Szabó Magda – Abigél – Olvasónapló

Abigél legendája

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Gina

Kis Mari

Torma

1943, a tanévkezdés előtti délután

Árkod

A Matula intézet kertje

A lányok a kertben sétálva mesélnek neki az iskoláról.

  •  Szigorúan be vannak táblázva a mindennapjaik
  •  Aki megcsinálta a házi feladatát és felmondta a diakonisszáknak a szóbeli leckét, be van osztva a kertbe, a konyhára, a varrószobába, de tanulhat külön nyelvet vagy zenét ingyenesen, olvashat, kézimunkázhat, vagy egyéb, a pillanat adta munkára jelentkezhet.
  • Naponta két órát sétálnak, egy órát töltenek a tornateremben
  • Az iskolának csak benn lakó növendéke van
  • A helyi állami gimi és a matulások örök ellenségk. A biológus Kokas Pálról elnevezett iskola diákjait kukurikúnak csúfolják, cserébe ők a szenthurkák
  • Az iskola növendékei nem járhatnak egyedül. Éves rutin, hogy az érettségi bankett után immár diakonisszakíséret nélkül irtózatos kukorékolásba fognak az állami intézmény ablaka alatt
  • Horn Micinek köszönhetik a „férjhez menést”, ami egy érdekes és mókás hagyomány.
  • Horn Mici fedezte fel azt, hogy Abigél csodatévő is. A regény címadója, a kert végében található neoklasszicista női szobor.

Diakonissza: Protestáns egyházakban lelki gondozást, illetve szociális munkát, elsősorban betegápolást hivatásszerűen végző s erre fogadalmat tett, rendszerint társaival együtt közösségben élő nő.

Horn Mici 1914-ben karikagyűrűs menyasszonyként kezdte a tanévet, de a gyűrűt a iskolai szabályok szerint nem viselhette, a fiút pedig elvitték katonának.

A bánatát Abigél szobra előtt sírta el. Egyik alkalommal egy levelet talált a korsóban, amit a vőlegénye írt neki. Ő válaszolt, a levelet Abigél korsójába tette és a levél eltűnt. Innentől kezdve így levelezett a fiúval.

Abigél mindig segít, csak annyi a feltétel, hogy senkinek nem beszélhetnek róla, és csak akkor fordulhatnak hozzá, ha nagy baj van. (Pl. tintával leöntött Biblia) A levelet csak be kell tenni a korsójába.

Senki nem tudja, miért Abigél a szobor neve, csak azt, hogy több száz éve ott áll és valaki valamikor így nevezte el.

A férjhez menést egy másik diák találta ki, akiről csak annyit tudunk, hogy réges-régen elkerült már innen és színésznő lett Pesten.

Horn Micit látva mindenki menyasszony akart lenni és férjhez menni. Mivel igazi fiúk nincsenek a közelben, így az osztályterem leltárjegyzékében szereplő tárgyakhoz.

Aki a névsorban az első, azé lesz az első tárgy a leltárjegyzékben, és így tovább. Az igazgatót csak a nyolcadikosok – a végzősök – között osztják ki, mert csak egy felesége lehet.

Érdekes, hogy eddig mindenki megszerette azt, aminek játékból a felesége lett, sőt, volt, aki mindent elolvasott a férjről, amihez csak hozzájuthatott. Még Torma is, akinek előző tanévben az első nyomdagép képe lett a férje, pedig az igazgató, a nagybátyja megbüntette, mert hanyagul törölgetett, a férj fotója poros volt.

Abigélnek, Horn Micinek és a férjhez menésnek fontos szerepe lesz még a későbbiek során.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..