bevallhatta, hogy szerette, s hűlt szívéhez éppen annyi joga van most, mint akárkinek a földön.”
A másik alak pedig Rudolf.
Fanny sírjánál tehát találkozik a két legfontosabb férfi az életéből. A kézműves, aki szerette a lányt, de akit nem szeretett a lány, és a főnemes, akit szeretett a lány, de aki nem szerette a lányt.
Néhány mondatot váltanak csak. Rudolf számára ekkor derül ki, hogy Sándor annak idején miért vállalta a párbajt és hogy a fiatal asztaloslegény mennyire szerette Fannyt.
„– Tehát vele volt eljegyezve – gondolá Rudolf magában –, mennyire szeretteték! Milyen boldog lett volna, ha ez ifjún kívül sohasem ismer senkit; még most is élne, és boldog volna. Mennyi nemesség, mennyi önzéstelen szerelem fogadta volna az ifjú szívében, kitől úgy elszakította magát, hogy az csak nyugvó porában látogathatja őt meg újra.”
Sándor nem kérdezi, hogy Rudolf mit keres a sírnál éjszaka. Végül kezdet fognak, Sándor haza indul, Rudolf egyedül marad a sírnál.
„Az eltávozott ifjú térdének nyomai még ott látszottak a hóban, mely az emlék talapját belepte. Rudolf elgondolkozott.
Hát nem érdemelt-e meg ennyit azon nő, ki szenvedett – szeretett – és meghalt? Meghajtá ő is térdét ez emléken.”
Ezután Rudolf folytatja útját a Kárpáthy kastélyba, ahova János úr hívta sürgősen.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!